európai parlament

2013. október 15.
2013. október 7.
2013. szeptember 26.
2013. szeptember 10.
2013. szeptember 9.
2013. augusztus 30.
2013. augusztus 10.
2013. július 11.
2013. július 4.
2013. július 3.
2013. július 2.
2013. június 28.
2013. június 21.

Kemény EP képviselők: José Bové

Lebontott egy McDonalds éttermet, és letarolt egy GMO kukorica-táblát. A jezsuita gyökerektől az anarchizmuson át jutott el az antiglobalista zöldmozgalmakig. Közben háromszor ült börtönben, mégis tiszteletet vívott ki magának az EP-ben. Egy igazi francia csodabogár...

2013. június 20.
2013. június 19.

Simán átment a Tavares jelentés

Elfogadta az EP állampolgári jogi szakbizottsága a magyarországi demokrácia helyzetét boncolgató Tavares jelentést. A szöveg valamit enyhült az eredeti javaslathoz képest, de a szakbizottság három fideszes tagjának érdemi módosító indítványait a testület elutasította.

2013. június 18.
2013. június 14.
2013. június 12.
2013. június 7.
2013. június 6.
2013. május 30.
2013. május 8.

Szanyi lakást keres Brüsszelben

Brüsszelbe látogatnak az élúttörők

A jövő évi EP választások előjátékaként az MSZP elnöksége kedden este felsorakozott Brüsszelben, és kétnapos látogatáson paroláz a bajtársakkal az internacionáléban. A 25 tagú delegációban az összes aktuális szocialista nagyágyú ott van, úgy, mint a következő EP lista vezetőjeként emlegetett Szanyi Tibor, Mesterházy Attila pártelnök, Botka László választmányi elnök, Bárándy Gergely, Horváth Csaba alelnök, vagy a szintén EP képviselő jelöltként emlegetett Újhelyi István.

Az EUrologus kissé értetlenül áll a látogatás időzítése előtt. Alig pár hete ugyanis Brüsszelben járt Mesterházy és végig is látogatott hat uniós biztost. A biztosok ezúttal kimaradnak, ahogy halljuk azért, mert az MSZP a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy az Unió végrehajtó testületét akarná befolyásolni a magyar ügyekben. Persze ettől még nem lesz nehéz ezt a látszatot kelteni, főleg úgy, hogy tegnap mutatták be az Európai Parlamentben a magyar helyzettel foglalkozó jelentéstervezetet, amelynek kapcsán a Fidesz rögtön nemzetköziballiberálisösszeesküvést kiáltott. És akkor tessék, egyet alszik az ember, és tényleg itt vannak a szocialisták, falatozzák a langusztát, meg a crème brulé-t a külföldi bajtársakkal. Ráadásul a kedd esti bemelegítő vacsorán egyesek kamuflázsba burkolva felismerni vélték Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős magyar uniós biztost is.

Az úttörő kirándulócsapat ma meglátogatja Györkös Pétert, Magyarország EU-hoz rendelt nagykövetét, ebédel egy jót Martin Schulz EP elnökkel, végül találkozik a brüsszeli szoci frakció elnökségi tagjaival. Bár úgy hallottuk kevesen érnek rá, de biztosan ott lesz például Hannes Swoboda, az S&D EP frakcióvezetője.

Az EUrologus azon körkérdésére, hogy mi a vizit valódi célja, eltérő válaszokat kapunk. Egyesek szerint Tabajdi Csaba, Göncz Kinga, Herczog Edit és Gurmai Zita a négy magyar MSZP-s EP képviselő a legjobb arcukat igyekeznek mutatni az otthoni párttársaknak, akiktől jövő évi EP választási lista helyezésük alapvetően függ. Kérdés, hogy a magyar politikai iszapbirkózásból a ritka brüsszeli napsütésbe toppanó hazaiak közül hányan éreznek majd hirtelen csillapíthatatlan elhivatottságot az európai politizálás iránt. Az óvatosabb hangok szerint persze erről szó sincs, csak politikai egyeztetések, és a 2014-es EP kampány átbeszélése zajlik. Hiszi a piszi.

2013. május 7.

Megvan a Fidesz válasza az EP jelentésére

tavares2A Fidesz nem késlekedett, és délután máris újabb szóvirágokkal, és őrületes képzetekkel támadta meg az először az EUrologuson nyilvánosságra hozott jelentéstervezetet, amelyet az Európai Parlament egyik szakbizottságában kezdenek megvitatni kedd délután.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának sajtóközleménye szerint a dokumentum egy precedens nélküli, balliberális politikai ultimátum, amely direkt utasításokat ad a magyar polgárok által választott Országgyűlés részére, az országot pedig tulajdonképpen nemzetközi gyámság alá helyezné. "Ez az eljárás példátlan és szembe megy az Európai Unió alapvető elveivel" - áll a fideszes újbeszél-gyár újabb gyöngyszemében.

A Fidesz EP-delegációja szerint a dokumentum nem más, mint a jövő évi európai parlamenti választási kampány baloldali nyitánya, egy példátlan politikai ultimátum Magyarország számára. A kormányzati érvelés szerint a jelentés megkísérli átvenni a magyar polgárok által választott Országgyűlés szerepét és ez nem más, mint Magyarország alkotmányos gyarmatosításának kilátásba helyezése.

Nem meglepő, hogy a delegáció teljes egészében elfogadhatatlannak tartja a jelentést, "mind annak hazugságokon, tévedéseken és csúsztatásokon alapuló megállapításait, mind annak sértő stílusát." Kár, hogy ezt a részt sem fejti ki a közlemény, ugyanis pont a stílussal nem lehet gondja a Fidesznek. Minden kormányzati érzékenységre próbált reagálni a szöveg, és Magyarország érdemeit a demokráciáért folytatott küzdelemben, vagy az uniós szerződés alapértékekkel foglalkozó 2. cikkének szövegezésében mind megemlíti.

Az sem meglepő, hogy a delegáció elutasítja Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mércét. "A dokumentum olyan elemeket kér számon a magyar Országgyűlésen, amit más országoktól az Európai Parlament nem követel meg" - hivatkozik a közlemény. Naná, mert máshol nem írták át az egész alkotmányos berendezkedést pár hónap alatt az ellenzéki erők marginalizálásával, folyamatosan alakítva úgy, hogy a hatalom a kormányzó pártnál koncentrálódjon. Ezzel együtt a jelentés is kitér rá: minden tagállamtól számon kell kérni a jogállamiság betartását, és a jelentéstervezet ajánlásokat is megfogalmaz az uniós tagországoknak.

"A fideszes európai parlamenti képviselők mindent meg fognak tenni, hogy ez az igazságtalan, a magyar Országgyűlés jogkörét korlátozó, a magyar polgárok méltóságát sértő dokumentum ne kerülhessen elfogadásra" - gyönyörű mondat ez, különösen a "kerülhessen elfogadásra" fordulat a legszebb magyar nyelvi hagyományokra emlékeztet minket. De tudják még fokozni is: "A képviselőcsoport nevében Gál Kinga írásban kezdeményezte, hogy a jelentés tárgyalása mindaddig kerüljön felfüggesztésre, amíg a dokumentum nem tér ki a többi uniós tagállami gyakorlatokra a jelentésben vizsgált kérdéskörökben." Igen ám, de a vizsgálatra felszólító EP-határozatban csak Magyarország szerepelt.

Megpróbálják sarokba szorítani a szocikat is: "A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ezúttal felszólítja a magyar szocialista EP-képviselőket, hogy ne támogassák a jelentést és mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a szocialista frakció is álljon ki a dokumentum támogatása mögül." Valószínűleg, ha nem így tesznek, kénytelenek lesznek azzal a tudattal élni, hogy minimum hazaárulók - gondolná az EUrologus egy képzelt Fidesz képviselő archetípusának agyából szemlélve a leírtakat.

Az Európai Néppárt tagjainak többsége valóban elutasítja azt, hogy a nemzetállam szuverenitásba bármilyen szinten belenyúljon az EU ott ahol erre nincs közvetlen felhatalmazása. Nem hiába erre játszik rá a Fidesz, de kérdés, hogy az Orbán-rendszertől émelygő európai néppártiak mit gondolnak minderről.

Megszereztük Orbán brüsszeli bizonyítványát

Petofi EP"Haza csak ott van, hol jog is van." A hetes cikkely első bekezdésének életbe léptetését javasolja bizonyos feltételekekel az a jelentéstervezet, amelyet az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága készít Magyarországról. A javaslatot kedden mutatja be Brüsszelben a portugál jelentéstevő, a zöld párti Rui Tavares.

  • Az EP jelentéstervezete szerint a nemzeti konzultáció vicc volt
  • Egypárti az alkotmány és hiányzott a társadalmi párbeszéd az elfogadásakor
  • Gyakorlatilag visszavonatná a negyedik alkotmánymódosítást
  • A kormány saját menetrendjét az uniós intézmények tartatnák be
  • A kényszernyugdíjazott bírákat és az AB jogait is rehabilitálná
  • Mindez persze még tervezet, több száz módosítás érkezhet az EP képviselőktől

Az EUrologus birtokába került dokumentum (délutántól elérhető itt, és élőben nézhető a vita 16.45-től itt) több ajánlást is tesz a magyaroknak, amelyek megvalósításáról a magyar kormánytól kérnek menetrendet. A szövegben foglaltak betartását az Európai Parlament jelentéstevője (Tavares), az Európai Bizottság valamint az Európai Tanács egy-egy delegáltja ellenőrizné. Amennyiben úgy értékelnék, hogy nem felel meg a magyar kormány a menetrendnek, akkor javasolnák a 7.1 cikk beindítását.

 

Meglendítik a furkósbotot

"Haza csak ott van, hol jog is van" - idézi az EP jelentéstervezet Petőfi Sándort egy suta angol fordításban is (There is no homeland where there are no rights). A 31 oldalas dokumentum részletes áttekintést ad arról, ki és miért vizsgálta eddig a magyar alkotmányosságot, és milyen aggályok merültek fel. Rui Tavares jelentéstevő ügyelt arra, hogy méltassa Magyarország úttörő szerepét a demokratikus átalakulás során, és hangsúlyozza, a tagállamok olyan alkotmányt írnak, amilyet csak akarnak, egészen addig, amíg az megfelel a 2. cikkben foglalt értékeknek.

 

A nemzeti konzultáció vicc volt

A szöveg több súlyos megállapítást tesz, amelyek így összegezhetőek: a nemzeti konzultáció vicc volt, és nem meglepő, hogy több intézmény is elkezdte vizsgálni az új magyar alaptörvényt, tekintve, hogy egyetlen politikai erő akaratát képviselte, és rendkívül gyorsan született meg minimális társadalmi inputtal. Kifogásolja, hogy a törvénytervezeteket rendre egyéni képviselői indítványokként nyújtotta be a Fidesz ezzel  visszaszorította a társadalmi párbeszédet. Azt is megállapítják, hogy a negyedik alkotmánymódosításban foglaltak életbe lépésével az Alkotmánybíróság már nem tudja betölteni alkotmányvédő szerepét. Sajnálatát fejezi ki a dokumentum azért is, hogy az MTI az egyetlen hírforrása a közmédiának, és lényegében a nagy kereskedelmi médiumoknak is, monopolhelyzetbe hozva az állami hírszolgáltatót.

A dokumentum a hosszas bevezető után következtetésképpen megállapítja, hogy a magyar alkotmány ilyen tempójú, és ilyen tartalmú módosítgatása összeegyeztethetetlen az EU-s szerződés 2. cikkével (alapjogok), a 3. cikk első pontjával (értékek előmozdítása), és a 6. cikkel (az Európai Unió Alapjogi Chartájára való hivatkozás). Ez a jelentéstervezet szerint azt eredményezi: egyértelmű veszélye áll fenn annak, hogy súlyosan sérülnek a második cikkben felsorolt értékek - ami a hetes cikk beindítását indokolja.

