EUrologus összes cikke

Még több nőt a csúcsra! Nálatok pláne, magyarok

Az EP Nőjogi szakbizottsága előírná, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok vezetőinek legalább 40 százaléka nő legyen.

A Facebook mindenkit lehallgat, az EU tehetetlen

Az unió fel van háborodva, de fogalma sincs, miként lehetne korlátok közé szorítani az internetes adatgyűjtést.

Ma betilthatják a görög neonácikat

Bealkonyult az Arany Hajnalnak. A görög neonáci párt vezetőjét és több vezető politikusát a hétvégén letartóztatták, tárgyalásukat pedig állítólag ma tartják Athénban.

Tényleg melegítjük a Földet

Az emberiség miatt melegszik a Föld, a kilátások egyre rosszabbak. Elkészült az ENSZ új jelentése az éghajlatváltozásról.

Snowdent jelölnék az EP emberi jogi díjára

Edward Snowdent tüntetné ki EP-képviselők egy csoporja a parlament emberjogi díjával. Ha megkapná, borítékolható az újabb diplomáciai botrány.

A rezsiharc kudarcra van ítélve

A rezsiharccal  nem csak az energiaszolgáltatók, az EU és a meghatározó uniós országok kormányai, de maga a kapitalizmus ellen nyit frontot Orbán Viktor. A kudarc előre borítékolható, kérdés, hogy mekkora árat fizetünk ezért.

Jön a szlovén mentőcsomag?

Immár az Európai Központi Bank szerint is eljött az ideje a súlyos gazdasági gondokkal küzdő Szlovénia kisegítésének.

Kemény EP képviselők: Rosario Crocetta

A szicíliai maffia ellen 2007-ben indított háborút, azóta négyszer próbálták megölni. Homoszexualitását nyíltan vállalja, mégis a konzervatív-keresztény Szicília kormányzójává választották.

Minden második európai európainak érzi magát

Az Európai Parlament egy évvel az EP választások előtt felmérést készített az uniós állampolgárok általános hangulatáról, az európai integrációhoz fűződő viszonyáról, illetve általában arról, hogy mennyire érdekli az embereket az EU és az általa képviselt ügyek.

Az “uniós forgóajtó” a brüsszeli lobbiszabályozás rákfenéje

Brüsszelben évek óta problémát jelent az uniós forgóajtónak nevezett jelenség, amikor az üzleti szabályozási környezet kialakításáért felelős korábbi uniós alkalmazottak szerződésük lejártával jól fizető iparági lobbistaként folytatják karrierjüket.

Jövőre baloldali áttörés lehet az EP-ben

Jövőre átrendeződhetnek erőviszonyok az Európai Parlamentben, és ez akár teljesen új irányt adhat az európai politikának. A baloldal 1999 óta először az Európai Parlament legnagyobb frakciójává nőhet, miközben a jobboldali Európai Néppárt lehet a jövő évi EP választás legnagyobb vesztese.

Ahogy a nagyok csinálják: előválasztás Franciaországban

Segíthet-e a magyar ellenzéki miniszterelnök jelölt megtalálásában a francia előválasztási rendszer? Segíthetett volna, de lehet, hogy már késő...

Láss csodát: menő EU-s kampányfilmek

Meztelen felsőtest, pogózó kémiai elemek, cuki rajzfilm és slowmotion érzelmi zsarolás! Összeszedtük a közel- és régmúlt pár jól sikerült uniós kampányvideóját.

Baj van: elfogyott a görög mentőcsomag

Forró ősz jön Európában: egy kiszivárgott német jegybanki jelentés szerint ugyanis még több pénz kell a görögöknek ahhoz, hogy elkerüljék az államcsődöt. A problémát amolyan nyílt titokként kezelik Brüsszelben, de a szeptember 22-i német választások előtt senki nem mert róla beszélni. Eddig.

A dánok népszavaznak arról, kell-e még több EU

A kell-e több Európa kérdésről tarthat jövőre népszavazást Dánia szembe menve az európai politikai közhangulattal.

Kemény EP-képviselők: Elena Basescu

Hátszéllel érkezett az EP-be a román elnök lánya, amit túlzott aktivitással próbál kompenzálni. Modellből lett EP-képviselő, aki legalizálná a füvezést.

