Még több nőt a csúcsra! Nálatok pláne, magyarok

Az Európai Parlament talán legjelentéktelenebb szakbizottsága tegnap kifejezetten fontos jogszabályról szavazott. Az EP Nőjogi bizottsága előírná, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok nem ügyvezetői tisztséget betöltő vezetőinek (pl. igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok) legalább 40 százaléka nő legyen.

50_50

A javaslatot még tavaly terjesztette elő az Európai Bizottság, és Viviane Reding alelnök azt szeretné, ha a jogszabályt még a 2014-es választások előtt elfogadnák az EU-s intézmények. Jelenleg a női vezetők aránya uniós átlagban 15 százalék körül mozog.

Magyarországon kevesebb, mint 5 százalék, ennél alacsonyabb arányt csak Máltán és Cipruson mértek.

Ráadásul nálunk az elmúlt években drasztikus visszaesés tapasztalható, a magyar vállalatoknál csak a románok vesztettek több női vezetőt. Azokban az országokban közelít az arány a 40 százalékos szinthez, ahol törvény írja elő a tőzsdén jegyzett cégeknek, hogy részesítsék előnyben a női jelölteket (pl. Belgium, Franciaország, Svédország, Hollandia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Szlovénia).

Az államigazgatásban kicsit jobbak a női jelöltek esélyei. A nők aránya a nemzeti közigazgatások felső vezetésében 30 százalékos, a legfelsőbb bíróságok bírái között pedig 33 százalékos. Az állami kutatóintézetekben az igazgatótanácsi tagok 22 százaléka nő. Viszont nincs olyan nemzeti bank az EU-ban, amit nő vezetne, és a nemzeti bankok igazgatótanácsában is 83 százalékos a férfiak aránya.

A 40 százalékos arányt 2020. január 1-ig kellene elérniük a vállalatoknak, úgy, hogy a kiválasztási és kinevezési eljárásokban folyamatosan előnyben részesítik a női jelölteket.

Az EP nőjogi szakbizottsága azt a rendelkezést is törölné a jogszabályból, hogy azokon a helyeken, ahol csak az egyik nem képviselői dolgoznak, ne kelljen alkalmazni a 40 százalékos szabályt. Így akár a szénbányák, építőipari vállalkozások és más férfiak által dominált cégek vezető tisztségében is emelni kellene a női vezetők arányát.

Az Európai Bizottságban 2/3-1/3 az arány a férfiak javára

Az esélyegyenlőségi szempontok mellett egyébként gazdasági érvek is szólnak a női kvóta bevezetése mellett. Számos kutatás jutott arra az eredményre, hogy a kiegyensúlyozott nemi arányok jobb teljesítményt eredményeznek a vállalatok és közintézmények vezetésében (az Európai Bizottság angol nyelvű anyaga erről itt érhető el).

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;