 

Ezt kérik a kormánytól

A tervezet ennek elkerülése érdekében azt kéri a "magyar hatóságoktól", hogy vegyenek ki minden olyan rendelkezést az alaptörvényből, amelyet korábban alkotmányellenesnek minősített az alkotmánybíróság. Ezzel tulajdonképpen a negyedik alkotmánymódosítás visszacsinálására szólítják fel a magyar kormányt. Teljes megfelelést kér a tervezet a Velencei Bizottság ajánlásaival. különösen a sarkalatos törvények számának visszaszorításában. Azt kéri a kormánytól, tegye lehetővé az élénk, valódi vitát a parlamentben, és tisztelje meg az ellenzéket azzal, hogy hagy elég időt a vitákra, továbbá vonja be a nyilvánosságot is a jogalkotásba.

A jelentéstervezet azt kéri továbbá Budapesttől, állítsák vissza az Alkotmánybíróság (AB) azon jogát, hogy minden jogszabályt megvizsgálhasson, s tegyék ismét meg az AB-t az alkotmányvédelem legfőbb szervének. Azaz a testület vizsgálhassa az alkotmánymódosításokat, és ne szüntessék meg két évtized AB-határozatainak érvényét.

A Költségvetési Tanács  jogköreinek visszanyesése mellett a jelentéstervezet a hivatalukból elmozdított tisztségviselők (pl. az adatvédelmi ombudsman) helyzetének megoldását is kéri. Magyarán, ne lehessen többször hivatali idejüket töltő közjogi személyeket elmozdítani csak úgy.

Az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából a jelentéstervezet azt ajánlja a magyaroknak, hogy a bírák elmozdításának tiltását, az igazságszolgáltatás irányító szerveinek struktúráját és összetételét, és az AB függetlenségének biztosítékait vegyék bele az Alaptörvénybe.

Bár korábban dicséri az erről szóló magyar törvényt, a jelentéstervezet felszólítja a magyar hatóságokat, hogy azoknak a bíráknak, akiket nyugdíjba kényszerítettek (ami az Európai Bíróság szerint uniós jogot sértett), tegyék lehetővé, hogy eredeti pozíciójukba kerüljenek vissza, ha akarnak - azokat is, akiknek posztját időközben betöltötték. Objektív kritériumok megállapítását kérik az ügyáthelyezések kapcsán, és azt hogy, az igazságszolgáltatás kérdésében tegyenek eleget a Velencei Bizottság ajánlásainak.

A média területén többek között azt ajánlja a jelentéstervezet, hogy legyenek jogilag kötelező eljárások és mechanizmusok a közszolgálati média vezetőinek, igazgatóságok, a médiatanács és a szabályozó testületek kiválasztására és kinevezésére. Az egyházakra vonatkozó új szabályozások helyett az AB idei határozatát vegye alapul, melyben az egyházak jogállásáról szóló 2011-es törvényt semmisítette meg az AB.

Az EP jelentéstevője, Rui Tavares

Öri-hari lesz!

A jelentéstervezet arra szólítja fel a magyar hatóságokat, hogy tudassák a parlamenttel, a bizottsággal és a tanáccsal is, hogyan és milyen menetrend szerint akarnak ezen ajánlásoknak megfelelni. Az EP-jelentéstevője, a tanács és a bizottság által delegált egy-egy emberrel ezután megvizsgálja az ajánlások végrehajtását. És ha a magyaroktól kapott válaszok nincsenek összhangban a kettes cikkel, akkor a 7.1-es mechanizmus beindítását kérik.

Ez a szöveg azonban egyelőre csak jelentéstervezet, amelyhez rengeteg módosító érkezik a következő hetekben, és lehet, hogy a végső dokumentumra rá sem ismerünk. A liberálisok ugyanis a hetes cikk elindítását követelik, az Európai Néppárt pedig hallani sem akar róla. Rui Tavares jelentéstevő valószínűleg úgy ítélte meg, a tervezetben szereplő megoldás lehet a közös halmaz a két szélsőséges álláspont között.

 

EU szájbarágó

A 7.1 az EU töltet nélküli "atombombája": ez a hetes cikk egyes pontja, amely szerint többek között az Európai Parlament indoklással ellátott javaslatára, és az EP-vel egyetértésben az uniós tagállamok négyötödös többséggel megállapíthatják, "hogy  fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket." Mielőtt azonban ilyen megállapítást tenne, az uniós országokból álló tanács  meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ajánlásokat tehet neki. A tanács ezek után a cikk szerint rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, továbbra is fennállnak-e. Magyarul egy monitoring eljárás megindításáról van szó, de a 7.2, illetve 7.3-as pontok, azaz a szavazatmegvonás lehetőségéről nincs szó.

A 2. cikkben az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok – beleértve a kisebbségekhez tartozók jogait – tiszteletben tartásának értékei, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség szerepelnek.

2013. április 29.

Orbán-Reding kampány 2014-ben?

Nem szeretné...

Érdekes elemmel színesedhet a Fidesz 2014-es kampánya, ha a Heti Válasz által Európa bulldogjaként ábrázolt Viviane Reding lesz az Európai Néppárt bizottsági elnök-jelöltje 2014-ben. Egy Európai Parlament által most tárgyalt tervezet ugyanis kimondaná, hogy az EP kampányban a pártoknak össze kell hangolniuk üzeneteiket az elnökjelölt mondandójával, sőt az elnökjelöltnek lehetőséget kell biztosítani a nemzeti kampányban való részvételre.

Most akkor arról van szó, hogy Európa megint összeesküdött ellenünk? Hát persze, hogy nem. A probléma ennél mélyebben gyökeredzik. Az embereket általában egyre kevésbé érdekli az európai választás, az Európai Parlament, vagy úgy általában az, hogy mi van a saját országuk határain túl. Ezért a politikusok kitalálták, hogy érdekesebbé teszik az európai parlamenti helyekért folyó versenyt, és több demokratikus elemet építenek a rendszerbe. Ettől a választó nemcsak jobban érzi magát, de jobban is szórakozik az egészen - tiszta nyereség.

Így 2014-ben az állam- és kormányfőknek az európai választáson győztes párt jelöltjét kell bizottsági elnöknek felterjeszteniük, akit aztán az Európai Parlament minősített többséggel megválaszt. Az európai pártszövetségeknek előre meg kell nevezniük azt, hogy kit szeretnének az Európai Bizottság elnöki székében látni. Erre valamikor 2014 április elején kerülhet sor, míg a választás május 25-én lesz, minden valószínűség szerint a magyar parlamenti választásokkal egy időben. A legnagyobb európai politikai erő egyik esélyes jelöltje a luxembourgi bel- és igazságügyi biztos. Ha ő lesz a jelölt, és vele kell kampányolni, az kínos helyzetbe hozhatja a Fideszt.

Reding ugyanis többek között azzal próbálja politikusi karrierjét építgetni, hogy lépten-nyomon belerúg egyet Orbánba, hol az Alkotmánybíróság jogainak megnyirbálásáért, hol a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódva. Ráadásul az EUrologushoz elguruló hírmorzsák szerint ezt több nagy tagállam jobboldali vezetése hangos, vagy halk elégedettséggel nyugtázza. Reding tehát nem fog meghátrálni ezen a téren, és abban is biztosak lehetünk, hogy a nemzeti együttműködés rendszere is folyamatosan szállítja neki a nyersanyagot a választásokig hátralevő időben. Az, hogy a kölcsönös sárhajigálásban egy kicsit összekoszolódik Magyarország is láthatóan egyik felet sem zavarja. Így aztán mi sem tehetünk mást, mint hátradőlünk, és megpróbálunk szórakozni az egészen.

2013. április 19.

A németek megint szerződést módosítanának

Kép: toonpool.com

Az egységes európai bankfelügyeleti hatóság felállítását követően ugyanis júniusban az Európai Bizottság javaslatot tesz az uniós bankfelügyelet újabb elemeire. A következő lépésben a közös felügyeleti rendszerhez csatlakozó országoknak (az eurózónának és az önkéntesen csatlakozó nem eurózóna tagoknak) arról kellene megállapodniuk, hogyan működjenek együtt a bankmentés költségeinek finanszírozásában. Vagyis olyan helyzetekben amikor a bajba jutott pénzintézet csődje az adott ország határain túl is éreztetné hatását. Az összefonódott európai bankrendszerben ugyanis egy nagyobb bank összeomlása más uniós tagállamok bankrendszerét is veszélybe sodorhatja. A kockázat közös, ezért logikus, hogy a megoldás is tartalmazzon közös elemeket.

Megszavazta a bankárok fizetési bónuszainak maximálásáról is szóló javaslatot csütörtökön az Európai Parlament Strasbourgban. Az új banki tőkeszabályokról szóló megállapodás részeként az EP által elfogadottak (melyek továbbra is várják a tagállamok jóváhagyását) azonban, mindössze egy elemét képezik annak, amit Brüsszelben a gazdasági válságra adott átfogó válasznak neveznek.

Több uniós tagállamban léteznek a pénzintézetek, illetve részben az állam által finanszírozott bankmentő alapok, amelyet pont az ilyen helyzetekre találtak ki. A bizottsági javaslat egyrészt az ilyen alapok tevékenységét hangolná össze, másrészt arról is szó van, hogy felállítanak egy központi hatóságot, amely az európai bankrendszer egészét, vagy jelentős részét érintő problémás esetekben járna el. Eljárás alatt itt azt kell érteni, hogy ez a hatóság döntené el: megmaradjon, vagy bukjon el a bank, illetve melyik tagállam mennyivel szálljon be a mentés költségeibe. A megoldás azonban nem problémamentes. Egyrészt egyelőre nem minden tagállamban létezik ilyen bankmentő alap. Másrészt még az alapok létezése mellett is előfordulhat, hogy a bankmentés költségeinek finanszírozására további közpénzt kell bevonni.

Ez utóbbi szempontra pedig különösen érzékenyek a németek. Érthető módon nehezen mennek bele abba, hogy a német adófizetők pénzéről egy nem német, adott esetben közös, európai hatóság döntsön. Ezért azzal a javaslattal álltak elő, hogy módosítsák az EU alapszerződését, amelyre legutóbb 2009-ben a lisszaboni szerződés elfogadásakor került sor. Az uniós szerződésmódosítás bonyolult és kockázatos folyamat. Különösen az akkor, ha idén szeptemberben Németországban általános választásokat, egy év múlva európai parlamenti választásokat tartanak, ha Nagy-Britannia uniós tagságának felülvizsgálatát fontolgatja, és egyébként is emelkedőben van az euroszkeptikus, vagy az EU működésével erősen kritikus pártok támogatottsága.

Éppen ezért egyes megfigyelők szerint a németek csak az időhúzás szándékával dobták be a szerződésmódosítás ötletét, és a szeptemberi választásokat követően már nem fogják ilyen határozottan követelni azt.

2013. április 17.

Reding nem okádott tüzet az EP-vitán

Visszafogott vita zajlott az Európai Parlamentben Magyarországról, az egyetlen színes elem az volt, amikor Szájer József fideszes EP-képviselő szót követelt magának a vita közben, annak ellenére, hogy a múlt heti házbizottsági ülésen ő maga egyezett meg a többi frakcióval arról, az előzetesen egyeztetett felszólalókon kívül senki sem beszél.