Brüsszelben gyakornokoskodni nem fenékig tejfel

Jobb munkakörülményekért és fizetésért tüntettek a Brüsszelben dolgozó gyakornokok. Van, aki havi 1000 euró felett keres, de a legtöbben ingyen dolgoznak hónapokon át. Gyakornoki körkép az unió fővárosából.

Tetszhalott állapotban az EU Merkel újraválasztásáig

Már gondolni sem mernek semmire az EU-ban, amíg le nem zajlanak a választások Németországban szeptemberben. A németek pedig kihasználják az erőfölényt.

Andor a G20-on: 15 milliárd Ft uniós forrás jöhet a magyar fiatal munkanélküliek megsegítésére

Elcsíptük Andor Lászlót, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikai biztosát, aki a G20 moszkvai munkaügyi csúcsán képviseli az Európai Uniót. A fő téma a munkanélküliség, Európában 26,5 millióan vannak munka nélkül. Segítenek-e rajtuk a fejesek?

Mi folyik Moszkvában?

A moszkvai G20 csúcson a munkanélküliség kezelése a fő téma. 67 millió munkahelyet kellene csinálni, hogy a válság előtti szinten legyünk.

Miért a német autópálya a legolcsóbb?

Az Európai Számvevőszék tegnap bemutatott jelentése szerint az európai országok útépítési költségei között majdnem 100 százalékos eltérés tapasztalható. Ezt pedig semmilyen költségelem nem indokolja.

Magyarok! Halra fel!

Miért érdekes nekünk magyaroknak a tengeri halászat szabályozása, ha nálunk csak a bolgárok esznek kevesebb halat? Az európai halállományok összeomlása ellen hozott reform akár még fel is lendítheti a magyar halgazdálkodást.

Kemény EP képviselők: meleg szélsőjobbos honanya

A briteknél már annyira ciki a szexuális megkülönböztetés, hogy a szélsőjobbon se jut neki hely.

Orbán megvédte a magyarokat Európától

Orbán az általa vizionált európai birodalom szívében védte az általa elképzelt Magyarországot.

Orbán vs. Európa – 3. Előzetes a délutáni EP vitáról

A nyári szünet előtti utolsó összecsapásra készülődik Orbán Viktor az Európai Unió általa balliberálisnak nevezett erőivel. Az Európai Parlament ma délután harmadik alkalommal vitázik a kormányfő jelenlétében a magyar demokratikus helyzetről, holnap pedig szavaz a magyar demokrácia helyzetével foglalkozó a Tavares-jelentésről.

Horvátország, a 28. EU tag

A csatlakozásra váró országok számára az EU hosszú időn át ígéret földje volt, ahol mindenkinek jut Bécsben egy cukrászda, legrosszabb esetben pedig le kell majd mondanunk a mákos tésztáról.

Hétfőtől megint olcsóbb a külföldi mobilozás

Olcsóbban mobilozhatsz hétfőtől ha egy másik uniós országba indulsz nyaralni.

Fergeteges: Járóka lenyomta Tavarest!

Kétharmad ide vagy oda, azért mégis a legszebb öröm káröröm. Járóka Lívia elhappolta az Év EP Képviselője díjat Rui Tavares elől, akit a Fidesz EP delegációja még jól le is baloldalizott, pedig szegény olyan zöld, mint a levelibéka.

Szemmel veri Strasbourg a magyar kormányt: megfigyelnek, de nem monitoringoznak!

Bohócot csinált magából az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, miután arra jutott: nem indítanak Magyarországgal szemben monitoring eljárást, de "szorosan figyelemmel kísérik" a magyarországi fejleményeket.

Kemény EP képviselők: José Bové

Lebontott egy McDonalds éttermet, és letarolt egy GMO kukorica-táblát. A jezsuita gyökerektől az anarchizmuson át jutott el az antiglobalista zöldmozgalmakig. Közben háromszor ült börtönben, mégis tiszteletet vívott ki magának az EP-ben. Egy igazi francia csodabogár...

Utolsó esélyt kap az uniós karbon-piac

Haldoklik az uniós kibocsátás-kereskedelmi piac. Az Európai Parlament most tesz egy utolsó kísérletet a megmentésére.

