Orbán Viktor

2013. szeptember 17.
2013. július 31.
2013. július 3.
2013. május 30.
2013. május 29.
2013. május 22.

Rezsicsökkentés az EU-csúcson!

Forrás: utexas.edu

Hogy Magyarország jobban teljesít, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a mai EU-csúcson a rezsicsökkentés lesz az egyik téma! No azért, az Európai Bizottságban nem szeretik a hatósági árképzést, ki is akarják vezettetni (miközben Magyarországon,  Bulgáriában  Dániában, Franciaországban, Lengyelországban, Litvániában, és Szlovákiában a gáz és a villamosenergia árát is jogszabály határozza meg), de az unió vezetői azt belátták, az EU-n belül óriási különbségek vannak az energiaárak területén. A széttördezett és államilag támogatott energia piac miatt azonban az Unió nem követi a globális trendeket, és az energiaárak versenyhátrányba hozzák az európai cégeket amerikai, vagy japán versenytársaikhoz képest. Szóval nem biztos, hogy a magyar árszabályozás csodáiban vesznek majd el a Brüsszelben összegyűlő uniós állam-, és kormányfők, hanem azon törik majd a fejüket, hogyan lehetne minél előbb működő belső piacot létrehozni végre az energiapiac területén (a cél 2014), hogy az, és ne a kormányok szabályozzák az árakat.

Ezt többek között mindenféle régóta porosodó uniós jogszabályok betartatásával, befektetésekkel, minél több piaci versenyző, szolgáltató részvételével, az energiahatékonyság növelésével reméli megoldani Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke. 2015-re kiépítenék teljes mértékben az összekötő hálózatokat (interkonnektorok), amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok segítsenek egymáson, ha zavar lép fel a piacon. Ehhez persze rengeteg befektetés kell, amit a csúcs konklúziótervezete szerint elsősorban a piacról kéne finanszírozni, de megvizsgálják azt is, hogyan lehet bevonni a célzott állami támogatások rendszerét is. A dolog azért is izgalmas, mert Európa versenyképességének romlását ezen a ponton is meg lehetne fogni, vagyis legalább fékezni lehetne, nem is beszélve arról, hogy az uniós vezetők valószínűleg ijedten nézték végig például, hogy az energiaárak hirtelen megugrása miatt zavarták el a bolgár kormányt nemrég.


Nem lesz szó viszont palagázról, legalább is nem mond ki róla az EU-csúcs végleges ítéletet. Abba sem lesz beleszólás, ki milyen hordozókkal oldja meg energiaellátását. És nem lesz szó az épülő, vagy épp nem épülő egymással konkuráló energiavezetékekről sem.

A csúcs másik témája egy másik közös ellenség, az adócsalók, adókerülők köré épül ki. Végre találtak az uniós politikusok egy közös ellenséget. Az ellenük hirdetett harcot mindenhol jól lehet kamatoztatni az otthoni közönség előtt, így teljesen szokatlan módon tényleg közös érdek az adókerülők kiskapuinak lezárása az uniós vezetők körében. Ráadásul nemzetközi lendület is támogatja az európai erőfeszítéseket az adócsalók elleni küzdelemben. Itt még Ausztriát és Luxemburgot kell teljes mértékben bevonni, a két, adótitkokat féltve őrző ország vonakodik még attól, hogy csatlakozzon az automatikus banki adatcsere rendszeréhez, de valószínűleg ma kapnak hideget-meleget is a tárgyalóasztal körül ezért.

Az EU-csúcs mindössze három órás lesz, és elvileg már kora este véget ér. A sajtóhírek szerint többek között azért, mert Angela Merkel német kancellár díjat vesz át az Európai Rabbik Konferenciájától a zsidó közösséggel való barátsága, és az európai antiszemitizmus elleni fellépése miatt.

2013. április 29.

Orbán-Reding kampány 2014-ben?

Nem szeretné...

Érdekes elemmel színesedhet a Fidesz 2014-es kampánya, ha a Heti Válasz által Európa bulldogjaként ábrázolt Viviane Reding lesz az Európai Néppárt bizottsági elnök-jelöltje 2014-ben. Egy Európai Parlament által most tárgyalt tervezet ugyanis kimondaná, hogy az EP kampányban a pártoknak össze kell hangolniuk üzeneteiket az elnökjelölt mondandójával, sőt az elnökjelöltnek lehetőséget kell biztosítani a nemzeti kampányban való részvételre.