Viviane Reding, igazságügyi EU-biztos nem csörgette a kardját, nem okádott tüzet, hanem tényszerűen elmondta, milyen kommunikáció zajlott az elmúlt időszakban az Európai Bizottság és a magyar kormány között, és vázolta, hogy az előzetes vizsgálat alapján, melyik rendelkezéseket tarják aggodalmasnak a negyedik alkotmánymódosításban. Tulajdonképpen Jose Manuel Barroso, az EB elnökének múlt heti levelét fejtette ki. Közölte: az Európai Bíróság ítéletekből fakadó pénzügyi kötelezettségek ellentételező kötelezően kivetendő adókkal kapcsolatban nem látja értelmét annak, hogy a kormány saját hibáiért a magyar emberek fizessenek adókkal.

Reding kiemelte az Országos Bírói Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörét, mely Reding szerint  veszélyezteti a hatékony jogi védelmet. A politikai hirdetések korlátozásával kapcsolatban Reding szerint ez a korlátozás csak akkor jogszerű, ha indokolt és arányos. Az EB egyébként vizsgálja a módosító javaslatokat, és ha kell még június előtt kötelezettségszegési eljárást indít.

Ezután a pártok felszólalásaiban nem volt különösebb meglepetés egészen addig, amíg Hannes Swoboda a szocialista EP-képviselő nem kezdett antiszemizmusról beszélni. Közölte, tennie kell valamit a kormánynak, amikor már olyan a hangulat, hogy egyetemi tanárok névtáblái mellé “zsidó” feliratok kerülnek. Szájer ekkor hevesen jelentkezni kezdett, hiába emlékeztette Martin Schulz, a parlament elnöke, hogy nincs hozzászólás. Végül Schulz, aki valószínűleg gyorsan belátta, hogy ha nem ad szót Szájernek, évekig hallgathatja, hogy az EP-elnök nem engedi felszólalni a Fideszt, megadta a szót: - Tegye fel a hülye kérdését! - mondta.

Szájer a Nemzeti Érzelmű Motorosok felvonulásának betiltását hozta fel példaként arra, hogy a kormány harcol az antiszemitizmus ellen. Ezután a kedélyek megnyugodtak.

Csak Guy Verhofstadt a liberálisok frakcióvezetője beszélt a hetes cikkelyről, amit szerinte el kéne indítania a bizottságnak, hiszen egyértelmű, hogy az alapjogok súlyos megsértésének veszélye fennáll Magyarországon. Reding később erről azt mondta, a hetes cikkely olyan “atomfegyver”, aminek használatát háromszor is meg kell gondolni.

2013. április 16.

Orbán tapsot kapott a Néppárti Frakcióülésen

Távirati stílusban Orbán Viktor szerepléséről az Európai Néppárt (EPP) frakcióűlésén kedd este, Strasbourgban. A (Néppárti) források szerint Orbán meggyőző volt, egy alkalommal még tapsot is kapott Az esemény inkább volt eszmecsere, mint tetemre hívás a hallgatók utólagos elmondása alapján.

Orbán nyíltan beszélt arról, hogy rossz a viszonya Viviane Reding, igazságügyi EU-biztossal. Barrosónak szerinte nincs igaza a pénteki levelében jelzett kifogásokkal kapcsolatban, de eleget tesz kéréseinek és módosítják a rendelkezéseket. Az EUrologus szerint Orbán igyekszik elkerülni a konfliktust Barrosóval, kielégíteni a legsürgetőbb kívánságait, és ezzel leválasztani az elnököt a magyar ügyekre nagyobb lelkesedést mutató Redingről. Orbán a 7. cikkely emlegetése kapcsán azt mondta, hogy megindult a kampány, a vádaskodások a kampány részei, ezért az ügy nem csak Magyarországról, hanem a Néppártról is szól. Ügyes húzás - tesszük hozzá mi, persze kérdés, hogy mennyire győzi meg a Néppártot.

Az élet menetére utalva arról beszélt, nem tetszett, hogy neki kellett betiltania a motorosok felvonulását, de a menet nem volt összeegyeztethető az emberi méltósággal.

Orbán arra is kitért, hogy a Fidesz természetesen a Néppártban marad. A napokban ugyanis olyan sajtóértesülések jelentek meg, melyek szerint a Fidesz esetleg az Európai Konzervatívok képviselőcsoportja felé kacsingat, illetve felröppent egy olyan, azóta cáfolt hír is, hogy a Fideszt esetleg kitennék a Néppártból.

Orbán azzal igyekezett meggyőzni a képviselőket, hogy irányítása alatt sikeres a magyar gazdaság, és elmondta, hogy a nagy gazdasági átalakításban európai cégek kárt szenvedhetnek, de ez ‘együtt jár a folyamattal.’ A gazdaság kapcsán Portugáliára utalt, ahol az Alkotmánybíróság közelmúltban hozott döntései miatt veszélybe került a költségvetési egyensúly. Azt mondta, Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.

A magyar kormányfő Joseph Daullal, a néppárti frakcióvezetővel is tárgyalt, és találkozott Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével a frakcióűlés előtt.

Egy biztos: semmi sem biztos a Brüsszel-Strasbourg-Budapest vonalon

Redoso

Magyarország és Ciprus uralja a biztosok keddi ülését, de nem várható döntés a kötelezettségszegési eljárásokról, inkább csak eszmecsere - súgják az EUrologus egyik fülébe. A másik fülével mindeközben több helyről azt hallja, hogy két kötelességszegési eljárás is indul Magyarországgal szemben délután. Akárhogy is, kivárjuk!

Csak ismétlésképp, egyrészt kedden az Európai Bizottság rendes heti biztosi ülésén dönthet arról, hogy megindulnak-e a rebesgetett eljárások az Országos Bírói Hivatal elnökének ügyáthelyezési joga és a politikai kampányhirdetésekre vonatkozó korlátozások kapcsán. A tegnap bejelentett kozmetikai látszatintézkedések ide vagy oda.

Mindenesetre azt halljuk Strasbourgban, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke akarja elsőként kifejteni stratégiáját a renitens magyar kormány kapcsán. Magyarán Viviane Reding igazságügyi és alapjogokért felelős biztosi és politikai ambíciói ellenére, egyelőre a portugál a főnök.

Eközben az EPP nagyon csöndes a kedd esti strasbourgi néppárti meeting előtt, melyen Orbán Viktor is részt vesz majd. Oly annyira, hogy rendes plenáris heti EP sajtótájékoztatója is elmaradt rendhagyó módon a Fidesz európai pártcsaládjának. Márpedig ez szinte biztosan összefüggésben van a párton belüli bizonytalansággal és megosztottsággal a tekintetben, hogyan reagáljanak a szabadságharcos trippen lévő magyar miniszterelnök alkotmánymódosítás magyarázkodására és hogyan próbálja meg rendezni  viszonyát a Fidesz kormány az EU-val. Az EPP-nek azért is különösen fontos, hogy Orbán még a szerdai plenáris vita előtt mondja el az ő változatát, hogy ennek fényében tudjanak felszólalni.

Hannes Swoboda, az szocialisták frakcióvezetője Orbán a FAZ-nak adott interjújára utalva közölte: “Nem azt akarjuk, hogy helyes fiú legyen, hanem legyen demokrata.” Az osztrák politikus azt is közölte, elfogadhatatlan a Viviane Reding EU-biztos ellenes kampány, és azt mondta, ők megvédik Redinget, még ha nem is értenek vele mindenben egyet politikailag.

 

Frissítés: Az EUrologus úgy értesült, hogy az EB kivár a kötelességszegési eljárásokkal és figyelembe veszi a tegnap rögtönzött módosításokat is, miután azokat megszavazza az magyar parlament. Továbbá úgy tudjuk, hogy a keddi biztosok tanácsa ülésen csak vita volt és szó esett arról is, pontosan mit fognak holnap kritizálni az Európai Parlament vitáján a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán.

2013. április 15.

EP pletykák: Bánki Erik nem megy sehova

Kép: mohacsiujsag.hu

Európai parlamenti forrásaink szerint tévesek azok az információk, amelyek Bánki Erik fideszes EP képviselő idő előtti távozásáról jelentek meg (pl. itt). A tévedés oka az lehet, hogy a Mohácsi Újság.hu-nak adott interjú valóban kétértelműen ír Bánki jövőjével kapcsolatban, a leírtakat pedig az MTI (és az MTI forrásaiból dolgozó magyar sajtó) már úgy értelmezte, hogy Bánki júniustól lemond.

Őszintén szólva az EUrologus furcsállta volna a Fidesz képviselőjének lemondását, aki az Országgyűlés Sport- és Turizmusbizottságának elnöki posztjáról érkezett kevesebb, mint egy éve Brüsszelbe. Bánki a köztársasági elnökké avanzsált Áder János képviselői helyét vette át és az EP közlekedési és környezetvédelmi szakbizottságaiban dolgozik. A VoteWatch.eu adatai szerint a név szerinti szavazások 82 százalékán vett részt, és az esetek 99 százalékában a Fidesz által képviselt párt-álláspontot képviselte. Tizenkilenc parlamenti jelentéshez adott be módosító indítványt, ami újonnan érkezett képviselőhöz képest kifejezetten soknak számít.

Bánki egyébként úgy fogalmaz az interjúban, hogy júniustól feladják brüsszeli albérletüket, a család hazaköltözik, ő pedig a Fidesz kampányára összpontosítja erőit. Reméljük, hogy ez nem megy majd az európai parlamenti munka rovására, hiszen az EP képviselők havi nettó 6200 eurós fizetésüket, továbbá napidíjukat és 4000 eurót meghaladó költségtérítési keretüket azért kapják, hogy az európai ügyekkel foglalkozzanak.

Végül néhány kevésbé hasznos információmorzsát szeretnénk megosztani a Mohácsi Újság.hu interjújából (figyelem, spoiler alert):

- Bánkit rég látták Mohácson, kihagyta az idei Busójárást;

- Azt a következtetést vonta le a Vajszlón és Harkányban rendezett helyi választásokon elszenvedett vereségből, hogy ha valamit elhibáznak, akkor azon változtatni kell;

- A Fidesz EP képivselőjének továbbra is olyan jó a kapcsolata a megyei és az országos Fidesz vezetőkkel, mint régen;

- A család kutyája, Annabelladonna mindenképpen Mohácson marad.

2013. április 9.

Hankiss megtorpedózta az EP-meghallgatást

Úgy tűnik, hogy nem szeretne új barátokat szerezni a Fidesz az Európai Parlamentben, sőt még a régieket is igyekszik eltaszítani magától. Ez volt az érzése az EUrologusnak a magyar helyzettel foglalkozó EP jelentés alapját képező negyedik munkadokumentum bemutatásán. 

Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselő furcsa taktikát választott felszólalásában az Európai Parlament  Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) hétfő délutáni ülésén. Hankiss - akinek a szintén fideszes Gál Kinga levezető elnök először adta meg a szót – nem vesztegetett sok szót a munkadokumentumra. Ehelyett visszatért a LIBE szakbizottság tavaly szeptemberi budapesti látogatására, amikor az EP erőviszonyoknak megfelelően összeállított (tehát jobboldali többségű) delegáció végiglátogatta a kormányzati szereplőket és találkozott a parlamenti pártok képviselőivel. Szerinte a látogatás elfogult volt, a delegáció a magyar népet aligha képviselő emberekkel találkozott, és azon olyan témákat vitattak meg, mint a kétkamarás törvényhozás. Hankiss szerint, ha volt is valaki a szocialista táboron kívül Magyarországon, aki azt gondolta, hogy ez a bizottság elfogulatlanul, tárgyszerűen vizsgálódik, akkor a látogatás után biztosan nem maradt ilyen. Hozzátette, hogy a bírálók csak másodkézből informálódnak, hiszen nem tudnak magyarul, így nem is tudhatják, mi történik valójában Magyarországon. A kormánnyal szembeni rasszizmus vádját azzal hárította el, hogy Orbán Viktor nemrég napoltatta el az ’Adj gázt!’ felvonulást, és hogy a Zsidó Világkongresszus Budapesten tartja közgyűlését, amelyen Orbán Viktor örömmel részt vesz.