Simán átment a Tavares jelentés

Elfogadta az EP állampolgári jogi szakbizottsága a magyarországi demokrácia helyzetét boncolgató Tavares jelentést. A szöveg valamit enyhült az eredeti javaslathoz képest, de a szakbizottság három fideszes tagjának érdemi módosító indítványait a testület elutasította.

Megoldjuk okosba' - egyre több a vállalkozó Európában

Az EUrologus repesne a boldogságtól, ha egyszer egy magyar politikus a pálinkafőzés, a disznóvágás és a főtér felavatása mellett legalább ennyi időt szentelne a magyar startup vállalkozásoknak.

Hitelt állásért? - jön a New Deal a fiatal munkanélkülieknek

A francia és a német kormány összefogott a fiatal munkanélküliség csökkentése érdekében. Ideje volt. A fiatal-munkanélküliségi szint Görögországban meghaladja a 60, Spanyolországban az 50, Portugáliában és Írországban a 40 százalékot.

Kemény MEP-ek 2 - Slavi Binev

Folytatódik a Kemény EP-képviselők rovat. Ezúttal külföldre látogatunk, és emeljük a tétet. A bolgár Slavi Binev az élet minden terén bizonyított, te sem húznál vele ujjat.

Saját parlamentje lesz az eurózónának?

Önálló euró-parlament, állandó eurócsoport elnök és külön költségvetés. Néhány mostanában keringő ötlet, amely tovább mélyítené a távolságot az eurózóna és a kívülmaradtak között. Felkapaszkodunk-e a vonatra, vagy inkább csak integetünk utána?

Németország és Kína egyformán érdekelte az amerikai kémeket

A legintenzívebb amerikai információgyűjtés Szaúdi-Arábia, Jemen, Afganisztán, Irak, Egyiptom, Kína, Szíria, Pakisztán, Törökország és Németország területén zajlott a „korlátlan megfigyelő” nevű rendszerrel. De hogy kerül egy sorba Németország és Kína, vagy éppen Afganisztán?

Légből kapott zöldségek Brüsszelből

Zöld hétből nyerjük ki az oxigént - parafrazálja az Európai Zöld hét kapcsán az EUrologus Szalacsi Sándort. A hajtás után olvashatja e sületlenség feloldását.

Herman és Jose Putyinnál: se vele, se nélküle

Mit kezdjen az EU az autoriter orosz vezetéssel? Az EU-orosz csúcson Szíria, a vízumliberalizáció és az energiaszállítások a téma, de a romló orosz emberi jogi helyzet adja meg az alaphangot.

Orban indítja útnak a tüntető eurokratákat

Holnap sztrájkolnak az uniós közszolgák, sőt tüntetést is szerveznek.

Kiégett Európa napelemálma

Úgy látszik, hogy csődbe megy az afrikai-, közel-keleti óriás-napenergia beruházás, amely az EU áramfogyasztásának ötödét fedezte volna. Az ok: afrikai napsütés nélkül is jól megy az európai megújuló energiatermelés, sőt néha úgy tűnik, hogy túlságosan is jól.

Orwelli világ épül, de lehet, hogy szeretjük?

Meg kell-e védeni az embereket saját maguktól? Ezzel a dilemmával birkózik az Európai Parlament az új adatvédelmi rendelet vitájában.

Előválasztásokkal melegítenek a zöldek

Előválasztásokkal választják ki az Európai Zöldek, hogy ki legyen a jelöltjük 2014-ben az Európai Bizottság elnöki pozíciójára. Az EUrologusnak tetszik az ötlet és arra bíztatja nem csak az európai pártokat, de akár a széttöredezett magyar ellenzéki erőket is, hogy hasonló előfutamokkal keltsék fel a megcsappant választói érdeklődést, illetve találják meg a legalkalmasabb jelöltet.

A Zöldeknél jelöltként az indulhat, aki a hamarosan 28 tagállam 33 tagpártja közül legalább 5 támogatását megszerzi. Az 5 legtöbb támogatást szerző jelölt idén novemberben és decemberben végigturnézza az európai fővárosokat, előadja a programját, győzködi a választókat az EU, és a választás fontosságáról, meghallgatja mindenki nyűgjét. Magyarán azt csinálja, amit egy európai politikusnak csinálnia kell, csak éppen tízszeres erőbedobással.