Most akkor arról van szó, hogy Európa megint összeesküdött ellenünk? Hát persze, hogy nem. A probléma ennél mélyebben gyökeredzik. Az embereket általában egyre kevésbé érdekli az európai választás, az Európai Parlament, vagy úgy általában az, hogy mi van a saját országuk határain túl. Ezért a politikusok kitalálták, hogy érdekesebbé teszik az európai parlamenti helyekért folyó versenyt, és több demokratikus elemet építenek a rendszerbe. Ettől a választó nemcsak jobban érzi magát, de jobban is szórakozik az egészen - tiszta nyereség.

Így 2014-ben az állam- és kormányfőknek az európai választáson győztes párt jelöltjét kell bizottsági elnöknek felterjeszteniük, akit aztán az Európai Parlament minősített többséggel megválaszt. Az európai pártszövetségeknek előre meg kell nevezniük azt, hogy kit szeretnének az Európai Bizottság elnöki székében látni. Erre valamikor 2014 április elején kerülhet sor, míg a választás május 25-én lesz, minden valószínűség szerint a magyar parlamenti választásokkal egy időben. A legnagyobb európai politikai erő egyik esélyes jelöltje a luxembourgi bel- és igazságügyi biztos. Ha ő lesz a jelölt, és vele kell kampányolni, az kínos helyzetbe hozhatja a Fideszt.

Reding ugyanis többek között azzal próbálja politikusi karrierjét építgetni, hogy lépten-nyomon belerúg egyet Orbánba, hol az Alkotmánybíróság jogainak megnyirbálásáért, hol a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódva. Ráadásul az EUrologushoz elguruló hírmorzsák szerint ezt több nagy tagállam jobboldali vezetése hangos, vagy halk elégedettséggel nyugtázza. Reding tehát nem fog meghátrálni ezen a téren, és abban is biztosak lehetünk, hogy a nemzeti együttműködés rendszere is folyamatosan szállítja neki a nyersanyagot a választásokig hátralevő időben. Az, hogy a kölcsönös sárhajigálásban egy kicsit összekoszolódik Magyarország is láthatóan egyik felet sem zavarja. Így aztán mi sem tehetünk mást, mint hátradőlünk, és megpróbálunk szórakozni az egészen.

2013. április 16.

Orbán tapsot kapott a Néppárti Frakcióülésen

Távirati stílusban Orbán Viktor szerepléséről az Európai Néppárt (EPP) frakcióűlésén kedd este, Strasbourgban. A (Néppárti) források szerint Orbán meggyőző volt, egy alkalommal még tapsot is kapott Az esemény inkább volt eszmecsere, mint tetemre hívás a hallgatók utólagos elmondása alapján.

Orbán nyíltan beszélt arról, hogy rossz a viszonya Viviane Reding, igazságügyi EU-biztossal. Barrosónak szerinte nincs igaza a pénteki levelében jelzett kifogásokkal kapcsolatban, de eleget tesz kéréseinek és módosítják a rendelkezéseket. Az EUrologus szerint Orbán igyekszik elkerülni a konfliktust Barrosóval, kielégíteni a legsürgetőbb kívánságait, és ezzel leválasztani az elnököt a magyar ügyekre nagyobb lelkesedést mutató Redingről. Orbán a 7. cikkely emlegetése kapcsán azt mondta, hogy megindult a kampány, a vádaskodások a kampány részei, ezért az ügy nem csak Magyarországról, hanem a Néppártról is szól. Ügyes húzás - tesszük hozzá mi, persze kérdés, hogy mennyire győzi meg a Néppártot.

Az élet menetére utalva arról beszélt, nem tetszett, hogy neki kellett betiltania a motorosok felvonulását, de a menet nem volt összeegyeztethető az emberi méltósággal.

Orbán arra is kitért, hogy a Fidesz természetesen a Néppártban marad. A napokban ugyanis olyan sajtóértesülések jelentek meg, melyek szerint a Fidesz esetleg az Európai Konzervatívok képviselőcsoportja felé kacsingat, illetve felröppent egy olyan, azóta cáfolt hír is, hogy a Fideszt esetleg kitennék a Néppártból.

Orbán azzal igyekezett meggyőzni a képviselőket, hogy irányítása alatt sikeres a magyar gazdaság, és elmondta, hogy a nagy gazdasági átalakításban európai cégek kárt szenvedhetnek, de ez ‘együtt jár a folyamattal.’ A gazdaság kapcsán Portugáliára utalt, ahol az Alkotmánybíróság közelmúltban hozott döntései miatt veszélybe került a költségvetési egyensúly. Azt mondta, Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.

A magyar kormányfő Joseph Daullal, a néppárti frakcióvezetővel is tárgyalt, és találkozott Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével a frakcióűlés előtt.