Hankiss szavait erősen sérelmezte luxembourgi párttársa Frank Engel, már csak azért is, mert a szóba hozott budapesti ülések egy részét ő elnökölte. Engel csak annyit mondott, a delegáció magyarországi útján a felszólalók egy része a kormányzati oldalnak, mások pedig az ellenzéknek nem tetszettek, a kétkamarás parlament kérdése pedig emlékezete szerint fel sem merült. Arra később a német Die Linkét képviselő, Cornelia Ersnt emlékeztette Hankisst: a Zsidó Világkongresszus pont azért megy Budapestre, mert támogatni akarják az ottani zsidóságot az antiszemita támadásokkal szemben. A brit konzervatív Anthea McIntyre is megrökönyödve hallgatta Hankiss szavait, s közölte, az a gyanúja, itt valaki az otthoni sajtónak adja elő magát. 

A hangulatot érzékelve Gál Kinga igyekezett helyrerántani a balanszot azzal, hogy újra felmondta a kormányzati narratívát: az EP egyelten konkrét ügyet sem tudott felhozni, ami bizonyítaná, hogy Magyarországon megsértik az alapjogokat, vagy csorbát szenvedne a jogállamiság. Úgy foglamazott, hogy éppen a jogállamiság védelmében kapott kétharmados felhatalmazást a jelenlegi kormány.

Magáról a negyedik alkotmánymódosítást elemző munkadokumentumról egyébként Hankiss partizánakciója miatt nem sok szó esett. (A munkadokumentumról részletesen itt). A jelentéstevőnek kinevezett portugál zöldpárti Rui Tavares alaposan körbe járta a magyar jogállamiság kérdését, és a jelentés bemutatása előtt négy munkadokumentumban igyekezett tartani az iramot a magyat alkotmány- és jogszabály-módosításokkal. A szöveg az eddig munkadokumentumokhoz képest elég erőteljesen fogalmaz. Mintha Tavaresnél is elszakadt volna a cérna, és felfüggesztette volna a patikamérlegen való méricskélést. Az ülésen elhangzó a fideszes hozzászólók, hogy kiderült, valami nagyon nincs rendben Magyarországon, ahol ilyen méreteket ölt a kormánypárt paranoiája. 

A jelentéstervezetet várhatóan májusban vitatja meg szakbizottság, de valószínűleg majd csak a nyári szünet után szavaznak róla.

2013. április 5.

Orbán Viktor szerint az EP gyűlöli a magyarokat

image

A magyar miniszterelnök szokásos péntek reggeli - a Kossuth Rádió 180 perc műsorában elhangzott interjúnak álcázott – példabeszédében az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet is jól kiosztotta. Előbbi kapcsán elmondta, Magyarország nem bízhat abban, hogy a testület kizárólag a tények alapján dönt a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése ügyében, az EP képviselőkről pedig úgy vélekedett, hogy „gyűlölnek valamilyen okból bennünket”.

Ha a kormány bízhatna abban, hogy az Európai Unió kizárólag a tények alapján dönt, akkor Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, de “nem bízhatunk ebben” - mondta Orbán Viktor, aki szerint az EU-ban a Magyarországgal szembeni bánásmód nem mindig méltányos, tényszerű. Jelezte, számítani kell arra: Magyarország “kifejezetten mérges” ellenfelei mindent megtesznek azért, hogy a magyar kabinet csökkentse a bankadót és vonja vissza a rezsicsökkentést. Orbán szerint, ha az unió meg tudna békélni azzal, hogy bár Magyarország más utat választott, mint amit Brüsszel javasolt neki, mégis sikeres lett, “akkor ezt akár közös sikernek is tekinthetnénk.”

Az Európai Parlamentben a magyar alkotmányos helyzetről két hét múlva tartandó vitán való esetleges részvételéről a magyar miniszterelnök még nem döntött. A korábbi strasbourgi vitákkal kapcsolatban ugyanakkor - amelyeken ő is részt vett - úgy fogalmazott: az EP “nem egy európai hely”, ugyanis ott a tények másodlagosak voltak, “dühös, dagadt erekkel, vastag nyakkal ordibáló baloldali, liberális, zöld, szocialista képviselők, akik azt sem tudták talán, hol van Magyarország, nyilvánvalóan nem olvasták azokat a jogszabályokat, amelyeket bíráltak. De egy dolog biztos volt, gyűlölnek valamilyen okból bennünket”. 

Az EUrologus szerint világosan látszik, hogy a kormányfő hónapok óta tudatosan készíti elő a terepet arra az esetre, ha esetleg nem engedik ki Magyarországot a túlzottdeficit eljárás alól. Már előre kettős mércével vádolja a Bizottságot, az Európai Parlamentet pedig úgy festi le, mint egy alapvetően tájékozatlan, de a magyarokkal szemben erősen elfogult társaságot. A cél a hazai közönség (leginkább saját táborának) felhergelése, a politikai kudarcokért viselt felelősség áthárítása.

Nyilván nem örülnek a külföldi tulajdonú bankok és energiacégek a magyar bankadónak és rezsicsökkentésnek. De azt sugallni a kormányfő részéről, hogy az Európai Bizottság nem más, mint ezeknek a cégeknek furkósbotja, olyan, mintha azt feltételeznénk, hogy Orbán Viktor Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnökének ügynöke lenne. Nem szerencsés.

Az is tény, hogy az EP tavaly februárban rendezett vitáján voltak heves hangvételű felszólalások, és felkészületlen képviselők, akik vélhetően nem végeztek alkotmányjogi elemzést a magyar alaptörvényről. Attól azonban, hogy valaki hangot ad tiltakozásának még nem gyűlöli a magyarokat, legfeljebb elítéli a magyar miniszterelnök politikáját. Meglehetősen rossz emlékeket idéz az a gyakorlat, amikor a vezető azonosítja magát a néppel.

Mindenesetre az EUrologus reméli, hogy Orbán Viktor tiszteletét teszi Strasbourgban, mert mindig érdekes - bármennyire is szomorú - amikor bepillantást enged európai partnereinek a magyarországi párhuzamos valóságba. 

2013. március 25.

Európára immunis a magyar kormány

Szeletel...Megint gyűlnek az európai viharfelhők a magyar kormány feje felett. Kérdés, hogy megindul-e az „áldás”, vagy némi égzengést és villámlást követően megint kitisztul az európai égbolt és minden megy tovább, úgy ahogy eddig. Orbánék helyzete annyiban romlott az elmúlt két évben, hogy európai szövetségeseik elfogytak. A magyar politikai vezetés már saját párttársai körében sem kívánatos   -, a ‘magyar ügy’ az Európai Bizottság elnökének asztalán landolt, miközben az EP április 17-én két év alatt immár negyedik alkalommal foglalkozik a magyar demokrácia állapotával.


Az előzmények ismeretében egyáltalán nem volt szükségszerű az események ilyetén alakulása. Úgy tűnik, hogy a kormány súlyosan tévedett, amikor a várható európai reakciókat mérlegelte az alaptörvény módosításra készülve. Az is lehet persze, hogy Orbánékat nem érdekelte a várható kritika. Pedig bizottsági forrásaink szerint Barroso legszívesebben szabadult volna a magyar ügyektől, hogy saját politikai karrierjének megkoronázására, az európai gazdasági kormányzás kiépítésére koncentráljon (erről itt írtunk részletesen). A februári Orbán-Barroso találkozót, és a Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzést követően még az is valószínűnek tűnt, hogy május végén Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól és Orbánék a választásokig mentesülnek a költségvetés folyamatos brüsszeli ellenőrzése alól.

Az alaptörvény negyedik módosítása azonban végleg kivágta a biztosítékot. Bizottsági forrásaink szerint nem is feltétlenül a módosítások tartalmával van problémája az európai intézményeknek, mint inkább a módszerrel, illetve a demokratikus fékek és ellensúlyok két és fél éve tartó következetes lebontásával. Kérdés persze, hogy mit tud kezdeni Brüsszel, és a többi európai főváros a láthatóan minden érdemi együttműködéstől elzárkózó magyar kormánnyal. Az egyik lehetőség az igazságügyi eredménytáblának nevezett új uniós mechanizmus bevezetése lehetne, amelynek értelmében a Bizottság ajánlásokat tenne a tagállamoknak arra, hogyan tehetnék függetlenebbé az igazságszolgáltatásuk működését és ezzel demokratikusabbá az állam működését. Ezen dolgozik már jó fél éve Vivianne Reding. Hasonló eljárás bevezetését vizionálta négy meghatározó európai tagállam (dán, finn, holland, német) külügyminisztere is a. A probléma ezzel a módszerrel az, hogy az ajánlások nem kötelezőek, szankciórendszert pedig szerződéses jogi alap hiányában nem dolgozhat ki a Bizottság. Aztán ott van még a brüsszeli zsargonban atombomba néven emlegetett 7. cikk életbe léptetése, amelyet Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető minapi cikkében újra emlegetett. Ennek életbe léptetésére azonban vajmi kevés esély van. Az eljárásnak ugyan az Európai Parlamentben hangos támogatói vannak, de az Orbánt sorai között tudó Néppárti Frakció biztosan nem állna egy ilyen kezdeményezés élére, az erősorrendben második szocialistákat pedig a minap Brüsszelbe látogató Mesterházy Attila kifejezetten kérte, hogy ne támogassanak Magyarország ellen irányuló szankciókat - igaz ezzel ellentmondásba került saját pártja eddig követett irányvonalával.

A legvalószínűbbnek ezért az tűnik, hogy a Bizottság az eddigiekhez hasonlóan elsősorban kötelességszegési eljárásokat kezdeményez és visz végig azon magyar jogszabályok kapcsán, amelyek konkrétan ellenkeznek az uniós joggal. Ilyen például a már folyamatban lévő és a témában jártas bizottsági szakértők szerint Magyarország szempontjából biztosan negatív ítélettel végződő eljárás a telekom-különadó ügyében. De kötelességszegési eljárás indulhat hamarosan a hallgatók ‘röghöz kötése’ kapcsán, vagy a kiskereskedelmi különadó miatt is. A magyar kormány azonban úgy tűnik, hogy a kötelességszegési eljárások ellen is immunizálta magát. A politikai szlogenek szintjén a véget nem érő, ki tudja mi ellen vívott szabadságharc adja a keretet. Ezt jól kiegészíti a Bizottság kéréseinek esetenként eleget tevő húzd meg - ereszd meg taktika. A pénzügyi terén pedig a kormány a negyedik alaptörvény módosítással alkotmányos lehetőséget teremtett magának arra, hogy az uniós eljárásokból fakadó terhek miatt különadókat vessen ki a lakosságra. Hatékony, de végtelenül cinikus politika ez, amelyet Európában láthatóan se lenyelni, se kiköpni nem tudnak.

2013. március 19.

„Baudelaire forogna a sírjában” – Szabályozná az abszintot az EU

Picassot és Toulouse-Lautrec-et is megihlette

Mióta létezik az LSD és hozzáférhető a pszilocibin gomba, az abszint hallucinogén vonzereje ugyan csökkent. A rövidital azonban töretlen népszerűségnek örvend a mámort az alkoholban kereső úri közönség köreiben. De mi az abszint? Némileg ironikus, hogy a valamikori rendszerkritikusok, szürrealisták, szimbolisták, impresszionisták és dadaisták múzsájaként segítségül hívott, zöld mesének becézett ital meghatározására most az európai bürokrácia vállalkozik.