A Zöldek jelöltjére előzetes regisztrációt követően jövő januártól bárki közvetlenül szavazhat, bár ez elsősorban az LMP és a PM szimpatizánsait hozhatja lázba. Vagy mégsem? Az előválasztások egyik legnagyobb kockázatának azt tartják, hogy ha nem sikerül megfelelően mobilizálni a saját tábort, viszont a politikai ellenfél ki akar tolni az előválasztást hirdető párttal, akkor ál-szavazók tömeges hadba állításával egy esélytelen jelöltet hoz ki győztesnek. Az egyelőre nem létező magyar analógia kapcsán képzeljük el mondjuk Schmuck Andort a demokratikus ellenzék közös jelöltjeként, és azt, hogy mi várna ránk ezt követően a kampányban. További kockázat, hogy az előválasztáson induló jelöltek hónapokon át a figyelem középpontjában állnak, a legkisebb botlásukról is tudósít a sajtó, ezért könnyebben "elhasználódnak". Végül tegyük hozzá, hogy az előválasztás drága mulatság, hiszen a kampány hosszabb ideig tart, és több választási eljárást kell tartani.

Mindezen hátulütők ellenére az EUrologus előválasztás-párti, mert az eljárás megmozgatja a tespedt választókat, nyílttá és átláthatóbbá teszi a demokratikus politikai versenyt. Ráadásul, ha egy olyan politikai őskövületnek, mint a Francia Szocialista Párt, sikerült előválasztással jelöltet állítani, akkor ez a magyar politikai mezőny számára sem teljesíthetetlen kihívás.

Hollande Brüsszelben magyarázza a bizonyítványát

Legutóbb 1997-ben, több mint tizenöt éve került sor hasonló találkozóra a francia köztársasági elnök es az Európai Bizottság teljes testülete között. A mai beszélgetés rossz hangulatát az Európai Bizottság reggel közzétett gazdasági adatai garantáljak: Franciaország ismét recesszióba süllyedt. Ezért Barroso már a találkozó előtt bejelentette, hogy hiteles kilábalási programot várnak el Franciaországtól. Hollande erre valószínűleg azt fogja válaszolni, hogy a francia gazdaság lefulladásának oka az európai gazdaság gyengélkedése, és elsősorban a Németország, valamint az Európai Bizottság által erőltetett megszorító politika.

A francia problémák azonban egybehangzó (kivétel francia) vélemények szerint ennél jóval mélyebben gyökereznek. Az ország gyakorlatilag folyamatosan megszegi a maastrichti konvergencia kritériumokat, igaz a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítására 2015-ig újabb haladékot kapott a francia vezetés. A munkanélküliség is tartósan 10 százalék felett van, igaz ez meg mindig kicsit jobb adat, mint az eurózóna 11 százalékos átlaga. Az igazi probléma viszont az Európai Bizottság szerint az, hogy Hollande semmit nem hajtott végre a francia versenyképesség visszaszerzéséhez szükséges strukturális reformokból. A francia állami kiadások mértéke továbbra is kolosszális, a közszféra hatékonysága a béka segge alatt van, a vállalatok a rugalmatlan munkaerőpiacra és a 35 órás (!) munkahétre panaszkodnak, a munkavállalók meg arra, hogy a fizetésemelés nem tart lépést az infláció mértékével (utóbbi kapcsán a francia politikában mágikus erővel bíró, minden politikai kampányt átható pouvoir d’achat, azaz a vásárlóerő csökkenését emlegetik). Hogy Hollande helyzete még nehezebb legyen, gazdaságpolitikáját nem csak az Európai Bizottság támadja az egyik oldalról, hanem saját kormányának balos tagjai is nyilvánosan kritizáljak őt az eddig bevezetett, és a magyar megszorításokkal összemérve habkönnyű intézkedésekért.

Márpedig a francia gazdaság teljesítménye legálabb annyira fontos az eurózóna prosperitása szempontjából, mint a szintén gyengén teljesítő, de legalább minimális növekedést felmutató németé.

A híradások szerint a francia fogyasztók érezhetően visszafogták a kiadásaikat, ami további gazdasági lassuláshoz vezet. Szerencsére a válság a Cote d’Azurre még nem gyűrűzött be, így a holnap kezdődő Cannes-i Filmfesztivál közönsége jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedés erősítéséhez.