Egy biztos: semmi sem biztos a Brüsszel-Strasbourg-Budapest vonalon

Redoso

Magyarország és Ciprus uralja a biztosok keddi ülését, de nem várható döntés a kötelezettségszegési eljárásokról, inkább csak eszmecsere - súgják az EUrologus egyik fülébe. A másik fülével mindeközben több helyről azt hallja, hogy két kötelességszegési eljárás is indul Magyarországgal szemben délután. Akárhogy is, kivárjuk!

Csak ismétlésképp, egyrészt kedden az Európai Bizottság rendes heti biztosi ülésén dönthet arról, hogy megindulnak-e a rebesgetett eljárások az Országos Bírói Hivatal elnökének ügyáthelyezési joga és a politikai kampányhirdetésekre vonatkozó korlátozások kapcsán. A tegnap bejelentett kozmetikai látszatintézkedések ide vagy oda.

Mindenesetre azt halljuk Strasbourgban, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke akarja elsőként kifejteni stratégiáját a renitens magyar kormány kapcsán. Magyarán Viviane Reding igazságügyi és alapjogokért felelős biztosi és politikai ambíciói ellenére, egyelőre a portugál a főnök.

Eközben az EPP nagyon csöndes a kedd esti strasbourgi néppárti meeting előtt, melyen Orbán Viktor is részt vesz majd. Oly annyira, hogy rendes plenáris heti EP sajtótájékoztatója is elmaradt rendhagyó módon a Fidesz európai pártcsaládjának. Márpedig ez szinte biztosan összefüggésben van a párton belüli bizonytalansággal és megosztottsággal a tekintetben, hogyan reagáljanak a szabadságharcos trippen lévő magyar miniszterelnök alkotmánymódosítás magyarázkodására és hogyan próbálja meg rendezni  viszonyát a Fidesz kormány az EU-val. Az EPP-nek azért is különösen fontos, hogy Orbán még a szerdai plenáris vita előtt mondja el az ő változatát, hogy ennek fényében tudjanak felszólalni.

Hannes Swoboda, az szocialisták frakcióvezetője Orbán a FAZ-nak adott interjújára utalva közölte: “Nem azt akarjuk, hogy helyes fiú legyen, hanem legyen demokrata.” Az osztrák politikus azt is közölte, elfogadhatatlan a Viviane Reding EU-biztos ellenes kampány, és azt mondta, ők megvédik Redinget, még ha nem is értenek vele mindenben egyet politikailag.

 

Frissítés: Az EUrologus úgy értesült, hogy az EB kivár a kötelességszegési eljárásokkal és figyelembe veszi a tegnap rögtönzött módosításokat is, miután azokat megszavazza az magyar parlament. Továbbá úgy tudjuk, hogy a keddi biztosok tanácsa ülésen csak vita volt és szó esett arról is, pontosan mit fognak holnap kritizálni az Európai Parlament vitáján a negyedik alkotmánymódosítás kapcsán.

2013. április 13.

Mi következik abból amit Barroso írt Orbánnak?

Mindent befogunk

Megszereztük José Manual Barroso Orbán Viktornak írt levelét, és jó alaposan kielemeztük, hogy kiderüljön, valóban „fenyegetőzésnek, tények nélküli aggály kifejezésének tűnik-e a levél”, ahogy azt Navracsics Tibor jellemezte a HírTV-nek.

A Bizottság elnöke négy ponton kifogásolja a magyar alaptörvény negyedik módosítását:

1. Aggályos az alaptörvény azon rendelkezése, amelynek értelmében a parlament különadót vethet ki akkor, ha bármely bírósági ítéletből fakadóan a magyar államnak fizetési kötelezettsége támadna. Barroso szerint ez a rendelkezés „aláássa az Európai Bíróság tekintélyét” és „ellentétes a tisztességes együttműködésre vonatkozó kötelezettséggel”. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy kitaláljuk, a magyar kormány arra az esetre iktatta alkotmányba ezt a rendelkezést, ha egyes folyamatban lévő kötelességszegési eljárások rosszul végződnek Magyarország számára. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a telekom-különadót biztosan elbukjuk Luxemburgban, ami becsléseink szerint körülbelül 180-200 milliárd forintos fizetési kötelezettséget teremt majd a magyar állam oldalán. Azért sem szép dolog ezt az adófizetőkkel megfizettetni, mert a szakértők szerint a kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy a különadó ellentétes az uniós joggal, és ezt a magyar kormánynak is tudnia kellett volna. Barroso reakciója is érthető, hiszen nem szeretné elvinni a balhét Orbánék hülyeségéért / cinikus hozzáállásáért (szabadon választható befejezés). Persze azt is mondhatjuk, hogy Orbánék lépése is érthető. Ha elkaszálják Luxembourgban a telekomadót, akkor megint azt lehet mondani, hogy az unió a nemzetközi tőke oldalára állt, és ezt az érvelést egy jól irányzott adóval rögtön nyomatékosítani is lehet a választók fejében. Ez kiválóan illik a 2014-es választásra készülő Fidesz szabadságharcos retorikájába.

