schengen

2012. október 23.

Szavazatvándorlással gyengítenék a keleti tagállamokat

Nehéz elképzelni unalmasabb dolgot annál, mint statisztikai adatok gyűjtéséről szóló jogszabályt olvasni. Olyan szavak halmozódnak egymásra, mint a népesség, a módszertan, meg a hitelesített adatok. Az EUrologus is épp arra készült, hogy álmos sóhajtással a lomtárba iktatja a COM (2011)0903-es számú jogszabály-palántát, amikor valamin megakadt a szeme.

A Bizottság javaslata szerint az EU Tanácsában zajló szavazásoknál a tagállamok szavazati súlyát az alapján állapítanák meg, hogy területükön hány “szokásos lakóhellyel rendelkező személy” lakik (usual resident). Ilyennek minősül bárki, aki legalább 12 hónapja az adott tagállamban él, de az is, aki ugyan kevesebb ideje, de legalább egy éves helyben tartózkodást tervez. Magyarán azok a jellemzően közép- és kelet-európai polgárok, akik tartósan külföldre, és jellemzően Nyugat-Európába mennek dolgozni, vagy tanulni nem az állampolgárságuk szerinti ország szavazati súlyát növelnék, hanem azét, ahol dolgoznak. Sőt a tanácsi szavazati jog megállapításakor a nem EU-s polgárok szavazatait beszámítanák, amennyiben a fenti kritériumoknak megfelelnek.

A szabály ebben a formában az EU-n belüli és kívülről jövő migráció célpontjának számító nyugatiaknak kedvezne. Kifejezetten hátrányos lenne például Lengyelországnak, Romániának, Bulgáriának, a balti országoknak, és egyre inkább úgy tűnik, hogy Magyarországnak is.

2012. október 16.

Újra vízum kell a szerb határátlépéshez?

Újabb példa mutatja, hogy jobb bent, mint kint (a kint ezúttal a Balkánt jelenti), és a megváltoztathatatlannak hitt dolgok könnyen visszájukra fordulhatnak. Gyorsított eljárásban kérvényezi hat tagállam (németek, franciák, osztrákok, hollandok, belgák és luxemburgiak) a nyugat-balkáni országokkal kötött vízummentességi megállapodás biztonsági klauzuláinak elfogadását és alkalmazását.

Az érintett miniszterek levelükben azt kérik, hogy a külügyi tanács következő október 25-26-i ülésén vizsgálják meg, hogyan csökkenthető a hamis dokumentumokkal és érvekkel a térség országaiból menedékstátuszért folyamodók száma.A Balkán országainak többségével 2009 végén kötött vízumkönnyítési megállapodást az EU, amelynek nyomán hirtelen és meredeken emelkedett a térségből igényelt menedékkérők száma. Szerbia például 13900 igényléssel a negyedik állam volt ahonnan az afgánok, oroszok, pakisztániak és irakiak után a legtöbb igénylés érkezett - derül ki az Európai Bizottság (EB) tavalyi jelentésből. Az igénylések megnövekedett száma pedig túlterheli a schengeni menedékügyi rendszert állítja az EB illetékes szóvivője. Michele Cercone szerint a külügyminiszterek napirendjére került téma mégsem jelenti, hogy formálisan kérték volna Bosznia és Hercegovina, Albánia, Szerbia, Macedónia és Montenegró kapcsán a vízumkötelesség visszaállítását.

Kevéssé bíztató előjel azonban a balkáni országoknak, hogy az EB tavaly májusban nagy port kavarva egy olyan biztonsági klauzulára tett javaslatot, melyet tömeges illegális bevándorlás, menekült státusszal való visszaélés és egyéb biztonsági kockázatok esetén alkalmazhatna a Schengen övezet. A végső szankcióként a vízumkötelesség visszaállítását lehetővé tévő javaslatot jelenleg a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament tárgyalja és diplomáciai források szerint várhatóan el is fogadják a tagállamok a hó végén.
Az EUrológus szerint a balkáni országokra nézve rossz üzenetet küldene az EU a vízum visszaállítással. A térség európai közeledése ugyanis sok szempontból amúgy is nyögvenyelősen halad az utóbbi években miközben az Unió is a bővítési fásultság jeleit mutatja. Márpedig a Nyugat-Balkán országainak polgárai számára a vízummentesség az EU-s közeledés kevés kézzel fogható jeleinek egyike.