Baudelaire, Apollinaire, Toulouse-Lautrec és a többi Párizsban alkotó bohém itala kalandos utat járt be, mire kereskedelmi forgalomba hozatalát Európa-szerte engedélyezték. Európa jelentős részén tilos volt az árusítása a 20. század elejétől, s csak azt követően kezdett el széles körben elterjedni a ’zöld mese’, hogy a britek a 90-es években elkezdték nagy tételben importálni az italt Csehországból. Az ital meghatározása körüli vita az erős mámorért és a vélt hallucinációkért felelős tujon nevű hatóanyag mennyisége körül forog. A latin nevén Artemisia absinthium egy mérgező vegyület, melyet a fehér ürömből nyernek ki, s amely egyes uniós jogalkotók szerint nagy koncentrátumban veszélyes lehet.

Ki más állna szemben egymással a parlamenti vitában, mint a nedű hagyományai miatt aggódó franciák, és az egészség megőrzését mindenek felett képviselő németek? Párizs azt szeretné elérni, hogy csak azt az italt lehessen abszintnak nevezni, amely tartalmaz tujont, míg a németek azt szeretnék, ha az akár tujon tartalom nélkül is a boltok polcaira kerülhetne.

Ez ügyben össze is csaptak múlt héten az EP képviselők, és végül meggyőző többséggel elutasították azt az európai bizottsági javaslatot, amely minimum 5, maximum 35 milligramm tujon-tartalom esetén engedélyezte volna az abszint elnevezés használatát. A jelenlegi szabályok szerint egyébként a tujont nem tartalmazó italok is viselhetik a nevet, míg a maximális tujon-tartalom nem lehet magasabb, mint 35 milligramm kilogrammonként.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az abszint körül hasonló kereskedelmi névvita zajlik, mint amilyen Magyarország és Szlovákia között a tokaji bor kapcsán is kialakult. Svájc azt állítja, hogy termelői még a 18. század végén, a kontinensen először állították elő az italt, ezért aztán csak a Svájcban és hagyományos módszerekkel előállított nedűt lehessen abszintnak nevezni. Mára azonban a spanyoloktól az olaszokon át a csehekig számos országban gyártják, egyebek mellett vörös és kék színben, mangó, sőt akár kannabisz ízesítéssel is (igaz utóbbiak közül sok egyáltalán nem tartalmaz tujont). Márpedig a francia érdekeket képviselő néppárti EP-s honanya, Francoise Grossetete szerint az ilyen abszinttól “Baudelaire forogna a sírjában”.

2013. március 12.

"Nem engedhetjük, hogy Orbán Viktor rajtunk nevessen!"

Az Európai Parlamentben is téma volt a magyar kormány által keresztülerőltetett negyedik alkotmánymódosítás. Szájer József felszólalását bekiabálások kísérték, többen fekete felkiáltójeleket ábrázoló képeket emeltek a magasba. Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője felvetette, hogy az EP rendkívüli napirendi pontként tárgyalja a magyarországi helyzetet az eheti plenáris ülésen, és azt az állam- és kormányfők is vitassák meg a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukon. Verhofstadt hozzátette, hogy az EU alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást bármelyik uniós intézmény kezdeményezheti. A 7. Cikk egy meglehetősen hosszas eljárás legvégső állomásaként az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztéséhez, illetve bizonyos korlátozásokkal az országnak folyósított uniós támogatások befagyasztásához vezethet.

A Zöld Frakció társelnöke, Daniel Cohn-Bendit felhívta az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel az európai alapértékek védelmében. Úgy fogalmazott, hogy a hétfői alkotmánymódosítás volt az utolsó csepp a pohárban, és a jobbközép pártokat is cselekvésre hívta fel.

A hangulatot jól jellemzi Verhofstadt kijelentése: „Nem történhet meg az, hogy vita nélkül zárjuk le az eheti plenáris ülést. Nem engedhetjük, hogy Orbán Viktor rajtunk nevessen.” 

A kemény szavak ellenére mégis úgy tűnik, hogy a parlament csak az áprilisi plenáris ülésen foglalkozik ismét a magyar üggyel. Az viszont bátran kijelenthető, hogy az EU fennállása óta még soha nem fordult elő, hogy egy ország ilyen tartósan a figyelem középpontjában maradjon a kormány renitens magatartása miatt. Az Orbánék kapcsán gyakran emlegetett a Schüssel-Haider koalíció kapcsán megfogalmazott kritikák is csak két évig tartottak, 2002-ben ugyanis kirakták Haideréket a kormányból. Úgy látszik, nálunk kicsit bonyolultabb a helyzet.

EP választások: 2014. május 25.

Az EP választások időpontjának meghatározásával megbízott tanácsi munkacsoport a 2014. május 22-25 közti időszakot javasolja a 2014-es választásra, így Magyarországon, ahol hagyományosan vasárnap tartják a választásokat, 2014. május 25-én lesznek EP választások.

A munkacsoport azzal indokolta döntését, hogy az eredetileg tervezett június 5-8-as időszakra esik Pünkösd. Sokan ekkorra időzítik szabadságukat, így a várakozások szerint a részvétel még a 2009-es rekord-alacsony szinttől is elmaradna. Legutóbb az EU szavazásra jogosult polgárainak mindössze 43 százaléka járult az urnákhoz, ami lényegesen elmarad az első, 1979-es EP választás 62 százalékos szintjétől.

Magyarországon a májusi EP választási időponttal egy időben kerülhet sor az országgyűlési választásokra is, hiszen nehezen lenne indokolható egy hónap különbséggel megrendezni a két választást (bár semmin nem lepődnénk meg). A májusi általános választásokat az alaptörvény még a negyedik módosítást követően is lehetővé teszi, és erre a lehetőségre a kormánypárti képviselők is utaltak.

A két választás, valamint a két kampány összecsúszásával szinte borítékolható, hogy az európai témákról még a szokásosnál is kevesebb szó fog esni. Ez az állítás akár paradoxnak is tűnhet, de gondoljunk bele, vajon az Európai Bizottság elnökének személye, vgy a 13. havi nyugdíj, a spanyol, vagy a magyar munkanélküliség, az európai gazdasági rendszer problémái, vagy a magyar gazdaságpolitika érdekli jobban a választókat.

Az európai témák ismételt háttérbe szorítása súlyos hiba lenne a magyar politika részéről. Tíz évvel az uniós csatlakozásunkat követően fel kellene végre ismerni, rávezetni a választókat is, hogy Hegyeshalomnál nem valami más kezdődik, hanem ugyanaz folytatódik. Hogy ami Brüsszelben, illetve az uniós ügyek kapcsán az európai fővárosokban történik, az már inkább a belpolitika része, mert alapvetően befolyásolja a magyar emberek, vállalkozások, a magyar állam és a magyar politika mozgásterét. Az EUrologus ezért szorosan figyelemmel fogja kísérni a pártok EP választási programját, az EU-val kapcsolatban megfogalmazott véleményeket és nyilatkozatokat, valamint az EP képviselőjelöltek felkészültségét és alkalmasságát.

image

2013. március 8.

EP képviselők: Vissza a birkózást az Olimpiára!

A reggeli bonbonok után egy férfias, de hasonlóan könnyed témával folytatjuk, lévén, hogy péntek van. Európai parlamenti képviselők egy csoportja kezdeményezést indított azért, hogy a birkózás kerüljön vissza az olimpiai műsorszámok közé. Mint ismeretes, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság februárban úgy döntött, hogy 2016-tól a birkózás nem szerepel a játékok hivatalos programjában, amivel a NOB egy több mint 2500 éves gyakorlatot tör meg.

Az európai parlamenti képviselők első körben egy meghallgatást szerveznek áprilisra, amire szeretettel várják az összes európai ország birkózószövetségét, illetve a NOB képviselőit. A lényeg persze nem az, hogy mi hangzik el majd a meghallgatáson, hanem, hogy a kezdeményező, illetve a később csatlakozó képviselők mennyiben lesznek képesek sikeresen lobbizni a háttérben saját nemzeti olimpiai szövetségeiknél, illetve közvetlenül a NOB-nál. Az is feltűnő, hogy a kezdeményezést kizárólag német képviselők indították. Ennek az okát egyelőre még nyomozzuk, lévén, hogy Németország messze nem tartozik a legsikeresebb birkózó nemzetek közé. Az olimpiai örökranglistán mindössze a 12. helyen állnak, a nyolcad akkora lakossággal bíró Magyarország majdnem ötször több aranyérmet szerzett ebben a sportágban (ha a keletnémet érmeket is beszámítjuk, még mindig négyszeres az előnyünk).

Lehet, hogy tényleg elvi kiállásról van szó? Vagy csak a NOB döntését követő felháborodás hullámát akarják meglovagolni a politikusok? A történet már csak azért is furcsa mert a német politikusok ritkán exponálják magukat olyan témákban, amelyekhez nem fűződik közvetlen érdekük, inkább ilyenkor másokat tolnak az előtérbe. Lehet hogy most fordult a kocka, és a bolgár lobbi kebelezte be a németeket?

2013. március 6.

Miben téved Martin Schulz?

Frankenstein Európa – így jellemezte az európai intézményrendszer jelenlegi állapotát Martin Schulz egy, a hét elején rendezett konferencián. Schulz, aki jelenleg az Európai Parlament elnöke, és egyben az európai baloldal legesélyesebb bizottsági elnökjelöltje arról beszélt, hogy az európai intézményrendszer demokratikus legitimitáshiánnyal küzd.

Ennek legsúlyosabb tünete, hogy az Európai Bizottság az általa gyakorolt hatalom mellett nem eléggé elszámoltatható. Schulz szerint az elmúlt évtizedek során, ahogy az EU újabb és újabb hatásköröket vett át a tagállamoktól, úgy nőtt folyamatosan a Bizottság szabályozói hatalma. Ehhez azonban nem társultak megfelelő ellenőrzési jogosítványok. Ezeket az ellenőrzési jogosítványokat természetesen az Európai Parlamentnél szeretné látni, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy ennek az intézménynek az elnöke, abból a szempontból pedig akár bátor politikai húzásnak is tekinthető, hogy a másik intézmény elnöke szeretne lenni.

Bár tudjuk, hogy divatos az EU demokrácia-deficitjére hivatkozni (amiben sok igazság is van), az EUrologus szerint a konkrét esetben még sincs igaza Schulznak. Az EP-nek ugyanis szinte ugyanolyan kiterjedt ellenőrzési joga van a Bizottság felett, mint például a Magyar Országgyűlésnek a kormány felett. Az Európai Bizottság elnökét a tagállamok jelölik, és személyét az EP hagyja jóvá, ahogy a Bizottság egészének összetételét is. A következő választáson a győztes európai pártszövetség elnökjelöltjéből lesz bizottsági elnök, ahogy egy nemzeti választáson a miniszterelnök-jelöltből miniszterelnök lesz. A biztosokat jóváhagyásuk előtt meghallgatják, szakmai felkészültségüket felmérik, előássák a szennyest a múltból (a bolgár biztos-jelölt így vérzett el 2009-ben). Arra is volt példa, hogy a parlament kikényszerítette a posztok átrendezését (a Barroso-1 csapatból a szélsőséges nézeteiről elhíresült olasz jelölt hazament, Kovács Lászlónak új tárcát osztottak). Ráadásul az EP bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet a Bizottság elnöke ellen. Ennek kilátásba helyezésével buktatta meg a parlament 1999-ben a Santer-bizottságot.

