strasbourg

2013. április 26.

Botrány: strasbourgi sóhivatalból támad a baloldal!

Kép: economist.com

Hallott már valaha az Európa Tanácsról? És az Európa Tanács parlamenti közgyűléséről? És az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének monitoring bizottságáról? Na, ugye! Pedig a Fidesz ettől a szervezettől félti most leginkább Magyarország szuverenitását! Vigyázat, a nemzetközi baloldali-tőkés összeesküvés Strasbourgban szőtt félelmetes tervet!

Történt ugyanis, hogy a héten két és fél év vizsgálódás után a monitoring bizottság két tagja, a svéd liberális Kerstin Lundgern és Jana Fischerová, a konzervatív cseh raportőr Magyarországról szóló jelentéstervezetét vitatta meg a bizottság. Az Európa Tanács egyébként nem EU-s szervezet, 47 tagot számlál, az emberi jogok európai egyezménye az egyik alapdokumentuma, és a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság erősítése, védelme a fő feladata.

A monitoring bizottság szerdán úgy döntött, a jelentéstervezet alapján javasolni fogják a parlamenti közgyűlésnek, hogy helyezze monitoring, megfigyelés alá Magyarországot. Erről a közgyűlés júliusban dönt. Megijedtek Önök is, mi? Jelenleg tíz tagállammal Albániával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Bosznia-Hercegovinával, Grúziával, Moldovával, Montenegróval, Ukrajnával, Szerbiával és Oroszországgal szemben folytat az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megfigyelési eljárást. Ezt alapvetően a csatlakozó tagországok megfigyelésére, demokratikus értékeinek erősítésére találták ki, és még nem volt példa rá, hogy EU-s tagállammal szemben kezdeményeztek volna ilyet.

A megfigyelés szankciókat is vonhat maga után, lehetőség van a nemzeti parlamenti delegációk akkreditációinak felfüggesztésére a parlamenti közgyűlésben, illetve végső eszközként a tagságot is megvonhatják az adott tagállamtól. Valószínűleg a kormány nem elsősorban ettől tart, amikor megpróbálja diszkreditálni a folyamatot. Hanem attól, hogy most az arra hivatott intézmény, az Európa Tanács mondhatja ki, hogy Magyarországon veszélyben van a demokrácia. A csütörtökön végül elfogadott jelentés, amely így már a monitoring bizottság hivatalos véleménye ugyanis elég keményen fogalmaz.

A jelentés többek között kimondja, hogy az alkotmány állandó módosítása pártpolitikai érdekek alapján aláássa az alkotmányos berendezkedés stabilitását. Megállapítják, hogy az alkotmányt és a sarkalatos törvényeket „gyors és átláthatatlan módon” fogadták el, s nem törekedtek széles társadalmi konszenzus megteremtésére. A bizottság szerint a kormányzó párt arra használja kétharmados többségét, hogy megkerülje az alkotmánybíróság döntéseit. Szerintük megdöbbentő azoknak az intézkedéseknek a száma, amelyekkel a kulcsfontosságú intézmények feletti politikai kontrollt akarják megteremteni, miközben párhuzamosan meggyengítik a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament folyamatban lévő vizsgálatához komoly politikai muníciót kapott ezzel az Európa Tanács monitoring bizottságától.

A kormánypárt gépezete be is lendült. Martonyi János külügyminiszter és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is levélben lobbizott a döntés elhalasztásáért. Nem jártak sikerrel. Érdemes megjegyezni, hogy a parlamenti közgyűlés francia elnöke, a néppárti Jean-Claude Mignon az azeri baltás gyilkos elengedésekor, és korábban is aggodalmát fejezte ki a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Ő is biztos a nemzetközi baloldali összeesküvés része. Nem úgy Jana Fischerová, az egyik jelentéstevő, aki - bár nevével adta le még múlt héten a jelentést - hétfőre rájött, hogy annak tartalmával nem ért egyet, és lemondott a raportőri tisztségről. Csütörtökön pedig állítólag a monitoring bizottságban a kisebbségben maradtak megpróbálták újraszámoltatni a dokumentumra leadott szavazatokat, mondván, nekik nem az jött ki, mint a bizottság titkárságának, de a bizottság néppárti elnöke erre nem volt hajlandó.

Az EUrologus nem örül annak, hogy Magyarország lehet az első EU-tagállam, amelyet megfigyelés alatt kell tartani, mert az alapvető jogok, és a demokrácia nem működik rendesen. De nem lehet felróni az Európa Tanácsnak, hogy teszi a dolgát.