Varga csak a közmédiának beszél Brüsszelben

Tegnap miniszteri beiktatása óta első alkalommal Varga Mihály képviselte Magyarországot az uniós pénzügyminiszterek tanácsülésén, ahol olyan dolgokról szokott szó esni, mint a túlzottdeficit eljárás, meg az európai gazdaság nem túl derűs helyzete. Hogy ezúttal miről beszélgettek, azt sajnos csak közvetett forrásból tudjuk megmondani, mert Varga csak a közmédiának volt hajlandó nyilatkozni a kedd délutáni ülést követően Brüsszelben. A titkolózást azért sem érti az EUrologus, mert kivételesen most nem volt szó rólunk, ráadásul Vargát Matolcsy Györgyhöz képest kiegyensúlyozottabbnak, mérsékeltebbnek, "szakmaibbnak" tartja a közvélekedés.

A pénzügyminiszterek tanácsán egyébként Ausztria és Luxembourg egyelőre betett annak a javaslatnak, amely az unión belüli adóparadicsomok felszámolását szolgálná, és a tagállamok között automatikussá tenné bizonyos gyanús esetekben a banki adatok megosztását. Nem is csoda, hiszen Ciprus megzuhanásával e a két tagállam maradt a tisztázatlan eredetű pénzek hatékony tárolásának piacán, ahol némi számlavezetési díj ellenében eltekintenek a banki adatok kiadásától.

Ausztria és Luxemburg cserébe beleegyezett abba, hogy az EU megpróbáljon egyezséget kötni az európai adóparadicsomokkal, Svájccal, Andorrával, San Marinóval, Monacóval és Liechtensteinnel az EU-s polgárok oda menekített vagyonának megadóztatásáról. Utóbbiak persze addig erről hallani sem akarnak, amíg a banki adatcserében nincs unión belüli megállapodás, amit ugye az osztrákok és luxembourgiak akadályoznak. Szóval az EUrologus szerint itt a bank- és adóparadicsomok csendes összjátékáról van szó, ami ismét csak Orbán Viktort és a nyugat hanyatlásáról kifejtett nézeteit igazolja.

Akadozik a bankunió építgetése is, mindenki mást gondol arról, hogy kinek és milyen mértékben kellene részt vennie a bajba jutott bankok megmentésében, és finanszírozásában: a betétesek, a tulajdonosok, a részvényesek, vagy a hitelezők, és milyen arányban? Pedig az Európai Központi Bank siettetné a kérdést, hiszen hamarosan átveszik az eurózóna bankjai felett a felügyeletet, és addigra látni kéne az egységes bankszanálási mechanizmus körvonalait is. A közös európai bankbetétgarancia-alap teljesen lekerült a napirendről. Ez biztosította volna, hogy a betétesek pénzét ne a nemzeti költségvetések védjék, hanem egy közös európai pénzeszsák. De mint minden ilyen közös pénzeszsákot, ezt is megfúrták a németek. Ők attól tartanak, ezeknek a pénzeszsákoknak egyetlen célja van: a német adófizetők pénzével betömni azokat a lyukakat, amelyet más ország felelőtlen vagy szerencsétlen politikája okozott.

Na ezt titkolta Varga Mihály a nem állami pénzből eltartott sajtó elől. Ja meg azt, hogy a tárgyalás szünetében elkapta Olli Rehn pénzügyi biztost, aki "biztatónak" nevezte a nemrég bejelentett magyar korrekciós intézkedéseket. Gratulálunk.

Egyelőre maradunk a túlzottdeficit eljárás alatt

Idénre 3,0 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos költségvetési hiányt jósol az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében Magyarországnak. Ez azt jelenti, hogy a bizottság továbbra is fenntarthatatlannak tartja a magyar hiánycélt. Kérdés, hogy az eddigi intézkedések által hozott bevételeket nem látják-e biztosítottnak, vagy újabb intézkedéseket akarnak-e látni.