Az EP jóval rövidebb pórázon tarthatja a Bizottságot, mint egy nemzeti parlament a kormányát. Gondoljunk bele például, hogy vajon mennyiben él az Alaptörvényben is rögzített kormány-ellenőrzési jogkörével a magyar parlament, amelyben a kormány kényelmes kétharmados többséget élvez. Az Európai Parlamentben a 7 frakció közül még a legnagyobb is közel 100 szavazatnyira van az abszolút többségtől, a kormánytöbbség tehát nem létező fogalom. Egy másik példát idézve: a mai napig nem került elő semmilyen bizonyíték arról, hogy a posztjáról lemondott máltai biztos, John Dalli egyáltalán tudott-e arról a korrupciós ügyről, amely miatt mennie kellett. Mégis, a gyanú felmerülését követően a pletykák szerint 2 órát kapott Barrosotól arra, hogy bejelentse saját lemondását, különben a Bizottság elnöke maga kezdeményezte volna felmentését. Próbáljuk meg felidézni azon magyar miniszterek sorát (pártállástól függetlenül), akik az elmúlt években a korrupció, vagy a hatalommal való visszaélés gyanúja miatt távoztak posztjukról… Nem könnyű ilyet találni, mert egyetlen ilyen alkalom volt, pedig ügyekben nem volt hiány. Ilyen alapokon állva különösen hiteltelen Brüsszelt Moszkvázni, vagy az EU demokráciahiányáról beszélni.

Pedig az utóbbi létező probléma, ennyiben igaza van Martin Schulznak. Csakhogy a megoldást máshol kell keresni. Az Európai Bizottság átláthatatlan, bürokratikus behemótként működik. A belső működése a külvilág számára rejtély, a választókkal folytatott kommunikációja siralmas, és a gazdasági válságra adott erőtlen válaszlépései miatt sokak bizalmát elvesztette (pedig viszonylagos tehetetlenségének oka épp a megfelelő döntési jogkörök hiánya volt). Az európai döntések a színfalak mögött születnek, kicentizett kompromisszumok eredményei. E kompromisszumok megkötésében az EP ugyanúgy részt vesz egyszerűen azért, mert egy ennyire kiegyensúlyozott politikai környezetben ezt máshogy nem lehetne csinálni.

image

Az EUrologus szerint ezért Schulznak inkább arról kellene beszélnie, hogyan tenné átláthatóbbá, érthetőbbé és érdekesebbé az EU legfontosabb intézményét. Hogyan érné el, hogy az emberek érdeklődjenek az iránt, mit kezd a Bizottság a ráruházott rendkívül jelentős hatalommal. Végül pedig arról, hogyan adna leadershipet Európának, mit tenne az európaiakat, köztük a magyarokat leginkább aggasztó problémák megoldásáért. Martin Schulz személyében hosszú idők óta az első olyan politikus tölthetné be az EU legfontosabb vezetői posztját, aki képes szót érteni az átlag európaival. Lehet, hogy egyszerűen azért, mert olyan figurának tűnik, akivel meg lehet inni egy sört (pedig absztinens). Ehhez viszont Schulznak a valódi, tartalmi kérdésekre kell értelmes válaszokat adnia. Ha ez sikerül, akkor a Bizottság legitimációjával kapcsolatos hangok is elcsendesednek majd.

2013. február 12.

Az eBay és az Amazon lobbistái írják az EU adatvédelmi törvényét

Mondjuk ki, copy-paste botrány robbant ki az Európai Parlament (EP) háza táján tegnap miután a brit Privacy International civil jogvédő szervezet közzétette vonatkozó jelentését. Közlésük szerint az EP új adatvédelmi törvénytervezetének több, mint negyedét egyszerűen bemásolták amerikai lobbicsoportok szövegeiből a jogalkotást előkészítő EP képviselők. A fő ludas az Európai Parlament belsőpiaci bizottságának vezetője, Malcolm Harbour. A brit konzervatív honatya pártja árnyék jelentéstevőjeként került kapcsolatba a törvény parlamenti előkészítésével.

A több tucatnyi vitatott módosító javaslatról a Privacy International keze alá dolgozó Max Schrems kiderítette, és a Europe v Facebook oldalon közzé is tette kigyűjtve a másolt szövegszakaszokat.

Így került be az Amerikai Kereskedelmi Kamara brüsszeli képviselete és az Európai Bank Federáció  (EBF) javaslata, hogy a cégeken belül az adatvédelmi felügyelői poszt csak lehetséges opcióként jelenjen meg ne legyen kötelező ilyen embert alkalmazniuk, ahogy az az eredeti uniós javaslatban szerepelt. Az Amazon online könyvesbolt és az Ebay aukciós portál azt a szakaszt töröltette az uniós tervezetből, amely megtiltott volna a cégeknek hogy az emberek adatait használják, amennyiben azok nem járulnak megfelelően hozzá. Az Amazon (mely a könyvkereskedelem mellett a felhőalapú szolgáltatások egyik nagyágyúja - a szerk.) emellett azt a kitételt is eltávolíttatná, amely az EU-ból származó adatok nem az unióban található felhőalapú szolgáltatásokban tárolását védené.

image

A bemásolt lobbiszövegekkel kapcsolatos kérdésére az EUobservernek Harbour azt válaszolta: azon tény, hogy a személyes adatokat használó és ezért azokat védeni kénytelen vállalatok egyetértenek egyes módosító javaslatokkal még nem érvényteleníti álláspontjukat.

Harbour mellett azonban további két brit konzervatív, Sajjad Karim és Giles Chichester is érintett az ügyben, akik a módosítóik 23 és 22 százalékát másolták be szó szerint. A fent idézett lap szerint azonban a botrányban szerepet kaptak az európai szocialista párt és a liberális párt egyes képviselői is.

Mi több az osztrák zöldpárti honanya, Eva Lichtenberger szerint az új adatvédelmi szabályozás “az egyik legnagyobb lobbiháborút eredményezte az utóbbi hónapokban”. Erre rímel, hogy az “amerikai TASZ”, az ACLU más jogvédő szervezetekkel közösen február 4-én íródott levelében azon aggodalmának adott hangot, hogy az washingtoni kormány direkt próbálja gyengíteni az EU adatvédelmi csomagját.

Erre példa, hogy míg az EU tervezete feljogosítja a polgárokat, hogy kötelezzék a cégeket személyes adataik azonnali törlésére kérésük esetén. Ezzel szemben az Egyesült Államok szerint az EU-nak át kell tekinteni az erre vonatkozó kitételét és a “törléshez való jogot” a javaslatban, mert az megakadályozza az innovációt.

A meccs messze nincs lefutva, mivel az EP szakbizottságai a hónap végéig adják be véleményüket, melyekből aztán az EP Állampolgári Jogok Bizottsága április 24-ére véglegesíti javaslatát. Az EUrologus pedig csak reméli, hogy a botrány nyomán még inkább odafigyelnek a jogvédők és nem ülnek fel az amerikai IT ipar nyomásának, sem a transzparencia-ellenes EP képviselők érvelésének.

A bemásolt módosító javaslatokat részletesen összevetve a lobbisták szövegeivel itt találhatja meg.

2013. február 11.

Uniós költségvetés - a java még hátravan?

Swoboda, a szocialisták, Daul, a néppártiak, Verhofstadt a liberálisok frakcióvezetője

Először röviden arról, amit már tudunk: múlt pénteken az állam- és kormányfők 25 órás iszapbírkózás után megállapodtak az unió 2014-2020-as keretköltségvetéséről, amelynek főösszege 7 évre 960 milliárd euró, tehát az EU fennállása óta először csökkent a korábbi időszakhoz képest. Magyarország kevesebb felzárkóztatási forráshoz jut, mint a jelenlegi időszakban, de egy főre számítva így is a második legtöbb uniós támogatást kapjuk. Hat vagonnyi húszezrest, csak győzzük majd felhasználni… “Deal done” - ahogy Herman Van Rompuy twittelte pénteken. Tényleg? Az EUrologus szerint korántsem. Aki kiváncsi arra, hogy miért, az olvasson tovább.

1. Az uniós költségvetési keret még nincs elfogadva, azt az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd meg kell kötni a költségvetési keret végrehajtását szabályozó Intézményközi megállapodást. Az EP nincs elragadtatva az európai tanácsi változattól, az intézmény három legnagyobb frakciójának vezetője ezt egy közös nyilatkozatban már pénteken közzétette. Kérdés, hogy Joseph Daul, Hannes Swoboda és Guy Verhofstadt, az EP három legnagyobb frakciójának vezetője, valamint az EP elnöke, Martin Schulz hogyan igyekeznek majd feljebb tornászni az összeget. Az EP elvileg nem módosíthatja a költségvetést, de a vétóval fenyegetve további emelést csikarhat ki a tagállamoktól.

image

Az Hollande-Merkel-Schulz háromszög

2. Schulz mozgástere ráadásul a parlamenten is túlnyúlhat. A költségvetési főösszeg növelésében, illetve bizonyos tételek további emelésében partnere lehet például a szocialista pártcsaládhoz tartozó Francois Hollande, francia elnök. Hollande a megszorítások helyett a növekedésösztönzésre helyezné a hangsúlyt, amihez jól jöhet még néhány milliárd euró a közös büdzsében, különösen úgy, hogy a nagyját a többi nettó befizető dobná össze. A német baloldali Martin Schulz ugyanakkor a belpolitikai arénában szorongathatná Angela Merkelt, hiszen az utóbbi a német közvélemény, és elsősorban saját szavazótábora szemében presztízskérdést csinált az unión való takarékoskodásból. Ennek sikere jelentősen befolyásolhatja az ő és pártja megítélését a szeptemberi német választásokon. Hogy az esetleges Hollande-Schulz összjátéktól Merkel mennyire nincs elragadtatva, azt a fenti kép illusztrálja. 

image

…90 fokkal elforgatva

3. Kicsit a konteó kategóriába esik, de Schulz akár a másik oldalra is játszhat. Lehet, úgy gondolkodik, hogy ideje jó pontokat szerezni, arra az esetre, ha Merkel kancellár marad, és a Bizottság elnöki posztjáért folytatott versengésben Schulznak szüksége lenne a támogatására.

image

…minden lében két kanál

4. José Manuel Barroso, bizottsági és Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök legszívesebben már túl lennének az egészen. Egyikük sem szeretné azzal beárnyékolni hamarosan záruló európai politikai karrierjét, hogy egy el nem fogadott költségvetéssel kuplerájt hagy maga után Brüsszelben. Ráadásul a hátralevő kevesebb mint másfél évben mindketten az EU gazdasági kormányzását kiteljesítő jogszabályok elfogadására kívánnak koncentrálni. Elvégre ez lenne politikai karrierjük közös koronaékszere.

image

…mindenki másképp csinálná

5. Ne feledjük, hogy az Európai Parlamentet ezer és ezer érdek szövi át. A tagállamok EP képviselőiken keresztül igyekeznek majd hozzátenni pár tíz-, vagy százmillió eurót az egyes költségvetési tételekhez, vagy éppen elvenni azokból. Az európai profilt építő politikusok számára a költségvetési vita nagy lehetőség arra, hogy nyilvánossághoz jussanak, saját politikai agendájukat nyomják. Az (elsősorban brit) euroszkeptikusok újabb drámai kirohanásokat intézhetnek a nemzeti szuverenitást elszipolyozó brüsszeli behemót ellen. A föderalisták századszor is elmondhatják, hogy kevesebb pénzből nem lehet több Európát építeni. A költségvetési vita nagy show, és mint tudjuk, “the show must go on”, legalább még egy kicsit.

image

… a végső szó jogán

6. Ahhoz, hogy az éves költségvetési eljárást tartani lehessen, és a 2014-es költségvetést időben el tudják fogadni, az EP-nek tavasszal jóvá kellene hagynia a hétéves keretköltségvetést. A parlament ezt legutóbb, 2006-ban megtette, de már akkor is sokan követelték az Európai Tanács által megvágott  keretszámok elutasítását. Azóta hatályba lépett a Lisszaboni szerződés, amely új költségvetési jogosítványokat adott a parlamentnek. Sok képviselő érzi úgy, hogy az állam- és kormányfők továbbra sem veszik elég komolyan az EP-t. Ezért aztán azt a lehetőséget sem lehet kizárni, hogy az EP elutasítja a költségvetési alku eredményét, új megállapodásra kényszerítve ezzel a tagállamokat. Ez persze másfél évvel az EP választások előtt, a gazdasági recesszió mezsgyéjén tántorogva hazárdjáték lenne, ezért nem is túl valószínű. De ki tudja? Az Európai Parlament okozott már néhány kellemetlen meglepetést a közelmúltban. Ráadásul az intézmény azzal érvel, hogy az uniós feladatokból fakadó pénzügyi kötelezettségvállalások, és a ténylegesen vállalt kifizetések között tátongó sokmilliárdos lyuk az Európai Unió teljes működését veszélyezteti. 

