Lettország

2013. február 2.

A tizennyolcadik euró-ország

Mióta az európai kontinensen is elburjánzott a gazdasági válság ritkán hallhatunk jó híreket az euró háza tájáról. A brüsszeli döntéshozók körében már az is örömöt okoz, hogy az utóbbi hónapokban nem jelentek meg naponta elemzések az övezet felbomlásáról. Az óvatos optimizmust erősítheti, hogy Lettország a héten végleg elkötelezte magát a közös valuta bevezetése mellett, és a tervek szerint 2014-ben tizennyolcadik országként csatlakozik az euróövezethez.

A lettek teljesítménye különösen figyelemre méltó, hiszen a válság hatására 2008- ban és 2009-ben az ország gazdasági teljesítménye ötödével (!) esett vissza, ami rekord nagyságú zuhanás az EU-ban. Ám ugyanígy rekordnagyságú a tavalyi lett gazdasági növekedés is, amely azt mutatja, hogy az ország két éves agóniát követően ismét a gyors fejlődés útjára lépett. A lett vezetés szerint ezt a növekedést fokozhatja még tovább az euróövezeti csatlakozás, azzal, hogy csökkenti az árfolyam-ingadozással járó költségeket és kockázatokat. Lettország egyébként egyszer már nekifutott az euró bevezetésének 2008-ban, de akkor, látva a gazdasági teljesítmény döbbenetes zuhanását, elhalasztották a valuta-cserét. A lett euróérmék dizájnja még ebből az időszakból származik, ahogy ezt az éles szemű olvasó a fenti képen nyilván már ki is szúrta.

A történet egyetlen szépséghibája az, hogy a lett lakosság nagy többséggel elutasítja a közös valutát. Ahogy máshol, úgy Lettországban is az árak drágulásától tartanak, és vonakodva mondanak le a lett nemzeti függetlenség szimbólumának tartott latról. A politikai vezetők azonban úgy gondolják, hogy az átállással járó gazdasági növekedés olyan mértékű lesz, hogy az belátható időn belül megfordítja az euróval kapcsolatos közhangulatot.

A hír kapcsán ismét felmerül, hogy vajon Magyarország mikor csatlakozik az övezethez, illetve mikor fog rendelkezni legalább egy hiteles menetrenddel az euró bevezetésére. Egybehangzó elemzői vélemények szerint az euró bevezetéséről szóló menetrend hiánya plusz pénzügyi kockázatot jelent az ország számára, drágítja az államadósság finanszírozását, és ezzel felesleges adóforintokat emészt fel.

2012. október 22.

Mit tanulhatunk a lettektől?

Nem önmagában érdekes, hogy Lettország a balti államok közül másodikként 2014-ben bevezeti a közös valutát. Az EUrologus szerint azt érdemes összevetni, milyen érvek mentén maszatol az euró bevezetése kapcsán a magyar kormány, azzal ahogy Lettország miniszterelnöke mellette tör lándzsát.

Valdis Dombrovskis miniszterelnök az Euobservernek adott interjújában Orbánnal szemben nem azzal odázza el a dolgot, hogy a kormánya támogatja ugyan az eurótérség rendbetételét, de addig nem gondol a csatlakozási szerződésében vállalt euró bevezetési kötelezettségére amíg nincs rend a közös valutát használók gazdaságaiban.

Dombrovskis világossá tette, hisz benne hogy az euró segíti a külföldi befektetők megnyerését, csökkenti a vállalkozásokra kivetett tranzakciós adót, árstabilitást és átláthatóságot hoz hasonlóan a szomszédos Észtországhoz, mely 2011 óta az eurózóna tagja. A lett miniszterelnök szerint nem valutaválság van, hiszen a dollárral szembeni euróárfolyam stabil, ráadásul a globális valutatartalékok 25 százaléka tartósan euróban van. Eközben szerinte nincs helye a déli euróországok által követelt büdzsé könnyítési kéréseknek.

A lettek ráadásul Magyarországhoz hasonlóan - ugyan a válságba jutott EU országok közül elsőként - nemzetközi hitelt kértek, most mégis a térség leggyorsabban növekvő gazdaságával dicsekedhetnek tavaly 5,5, idén 5,9 százalékos növekedéssel. Az ország eladósodottsága és költségvetési hiánya megfelel az EU-s elvárásoknak, míg az infláció 2,9 százalékon áll.

Az EUrologus szerint azonban Dombrovskis Magyarországra nézve legtanulságosabb válasza, hogy: “Amikor egy ország elveszíti a költségvetése felett a kontrollt és pénzpiacok bizalmát, nincs más út”. Először vissza kell állítani a pénzügyi stabilitást, mely a gazdasági növekedés előfeltétele”.