2013. április 17.

Reding nem okádott tüzet az EP-vitán

Visszafogott vita zajlott az Európai Parlamentben Magyarországról, az egyetlen színes elem az volt, amikor Szájer József fideszes EP-képviselő szót követelt magának a vita közben, annak ellenére, hogy a múlt heti házbizottsági ülésen ő maga egyezett meg a többi frakcióval arról, az előzetesen egyeztetett felszólalókon kívül senki sem beszél.

Viviane Reding, igazságügyi EU-biztos nem csörgette a kardját, nem okádott tüzet, hanem tényszerűen elmondta, milyen kommunikáció zajlott az elmúlt időszakban az Európai Bizottság és a magyar kormány között, és vázolta, hogy az előzetes vizsgálat alapján, melyik rendelkezéseket tarják aggodalmasnak a negyedik alkotmánymódosításban. Tulajdonképpen Jose Manuel Barroso, az EB elnökének múlt heti levelét fejtette ki. Közölte: az Európai Bíróság ítéletekből fakadó pénzügyi kötelezettségek ellentételező kötelezően kivetendő adókkal kapcsolatban nem látja értelmét annak, hogy a kormány saját hibáiért a magyar emberek fizessenek adókkal.

Reding kiemelte az Országos Bírói Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét, mely Reding szerint  veszélyezteti a hatékony jogi védelmet. A politikai hirdetések korlátozásával kapcsolatban Reding szerint ez a korlátozás csak akkor jogszerű, ha indokolt és arányos. Az EB egyébként vizsgálja a módosító javaslatokat, és ha kell még június előtt kötelezettségszegési eljárást indít.

Ezután a pártok felszólalásaiban nem volt különösebb meglepetés egészen addig, amíg Hannes Swoboda a szocialista EP-képviselő nem kezdett antiszemizmusról beszélni. Közölte, tennie kell valamit a kormánynak, amikor már olyan a hangulat, hogy egyetemi tanárok névtáblái mellé “zsidó” feliratok kerülnek. Szájer ekkor hevesen jelentkezni kezdett, hiába emlékeztette Martin Schulz, a parlament elnöke, hogy nincs hozzászólás. Végül Schulz, aki valószínűleg gyorsan belátta, hogy ha nem ad szót Szájernek, évekig hallgathatja, hogy az EP-elnök nem engedi felszólalni a Fideszt, megadta a szót: - Tegye fel a hülye kérdését! - mondta.

Szájer a Nemzeti Érzelmű Motorosok felvonulásának betiltását hozta fel példaként arra, hogy a kormány harcol az antiszemitizmus ellen. Ezután a kedélyek megnyugodtak.

Csak Guy Verhofstadt a liberálisok frakcióvezetője beszélt a hetes cikkelyről, amit szerinte el kéne indítania a bizottságnak, hiszen egyértelmű, hogy az alapjogok súlyos megsértésének veszélye fennáll Magyarországon. Reding később erről azt mondta, a hetes cikkely olyan “atomfegyver”, aminek használatát háromszor is meg kell gondolni.

2013. április 16.

Egy biztos: semmi sem biztos a Brüsszel-Strasbourg-Budapest vonalon

Redoso

Magyarország és Ciprus uralja a biztosok keddi ülését, de nem várható döntés a kötelezettségszegési eljárásokról, inkább csak eszmecsere - súgják az EUrologus egyik fülébe. A másik fülével mindeközben több helyről azt hallja, hogy két kötelességszegési eljárás is indul Magyarországgal szemben délután. Akárhogy is, kivárjuk!

Csak ismétlésképp, egyrészt kedden az Európai Bizottság rendes heti biztosi ülésén dönthet arról, hogy megindulnak-e a rebesgetett eljárások az Országos Bírói Hivatal elnökének ügyáthelyezési joga és a politikai kampányhirdetésekre vonatkozó korlátozások kapcsán. A tegnap bejelentett kozmetikai látszatintézkedések ide vagy oda.

Mindenesetre azt halljuk Strasbourgban, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke akarja elsőként kifejteni stratégiáját a renitens magyar kormány kapcsán. Magyarán Viviane Reding igazságügyi és alapjogokért felelős biztosi és politikai ambíciói ellenére, egyelőre a portugál a főnök.