Szintén kérdés, hogy a mostani számokra figyelemmel mit javasol május végén a túlzottdeficit-eljárás keretében a Bizottság a Pénzügyminiszterek Tanácsának. A szankciók kizártak, hiszen a hiányszámot hozzuk. Az a kérdés, hogy kiengednek-e az eljárás alól, vagy benne maradunk arra hivatkozva, hogy a korrekció nem fenntartható módon valósult meg. Az is elképzelhető, hogy csak ősszel dönt Magyarországról az Európai Bizottság, és addig megfigyeli, hogy az eddig bejelentett intézkedések, különösen az autópályadíj és a pénztárgépek NAV-hoz történő bekötéséből eredő bevételek valóban megérkeznek-e.

Olli Rehn, pénzügyekben illetékes EU-biztos a sajtótájékoztatón már közölte: új intézkedések meghozatalával a kormány biztosítani tudná a küszöbérték alatti költségvetési hiányt. Rehn szerint „Olaszország mellett Magyarország is kikerülhet az eljárás alól, ha a pénzügyi politika fenntartható marad”. Mindez természetesen nem választható el a politikai csatározásoktól. Elképzelhető, hogy a Bizottság csökkenteni akarja a feszültséget, és el akarja kerülni azt a látszatot, hogy politikai megfontolások alapján hoz gazdasági döntéseket. Az államadósságot a bizottság 2013-ban 79,7 százalékra, 2014-ra pedig 78,9 százalékra, a gazdasági növekedést pedig 2013-ra 0,2 százalékra, jövőre pedig 1,4 százalékra teszi.

Brüsszelben is dagad a dohány-botrány

De nem a trafikok, hanem a kenőpénz körül. Az egész az egészségügyi EU biztos lemondásával kezdődött tavaly októberben. John Dallit főnöke José Manuel Barroso alig egy óra alatt rúgta ki, mert az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálata szerint a biztos tudhatott arról, hogy két máltai lobbista arra hivatkozva próbált 60 millió euró kenőpénzhez jutni egy svéd dohánygyártól, hogy cserébe kedvezően befolyásolják az egészségügyi biztos álláspontját az EU-ban tiltott snüssz (tubák) engedélyezése kapcsán.

Dalli közvetlen érintettségét nem sikerült bizonyítani, de az OLAF vizsgálat most kiszivárgott jegyzőkönyve úgy fogalmaz, hogy számos közvetett, és egymással összefüggő bizonyíték utal arra, hogy tudnia kellett az esetről. A vesztegetéssel, illetve illetéktelen befolyásszerzéssel gyanúsított két lobbista ellen nyomozás zajlik Máltán.
Időközben kiderült, hogy az OLAF nyomozói sem játszottak teljesen tisztán. A szervezet vezetője például személyesen avatkozott be a belső az Európai Bizottságnál zajló belső vizsgálatba, amit nem tehetett volna. Egy másik alkalommal az egyik tanúként kihallgatott személyt több órás faggatást követően ebédelni vitt, majd úgy íratta vele alá a kihallgatási jegyzőkönyvet, hogy a vallomástevőnek esélye sem volt azt átolvasni. A túlbuzgó nyomozás során ejtett hibák miatt áll a bál az Európai Parlamentben, és lehet, hogy a Csalásellenes Hivatal igazgatója repülni fog.

Az egész történet kezd egyre kínosabbá válni Barroso számára. Úgy tűnik, hogy a bizottság elnöke közvetlen bizonyítékok hiányában, egy kétes eszközökkel és amatőr hibákkal lefolytatott nyomozás eredményeire alapozva rúgta ki az egészségügyi biztost. Ehhez a jól értesültek hozzáteszik, hogy a dohánytermékek szabályozásáról szóló irányelv mellett a GMO-k termesztésének engedélyezéséért, vagy a növényvédőszerek szabályozásáért felelős Dalli túlságosan jó kapcsolatot ápolt az ipari lobbistákkal. Állítólag Barroso többször figyelmeztette a korábbi máltai biztost, hogy ne találkozzon iparági lobbistákkal négyszemközt, de Dalli ezt figyelmen kívül hagyta. Lehet, hogy egyszerűen elfogyott Barroso türelme, és az első lehetőséggel élve megszabadult az időzített bombaként ketyegő kollégájától?

Ha még ennél is több részletre vágysz, akkor ide kattints!

Éljen május 1-e!