2013. február 4.

EP képviselői helyeket veszít Magyarország, de számít ez?

Szinte elkerülhetetlennek tűnik, hogy valamilyen mértékben csökkenjen a magyar európai parlamenti képviselői helyek száma 2014-től. Ez olvasható ki a képviselői helyek tagállamok közötti elosztásáról szóló idén januárban bemutatott EP jelentéséből, amely a 2009-ben életbe lépett Lisszaboni szerződés szabályozását igyekszik összeegyeztetni az uniós tagállamok, és ezzel párhuzamosan az EP képviselők egyre növekvő számával.

A feladat nem egyszerű. Egyrészt a Lisszaboni szerződés praktikus megfontolásokból 751 főben maximálta az intézmény létszámát. Az Európai Parlament a világ legnagyobb demokratikusan választott törvényhozó testülete, amely a méreteiből fakadóan számos működési nehézséggel küzd. A képviselőknek például irodát és személyzetet kell biztosítani, fizetni kell a munkavégzéssel járó költségeiket, arról nem is beszélve, hogy találni kell egy termet, ahova egyszerre beférnek, a 23 nyelven dolgozó tolmácsszolgálattal együtt. A demokrácia, mint tudjuk költséges dolog, de a költségeket azért illik féken tartani, főleg a gazdasági válság idején. Szóval 751 fő a limit, ami felé nem emelkedhet a képviselők létszáma. A képviselői helyeket egy alsó és egy felső limit között az adott tagállam lakosságszámával arányosan osztják el. Minél nagyobb egy tagállam, annál több helyre jogosult. Az arányosság azonban nem egyenes, hanem a rendszer a kisebb tagállamoknak kedvez, míg a nagyobbak képviselői számát csökkenti. Így a legnagyobb lakosággal bíró Németországnak a Lisszaboni szerződés szerinti felső limitnek megfelelő számú, azaz 96 képviselői hely jut, míg a legkisebb, alig 400 ezres Máltának az alsó limit szerinti 6. Az arányosságban jelentkező torzulás felmeréséhez nem kell matematikus diploma: míg Németország esetén kb. 850 ezer Bürger (vagy Bürgerin) szükséges egy EP képviselői helyhez, addig Máltának elegendő helyenként kevesebb mint 70 ezer citadines-t kiállítania. Az ún. degresszív arányosság módszere pont azért lett kitalálva, hogy az unió nagy tagállamai ne tudják ráerőltetni akaratukat egy az egyben a kicsikre.

Magyarország a korábbi alkukból mindig jól jött ki. 2009. előtt 24 képviselőnk volt, de azzal, hogy magyar kontingens 22 főre csökkent, még mindig a leginkább túlkompenzált közép-méretű tagállam vagyunk. Ezért aztán nem csoda, hogy a most tárgyalt EP jelentésben felvázolt négy forgatókönyv mindegyike szerint képviselői helyet fog veszíteni Magyarország. Van olyan modell, amely szerint akár ötöt, a politikai szempontból reálisabbnak tekinthető forgatókönyv szerint pedig egyet. Vajon ettől rosszabb lesz Magyarországnak? Feltétlenül csökken az ország érdekérvényesítő képessége? Semmiképpen sem. Régi igazság, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség számít, amit a legfényesebben a kicsiny Luxemburg példája igazol. Azt ugyanis mindenki gondolkodás nélkül elismeri Brüsszelben, hogy az EU második legkisebb tagja messze nagyobb befolyással rendelkezik, mint ami az ország méretéből fakadna. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy, hogy a 2014-es EP választáson mi, magyar választók kiket küldünk Brüsszelbe.

2013. január 25.

Gurmai Zita fantasztikus utazása a múltba...

Hétvégén még azon merengtünk, hogy mi lesz ebből? Összejön-e a nagy találkozás? Sikerül-e a közös fotó? Mit tanulhatunk a kampányok kampányának győztesétől? A kérdések buborékként szálltak a felszínre az EUrologus elméjének tengerén, mire ma végre-valahára megérkezett a hír: Gurmai Zita ott volt, „szinte karnyújtásnyira” Obama elnöktől, és képviselt. Közös fotó ugyan csak a Capitolium épületével készült, Barackkal nem, de sebaj.

A beiktatási ceremónia mellett szerencsére másra is jutott idő. Például Gurmai Zita ellátogatott a Holokauszt Emlékmúzeumba, amiről így vélekedett: „Egy fantasztikus utazást tettünk a múltba. Érdekesség, hogy a látogatók kilencvenöt százaléka nem zsidó származású, ami azért örvendetes, mert igenis fontos, hogy mindenki tisztában legyen a tényekkel, és a múltbéli borzalmas eseményekkel. Csak így lehetünk benne biztosak, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát.”

Az utazás valóban fantasztikus lehetett, ha ilyen el nem hanyagolható jelentőségű megállapításokra inspirálta a politikusnőt…

2013. január 20.

Bréking: Gurmai Zita Obama beiktatásán

BRÉKING - Az EUrologus úgy értesült, hogy Gurmai Zita földet ért az Egyesült Államokban, és hamarosan részt vesz Obama elnök beiktatási ünnepségén. Az Európai Szocialista Párt főasszonya már számos alkalommal tanúbizonyságot tett elsöprő lendületéről, verhetetlen kameraérzékenységéről és szónoki képességéről, az viszont még az EUrologus számára sem volt világos, hogy miért utazik a tengeren túlra az európai adófizetők pénzén. A válasz expressz gyorsasággal érkezett az információs szupersztrádán: “Amerikába tanulni megyek, tanulni Obama elnöktől, megismerni azt a példaértékű kampányt, amelyben a nők és a nemek közötti egyenlőség központi szerepet játszott, hiszen az újra-választás során a nők 55% szavazott Obamára. Ez a siker is bizonyítja, hogy Obama második választási kampányának központi hangsúlyos része volt a nők helyzete.”

2013. január 14.

Elvetették az Euró-parlament magvait?

Az Európai Parlament elnöke tavaly decemberben meglepő ötlettel fordult a parlamenti képviselőcsoportok vezetőihez. Az EUrologus birtokába jutott levél szerint Martin Schulz azt szeretné, ha 2013 elején az Európai Parlamenten belül létrejönne egy önálló szakbizottság, amely kifejezetten az egységes valutaövezet működésével kapcsolatos jogalkotást végezné, illetve demokratikus ellenőrzést gyakorolna az Európai Bizottság, a Tanács és a jövőben bankfelügyeleti szervként eljáró Európai Központi Bank döntései felett.

Schulz javaslata két szempontból különösen figyelemre méltó. Egyrészt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke már az eurózóna és az európai gazdasági integráció jövőjéről szóló, tavaly novemberben közzétett javaslatában is felveti, hogy jöjjön létre egy különálló euró-parlament. Van Rompuy ennek részleteit nem fejtette ki, de ahogy azt akkor részletesebben is elemeztük, az euró-parlament valószínűleg tovább fokozná az egységes valutát használó, és az övezeten kívüli országok megosztottságát, az utóbbiak lemaradását az egyre szorosabban integrálódó mag-Európától. Míg ez Nagy-Britannia számára nem feltétlenül jelent problémát, addig a kicsi és sebezhető gazdasággal bíró közép- és kelet-európai országok, így Magyarország számára már jelentős gazdasági lemaradást hozhat. Az Európai Parlamenten belül létrejövő Euró-bizottság tekinthető akár az önálló Euró-parlament előszobájának. De az is lehet, hogy Schulz ezzel a lépéssel megőrzi az Európai Parlament, és ezzel a demokratikus ellenőrzés egységességét.

Másrészt a parlament elnökének javaslata egy körmönfont megfogalmazással nem csak az eurózóna 17 tagjának képviselőit vonná be az új bizottság munkájába, de azon országokét is, akik valamilyen formában vállalták a közös valuta bevezetését, vagy valutájukat az euróhoz kötötték. Gyors gondolkodás után a figyelmes elemző 26 ilyen uniós tagállamot számolhat össze, az egyetlen kakukktojás Nagy-Britannia. Schulz felvetésének kritikusai azzal vádolják az EP elnökét, hogy burkolatlanul a renitens britek elszigetelésére törekszik.

2012. december 17.

Európai Parlament: marad a vándorcirkusz

Egy parlament - egy székhely?

Nem ússza meg az Európai Parlament, hogy évi tizenkét alkalommal átköltözzön egy hétre Strasbourgba. Az üléseket nem lehet összevonni, az ugyanis ellenkezik az Európai Unió alapszerződéseiben írtakkal. Így döntött az Európai Bíróság, amely múlt csütörtökön hozta nyilvánosságra a Franciaország vs. EP ügyben hozott ítéletét. Az EP képviselők azzal próbáltak spórolni az évi több mint 200 millió eurós kiadást jelentő utazó cirkuszon, hogy a tavalyi és az idei naptárban két strasbourgi plenáris üléshetet összevontak.

A Bíróság ítéletének nyilvánosságra hozatala után EP képviselők egy csoportja bejelentette, hogy a 2014-es választáson kampánytémává teszik az EP székhelyének kérdését. Ehhez bizonyára nyomós érvet szolgáltat, hogy azon petíciót, amely a jelenlegi háromról (Brüsszel, Strasbourg, Luxembourg) egyre csökkentené a parlament székhelyeinek számát, eddig 1,3 millióan írták alá, az EP képviselők pedig idén 88 százalékos többséggel szavaztak az egyetlen székhelyre, és ezzel saját utazócirkuszuk megszüntetésére. Az EP annak a jogi lehetőségét is vizsgálja, hogy saját maga kezdeményezze az alapszerződés módosítást.

2012. december 4.

Tejtavak és vajhegyek?

Sokkal inkább papírhegyek! 2292 módosító indítvány egyetlen jogszabály-tervezethez, összesen körülbelül 7500 a Közös Agrárpolitika (KAP) reformját alkotó hat jogszabályhoz. A KAP az unió talán legösszetettebb szabályozási területe, az EU költségvetésének második legnagyobb tétele, amelyre a tervek szerint a következő hét évben kb. 370 milliárd eurót fog kialkudni a közösség.

Népszerű dolog azért ostorozni az Uniót, mert a 21. század elején a költségvetésének közel 40 százalékát még mindig a mezőgazdaságra költi, és sok igazság van a kritikákban. A brit sajtó évtizedes mantrája szerint a Közös Agrárpolitika támogatásai tejtavakat és vajhegyeket szültek, azaz felesleges és drága mezőgazdasági termelést finanszíroznak adófizetői pénzen. Az EUrologus szerint is erős túlzás, hogy a mezőgazdasági kifizetések továbbra is az uniós büdzsé második legnagyobb tételét képezik, de a teljes képhez azért hozzátartozik még néhány dolog.