Eközben az EPP nagyon csöndes a kedd esti strasbourgi néppárti meeting előtt, melyen Orbán Viktor is részt vesz majd. Oly annyira, hogy rendes plenáris heti EP sajtótájékoztatója is elmaradt rendhagyó módon a Fidesz európai pártcsaládjának. Márpedig ez szinte biztosan összefüggésben van a párton belüli bizonytalansággal és megosztottsággal a tekintetben, hogyan reagáljanak a szabadságharcos trippen lévő magyar miniszterelnök alkotmánymódosítás magyarázkodására és hogyan próbálja meg rendezni  viszonyát a Fidesz kormány az EU-val. Az EPP-nek azért is különösen fontos, hogy Orbán még a szerdai plenáris vita előtt mondja el az ő változatát, hogy ennek fényében tudjanak felszólalni.

Hannes Swoboda, az szocialisták frakcióvezetője Orbán a FAZ-nak adott interjújára utalva közölte: “Nem azt akarjuk, hogy helyes fiú legyen, hanem legyen demokrata.” Az osztrák politikus azt is közölte, elfogadhatatlan a Viviane Reding EU-biztos ellenes kampány, és azt mondta, ők megvédik Redinget, még ha nem is értenek vele mindenben egyet politikailag.

 

Frissítés: Az EUrologus úgy értesült, hogy az EB kivár a kötelességszegési eljárásokkal és figyelembe veszi a tegnap rögtönzött módosításokat is, miután azokat megszavazza az magyar parlament. Továbbá úgy tudjuk, hogy a keddi biztosok tanácsa ülésen csak vita volt és szó esett arról is, pontosan mit fognak holnap kritizálni az Európai Parlament vitáján a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán.

2012. december 17.

Európai Parlament: marad a vándorcirkusz

Egy parlament - egy székhely?

Nem ússza meg az Európai Parlament, hogy évi tizenkét alkalommal átköltözzön egy hétre Strasbourgba. Az üléseket nem lehet összevonni, az ugyanis ellenkezik az Európai Unió alapszerződéseiben írtakkal. Így döntött az Európai Bíróság, amely múlt csütörtökön hozta nyilvánosságra a Franciaország vs. EP ügyben hozott ítéletét. Az EP képviselők azzal próbáltak spórolni az évi több mint 200 millió eurós kiadást jelentő utazó cirkuszon, hogy a tavalyi és az idei naptárban két strasbourgi plenáris üléshetet összevontak.

A Bíróság ítéletének nyilvánosságra hozatala után EP képviselők egy csoportja bejelentette, hogy a 2014-es választáson kampánytémává teszik az EP székhelyének kérdését. Ehhez bizonyára nyomós érvet szolgáltat, hogy azon petíciót, amely a jelenlegi háromról (Brüsszel, Strasbourg, Luxembourg) egyre csökkentené a parlament székhelyeinek számát, eddig 1,3 millióan írták alá, az EP képviselők pedig idén 88 százalékos többséggel szavaztak az egyetlen székhelyre, és ezzel saját utazócirkuszuk megszüntetésére. Az EP annak a jogi lehetőségét is vizsgálja, hogy saját maga kezdeményezze az alapszerződés módosítást.

2012. október 11.

Ácsokért kiált az Európai Parlament

Legalább hat hónapig zárva lesz az Európai Parlament brüsszeli plenáris tanácsterme - na nem azért mert a képviselők szabadságra mennek. Az EP a héten jelentette be, hogy a 750 fős ülésterem horizontális tartógerendái törékenyek, öregednek és repedezéseikkel a többi gerendát is jobban megterhelik. A Hemicycle nevű gigantikus termet ezért, egy eddig ki nem választott építési cégnek kell statikailag rendbe hoznia, mielőtt azt újból birtokba vehetik a jogalkotó honatyák.


Öröm az ürömben, hogy az EP plenáris üléseinek többségét a parlament strasbourgi épületében tartják. Mégis vissza kellett mondani a soron következő novemberi és várhatóan a 2013 februári mini plenáris ülést és más helyszínt sakkozni ki azoknak. Továbbá a parlament 200 dolgozóját ideiglenesen áttelepítették más irodákba az érintett épületrészből.
Eközben EP-s pletykák szerint az épületcsoport Paul Henri Spaak részében még komolyabb gondok vannak az épülettel. Ezen feltételezéseket azonban az EUobserver megkérdezésére az EP vezető szóvivője, Jaume Duch visszautasította.
Annyi mindenesetre biztos, hogy az EP strasbourgi plenáris üléstermének plafonjából a 2008-ban a nyári szünet alatt egy nagy kiterjedésű, 2009-ben pedig egy kisebb darabja szakadt le.
Lehet, hogy itt lenne az ideje, a tudományos összefüggések feltárásának a hazudozás és a plafonok leszakadása között?