Ma kilenc éve vagyunk tagjai az Európai Uniónak, miután a csatlakozásról tartott 2003. áprilisi népszavazáson a résztvevők 83%-a igent mondott erre. Három évvel később tagjai lettünk a szabad utazást lehetővé tevő schengeni övezetnek, egyszerűbbé vált a munkavállalás és a letelepedés külföldön, ezermilliárdokban mérhető fejlesztési támogatás érkezett az országba, a magyar mezőgazdaságra hulló áldást nem is számítva. Kilenc éve teljesen megnyílt a hazai piac a külföldi vállalatok előtt, a magyar vállalkozásoknak pedig már nem csak a hazai, de az uniós piacon is nyílt versenyben kell megállniuk a helyüket a versenytársakkal szemben. Megjelent a hazai közbeszédben a misztikus ’Brüsszel’, amely hétfejű sárkányként, vagy igazságos jótündérként osztja az áldást, vagy az átkot. Egy áprilisban végzett közvélemény kutatás szerint a magyar lakosság többsége úgy véli, hogy a tagság inkább hátrányos, mint előnyös. Magyarországgal szemben kettős mércét alkalmaznak Brüsszelben, az EU nem korrekt az országgal szemben, és kapcsolatainkat nem kellene tovább erősíteni a közösséggel.

2004 előtt az ország EU csatlakozását - a szélsőjobbot, és a szélsőbalt leszámítva - politikai konszenzus övezte. A csatlakozást követően, de különösen az elmúlt néhány évben ez a konszenzus megbomlott. A kilépés gondolatát egyelőre határozottan elutasítja a politikai közép. De a kormánypárt egyes kérdések kapcsán (pl. euróövezeti csatlakozás, bankunió) lényegében kizárja a szorosabb együttműködés lehetőségét, miközben számos kérdésben politikai hidegháború folyik Brüsszel és Budapest között.

A tagsággal járó előnyök és hátrányok részletes felsorolása és összemérése jóval nagyobb lélegzetű írást igényelne, mint ez. Ráadásul még a legrészletesebb elemzés sem mond igazán semmit arról, hogy ezek az előnyök és hátrányok mit jelentenek az egyén szintjén. Így aztán a nyájas olvasónak be kell érnie egy nem túl meglepő és szubjektív állásfoglalással: az EUrologus bizony a messzemenőkig támogatja Magyarország uniós tagságát. Nem azért, mert vakok lennénk, és ne látnánk az uniós tagságból fakadó nehézségeket és kihívásokat. A kevésbé tőkeerős, képzetlenebb munkaerővel és gyengébb technológiával bíró magyar cégeknek nehéz versenybe szállni az évszázados kapitalista múlton edződött nyugatiakkal. Az uniós standardok bevezetése egyrészt egy rakás adminisztrációt rakott a nyakunkba, másrészt bizonyos területeken csökkentette a minőségi elvárásokat (persze más területeken meg növelte). És valóban kellemetlen érzés, hogy lassan minden második héten beszólnak Brüsszelből: Viktor ne túrd az orrod, mert rávágunk a kezedre.

Nem is csak azért támogatjuk az uniós tagságot, mert az alternatíva egyszerűen nem létezik, vagy ha igen, akkor abba nem szívesen gondolunk bele. Képzeljük el, milyen nagyszerűen boldogulnánk frissen visszanyert nemzeti szuverenitásunkkal, miközben az otthonainkat fűtő földgáz 80%-a az oroszoktól jön, az általunk fogyasztott termékek minőségét meghatározó szabályokat Brüsszelben írják, a magyar állampapírok negyede pedig egy nemzetközi befektetési alap kezében van. A 21. században a nemzeti szuverenitás meglepően sok szempontból és erősen korlátozott egy olyan kis ország számára, mint Magyarország. Az uniós tagsággal ugyan bizonyos szempontból csökken a nemzeti szuverenitásunk, de számos területen meg is nő, pl. éppen az energetika, a belső piacon alkalmazott kereskedelmi szabályok, vagy a pénzügyi világ szabályozása kapcsán.