Először is hiába teszi ki a mezőgazdasági politika az uniós GDP 40%-át, mindez alig éri el az EU bruttó nemzeti termékének négy ezrelékét. Az Egyesült Államok például nagyjából kétszer ennyit költ mezőgazdasági támogatásokra, miközben az ágazatban foglalkoztatottak számaránya messze elmarad az unióstól. Másodszor a támogatásért cserébe a gazdák egy rakás környezetvédelmi, állatjóléti, állat- és növényvédelmi és élelmiszerbiztonsági előírást teljesítenek. Ezek célja, hogy az élelmiszertermelés környezeti lábnyoma csökkenjen, az állatoknak okozott szenvedés mérséklődjön, az Európában előállított és fogyasztott élelmiszer pedig lehetőleg egészséges és biztonságos legyen. Egy előírás a mezőgazdasági területek környékén található vizek nitrát-tartalmát szorítja bizonyos határérték alá, egy másik kizárja egyes hormonok használatát az állattartásban, egy harmadik a vadon élő állatok élőhelyeit védi. Ezekből az ún. keresztmegfelelési előírásokból 18-at kell betartania annak a gazdának, aki szeretne uniós támogatáshoz jutni. A most zajló KAP felülvizsgálat keretében további „zöld” elemekkel gazdagodik a rendszer. A támogatások esetében egyre inkább ezeket a tételeket fizetjük meg, bár az is igaz, hogy a hagyományos és leginkább versenytorzító-hatásúnak tartott jövedelemkiegészítő elemek még mindig nagyobb részt képeznek a támogatásokban.

A Közös Agrárpolitika tehát előnyére változik, kérdés ugyanakkor, hogy van-e értelme mindezt közösségi keretekben, az Európai Unió költségvetéséből finanszírozni. A KAP támogatások mellett érvelők azt szokták felhozni, hogy a közösségi költségvetésből folyósított támogatások egyenlő versenyfeltételeket teremtenek az unión belül. Ehhez azonban nem kellene közös költségvetés, elegendő lenne egy közös szabályrendszer arra vonatkozóan, hogy melyik tagállam mennyivel támogathatja a gazdáit. Az uniós költségvetésben így felszabaduló évi nagyjából 50 milliárd eurót biztos, hogy hasznosabban is el lehetne költeni, mint ahogy azt jelenleg a Közös Agrárpolitikában teszik. Szolgálhatná például a legszegényebb régiók felzárkóztatását, a fiatalkorúak munkanélküliségének csökkentését, finanszírozhatná a versenyképességi hiánnyal küzdő országok szerkezeti reformját, vagy a határon átnyúló közlekedési és energiaprojekteket.

A Közös Agrárpolitika azonban ugyanolyan szent tehene az EU költségvetésének, mint a brit visszatérítés. Ezekhez az elemekhez csak egyszerre, egy radikális költségvetési reform keretében lehetne hozzányúlni. Mindez azonban jelenleg senkinek sem érdeke.

2012. november 21.

Jogos félelmek vagy keresztényüldözés?

Titkos szavazás mellett, de az előzetes várakozásoknak megfelelően rendkívül szoros eredménnyel támogatta Tonio Borg máltai biztosjelöltet az Európai Parlament szerdán délután. A biztos jelölését még az EU 27 tagállamát képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia, de ez már puszta formalitás.

Egy hete kőkemény lobbizás zajlik az Európai Parlamentben Tonio Borg, máltai biztosjelölt mellett és ellen. Pártolói és ellenfelei emailekkel öntik el az EP képviselők postafiókjait (egyelőre még senki nem akarta letiltani a küldőket), közleményekkel bombázzák a sajtót, meghallgatásokat szerveznek, hogy az ellentmondásos nézeteiről elhíresült Borg mellett, vagy az ellene való szavazásra buzdítsanak. A máltai jelölt ellenzi az abortuszt, sőt javaslatára alkotmányba foglalták az Európában amúgy is kirívóan szigorú máltai abortuszszabályozást. Szintén ellenzi a válást és határozottan elutasítja a melegek jogainak kiterjesztését. A liberálisok szerint Borg nézetei nem teszik őt alkalmassá a biztosi tisztség betöltésére, különösen nem egy olyan portfólió esetében, amely az őssejt-terápiák, a klónozás, a betegjogok, vagy a génmódosított növényi szervezetek termesztésének engedélyezéséért felel. A konzervatívok szerint keresztényüldözés zajlik, és Borg személyes nézetei nem fogják befolyásolni őt a hivatali minőségében hozott döntéseiben. Már csak azért sem, mert az Európai Bizottság vezető szerve, a biztosi kollégium minden kezdeményezésről testületi döntést hoz. A biztosjelölt meghallgatását követően a három illetékes parlamenti szakbizottság szakmailag alkalmasnak találta Borgot, de a meghallgatásról írt hivatalos levélben is leírták, hogy nézeteivel kapcsolatban kételyek merültek fel. 

Az EUrologus szerint az igazi kérdés, hogy te tisztelt európai polgár, hogyan szavaztál volna?

2012. november 20.

Sweet Micky in da House

Az EUrologus kis színes rovata jelentkezik, ezúttal az Európai Parlament plenáris terméből. Középen Michel Martelly, Haiti 56. elnöke, az EP díszvendége, alias ‘Sweet Micky’, reggea énekes. A 2010-es elnökválasztáson rövid ideig a Fugees-ből ismert Wyclef Jean is ellenfele volt, amíg utóbbit ki nem zárták a versenyből, mondván hivatalosan nem is lakosa a szigetnek. Ezt követően Wyclef Jean az elnöki székért folytatott versenyben Sweet Micky-t támogatta, ahogy ezt az alábbi felvétel is tanúsítja. Képzeljünk el egy hasonló performanszt Sólyom László és Áder János szereplésével, Szili Katalin háttérvokállal…

Komolyra fordítva a szót, Michel Martelly nem énekelni jött az Európai Parlamentbe, a kis színes rovat itt véget is ér. A Föld egyik legszegényebb országának vezetőjeként azért látogatott a világ legnagyobb humanitárius segélyezőjének parlamentjébe, hogy újra támogatást kérjen országának. Haiti szerencsétlen történelme és földrajzi fekvése miatt szinte folyamatos humanitárius válságban van. A helyzet súlyosságának érzékeltetésére elég az elmúlt öt év eseményeit felidézni. 2008-ban 30 nap alatt négy hurrikán tarolta le Haitit. 2010-ben egy 7.0-ás erősségű földrengés több mint 200.000 ember halálát okozta, további 1,7 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Az ország teljes infrastruktúrája megsemmisült, néhány hónappal később kolera járvány tört ki. Idén novemberben az amerikai, elsősorban a New York-i események kapcsán elhíresült Sandy hurrikán pusztított Haitin. A Manhattan utcáin hömpölygő víz látványa a híradásokat is elöntötte, arról viszont alig hallottunk, hogy a nyomorgó szigetország lakosságának milyen mérhetetlen szenvedést okozott Sandy.  Az EU évente nagyjából 100 millió euró humanitárius segélyt folyósít az országnak, de a támogatások felhasználását akadályozza, hogy az évről-évre visszatérő természeti katasztrófák miatt szinte képtelenség újraépíteni az alapvető infrastruktúrát.

A Columbia Egyetem kutatóintézete szerint Haiti a globális éghajlatváltozásnak legjobban kiszolgáltatott ország a Földön. A rendkívüli szegénységben élő lakosság, alternatív fűtőanyagok hiányában, szinte minden fát kivágott a sziget nyugati, Haiti által uralt részén. Vegetáció hiányában a sziget kiszolgáltatottá vált a viharokkal, az áradásokkal szemben, a talaj termőképessége legyengült, a helyi klíma megváltozott. Az éghajlatváltozással foglalkozó kutatók szerint először a kis trópusi szigetországok juthatnak Haiti sorsára, ám a szélsőséges időjárási események a világ minden részén jelentkeznek, egyre gyakrabban és egyre nagyobb károkat okozva. Itt az ideje, hogy a világ vezetői végre érdemi lépéseket tegyenek a globális éghajlatváltozás kordában tartására az egy hét múlva kezdődő Dohai Klímacsúcson!

2012. november 13.

Kádár János, mint jó példa a KDNP-nél Brüsszelben

Kádár János VI. Pál pápával 1977-ben

“…a proletárdiktatúra idején sem sem érték a keresztényeket olyan atrocitások, mint manapság az Európai Unióban, amikor egy tagállam egy keresztényt nevez ki egy fontos posztra.”

“Magyarországon a kommunista Kádár János, a párt főtitkára kijelentette, hogy “a vallásos emberek is egyenlő állampolgárként vesznek részt a közéletben, a szocializmus építésében.”

Ezekkel a mondatokkal színesítette az Európai Parlament összes képviselőjének ma kiküldött levelét Surján László, az EP alelnöke. A Fidesz KDNP EP képviselője Tonio Borg, máltai biztos-jelölt védelmében példálózott Kádár Jánossal és állította párhuzamba ismét az Európai Uniót a kommunizmussal.

A máltai biztos meghallgatása egyébként nagyobb meglepetések nélkül zajlott le. A biztos abortusz-, meleg házasság- és válás-ellenes nézeteire vonatkozó kérdések elhangzottak, de nem uralták el a meghallgatást. Borg ügyesen vágta ki magát válaszaiban. Ennek fényében az EUrologus kicsit túlzásnak tartja a Fidesz KDNP politikusa levelét.

2012. november 12.

2013 árnya vetül a rákövetkező hét évre

Bekeményített az Európai Parlament a tagállamok felé, mert többen nem hajlandóak az Európai Bizottság által felvetett többletkiadásokat jóváhagyni az idei költségvetés kapcsán.

Még mielőtt azonban azt gondolnánk, hogy az EP képviselők a saját zsebüket szeretnék tömni, le kell szögeznünk: a szóban forgó 9,7 milliárd eurót a májusi olasz földrengés pusztítását enyhíteni hivatott Szolidaritási Alapra, kohéziós-, regionális-, fejlesztési-, kutatási- és Erasmus-programok támogatására - vagyis végső soron a tagállamoknak szánná az Unió. Továbbá hangsúlyoznunk kell, hogy szó sincs itt új pénzekről, az EP mindössze a már jóváhagyott összegek felhasználását szeretné kiharcolni a Tanácsnál.

Ennek szellemében a parlament nyolc tagállam vonakodására reagálva pénteken közölte, nem hajlandó vitát nyitni a jövő évi EU költségvetésről. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a 2013-ra szoló büdzsé-megállapodás jelentette referenciapont megszületése nélkül kezdhetnek neki a Huszonhetek a 2014-2020-as keretköltségvetés megállapodásnak szentelt november 22-23-i csúcstalálkozónak.

“Nem egyeztetünk a jövő évi költségvetésről, ha a tagállamok az idei megállapodást sem tartják be” - mondta a sajtónak nyilatkozva az EP tárgyalódelegációját vezető francia néppárti Alain Lamassoure. Az egyet nem értés nyomán hetek múlva folytatódhatnak az intézményközi alkudozások, azután, hogy az EB leteszi új javaslatát a tárgyalóasztalra.

Ami pedig az EP erejét illeti, a tagállamok jelentős többsége támogatja a meglévő büdzsé végrehajtását. A nyolc nettó befizető régi tagállam érvelése szerint ellenben az EU-ra jelenleg jellemző megszorításpárti nemzeti költségvetések törekvéseit az EU büdzséknek is tükrözniük kell. Akárkinek is lesz igaza, a következő hetek intézményközi költségvetési alkudozásai brutális meneteket vetítenek előre - jelzik az EUrologus pénzszimat-érzékelői.

Tovább a múltba