Hanem elsősorban azért támogatjuk az uniós tagságot, mert történelmi, gazdasági, politikai és kulturális értelemben Magyarországnak nem az ázsiai határmezsgyén húzódó bizonytalan szürke zónában, hanem az Európai Unióban van a helye. Mert Szent Istvántól Mátyáson át Széchenyiig és Deákig a magyar történelemben a nyugati orientáció testesítette meg a haladást, a gazdasági és politikai felzárkózást. Mert a Nyugat, bár veszít befolyásából és talán már kevésbé vonzó, mint 20 éve, még mindig sokkal gazdagabb, élhetőbb és fejlettebb mint mi, és azt szeretnénk, ha egyszer Magyarország is legalább ennyire gazdag, élhető és fejlett lenne. Az uniós tagsággal ez rengeteg munka, kitartás és küzdelem árán elérhető. Nélküle sosem.

UPDATE - Villáminterjú az új holland királlyal

• A királynő születésnapja jól sikerült, kedd délután már teljesen készre vágott csapatok vonulnak fel-alá Amszterdam utcáin.
• A bekapcsolva maradt mikrofonok tanulsága szerint az új király még bizonytalan a jogköreit illetően. Az ünneplő tömeg előtt mereven álló Willem-Alexandert anyja azzal buzdította, hogy "Talán integessünk egy kicsit!"
• A tömegben álruhában szórakozó király az EUrologusnak villáminterjút adott.

- Őfelsége, mi füstölög a kezében?
- Semmi, tudhatja, hogy a hollandok nem szívnak.
- Értem. És, hogy érezte magát a koronázáson? Mindennel elégedett volt?
- Remek kis program, bár volt már lazább Queensday-em. Ráadásul a feleségem apját nem hívták meg. De hát az argentin diktátor Jorge Rafael Videla agrárminisztere volt, úgyhogy érthető. 
- Milyen érzés, hogy 1890 óta Ön az első király, és mivel három lánya van, Önt is nő követi majd a trónon?
- Nekem nagyon tetszik ez a szendvics-helyzet. 
- Ön szerint mivel lehet manapság releváns egy európai monarcha?
- Meg kell próbálni erősíteni az emberek nemzeti és egyben európai identitását. Kicsit elveszettnek tűnnek az európaiak manapság, szeretném, ha magabiztosabbak lennének.
- A hollandoknak általában nincs problémájuk az önbizalmukkal.
- Az lehet, de nekik sem árt, ha van, akik törődik velük.
- Őfelsége, köszönjük az interjút.
- Jó bulizást!

A királynő születésnapját ünnepli Hollandia

Valószínűleg minden idők legnagyobb Queensday bulija zajlik ma Hollandiában. Ez lesz az utolsó, jövőre legalábbis már biztosan nem így hívják majd a 24 órás tömény őrületet. Az idén 75 éves, a lakosság körében elsöprő népszerűségnek örvendő Beatrix királynő ugyanis ma délelőtt 10-kor átadta a trónt fiának, Vilmos-Sándor hercegnek, aki délután kettőkor esküszik fel az alkotmányra.

Hollandiában a királynő születésnapja piros betűs ünnep, a holland nemzeti érzés megnyilvánulásának egyik ritka pillanata, és az egész országra kiterjedő hatalmas narancssárga buli. Ez a három érv pedig még a monarchia intézményeit elkötelezetten ellenzők szívét is meglágyítja.

A holland monarchia egyébként legalább olyan furcsa dolog, mint fapapucsban tulipánt ültetni. Az Orange-Nassau ház hivatalosan 1815 óta ül a trónon, de képviselői már a 16. század közepe óta rész vesznek az ország irányításában. Az uralkodót nem koronázzák meg, hanem felesküszik az alkotmányra. Tagja a kormánynak, de szerepe erősen korlátozott: nem vétózhatja meg a törvényeket, viszont a választásokat követően a kiegyenlített politikai viszonyok közepette neki kell megtalálnia azt a politikust, aki képes összekalapálni egy működőképes kormányt. Mellesleg ez a legjelentősebb szerepköre, mégis az egyetlen, amit nem rögzít az alkotmány. Emellett persze folyamatosan jól kell kinéznie, és ami a legfontosabb: meg kell testesítenie a nemzeti egységet. Cserébe évi 800 ezer euró, egy királyi palota, bőséges juttatások, és a világ legnagyobb születésnapi partija jár.

Az EUrologus szerencsésebbik fele elvegyült az amszterdami tömegben, és ha nem kerül teljesen a helyi vigalmak hatása alá, akkor első kézből informál minket az esti eseményekről.