2. Barroso kifogásolja az Országos Bírói Hivatal elnökének azt a jogát, hogy bármely ügyet a törvény szerint illetékes bíróságról más bíróságra helyezhet át. Ezzel Barroso szerint sérül a hatékony jogorvoslat elve, amely az uniós jog érvényesülésének egyik alapköve, valamint az Alapjogi Kartában szereplő fair eljárás elve. Erről a rendelkezésről azt gondoljuk, hogy nem kulcsfontosságú Orbánék számára, ezért egy kis huzavona után akár önként is hajlandóak lesznek beáldozni, mutatva az együttműködési készségüket Brüsszel irányába.

3. Az elnök szerint részletesebben meg kell vizsgálni azt, hogy a politikai kampányhirdetésekre vonatkozó korlátozások sértik-e az uniós jogot. Anélkül, hogy részletesen elmerültünk volna a politikai hirdetések piacának tagállami szabályozásaiban, mi azt jósoljuk, hogy ebből a vizsgálatból nem lesz semmi. Több uniós országban korlátozzák azt, hogy milyen felületeken hirdethetnek a pártok kampányidőszakban, és az ilyen rendelkezésekkel kapcsolatban eddig nem indultak kötelességszegési eljárások.

4. Barroso végül „súlyos aggályainak” ad hangot annak kapcsán, hogy a módosítás egésze összeegyeztethető-e a jogállamiság elvével. Ez az a kategória, ahol az EU megint nem fog tudni fogást találni a magyar kormányon. Az uniós jog alapján nem járhat el, a levélben is emlegetett Velencei Bizottság véleménye pedig nem kötelező, csupán ajánlás jellege van.

Az első és a második ponttal kapcsolatban úgy tudjuk, hogy lényegében készen áll a Bizottság a kötelességszegési eljárások megindítására. Erről a jövő szerdán megtartott biztosi kollégiumi ülésen születhet döntés.

Érdemes végül átfutni a negyedik alaptörvény-módosítás azon elemeit, amelyeken a Bizottság nem talált fogást: a 2012 előtt hozott alkotmánybírósági határozatok hatályon kívül helyezése, az AB hatáskörének további szűkítése, amelynek értelmében a testület az alaptörvényt csak formai okokból kifogásolhatja, a hallgatói szerződések alkotmányos lehetősége, az Országgyűlés dönt az egyházak elismeréséről, a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, a hajléktalanság jogellenessé nyilvánítható.

A listát nézve arra a következtetésre jutott az EUrologus, hogy a kötelességszegési eljárások megindítása politikai szempontból egyetlen szereplőnek kedvez: a választásokra készülő Fidesznek. Az ellenzéki oldal törzsszavazói ugyanis túlságosan gyengének ítélik majd a brüsszeli fellépést (ahogy eddig is), a kormánypárt tábora viszont az újabb brüsszeli beavatkozás ellen csatasorba rendeződhet, és folytathatja a magyar szabadságharcot. A kormány politikáját elnézve azon se lepődnénk meg, ha Orbán azzal bíztatná embereit, hogy „Ez a harc lesz a végső…”

2013. április 5.

Orbán Viktor szerint az EP gyűlöli a magyarokat

image

A magyar miniszterelnök szokásos péntek reggeli - a Kossuth Rádió 180 perc műsorában elhangzott interjúnak álcázott – példabeszédében az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet is jól kiosztotta. Előbbi kapcsán elmondta, Magyarország nem bízhat abban, hogy a testület kizárólag a tények alapján dönt a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése ügyében, az EP képviselőkről pedig úgy vélekedett, hogy „gyűlölnek valamilyen okból bennünket”.

Ha a kormány bízhatna abban, hogy az Európai Unió kizárólag a tények alapján dönt, akkor Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, de “nem bízhatunk ebben” - mondta Orbán Viktor, aki szerint az EU-ban a Magyarországgal szembeni bánásmód nem mindig méltányos, tényszerű. Jelezte, számítani kell arra: Magyarország “kifejezetten mérges” ellenfelei mindent megtesznek azért, hogy a magyar kabinet csökkentse a bankadót és vonja vissza a rezsicsökkentést. Orbán szerint, ha az unió meg tudna békélni azzal, hogy bár Magyarország más utat választott, mint amit Brüsszel javasolt neki, mégis sikeres lett, “akkor ezt akár közös sikernek is tekinthetnénk.”

Az Európai Parlamentben a magyar alkotmányos helyzetről két hét múlva tartandó vitán való esetleges részvételéről a magyar miniszterelnök még nem döntött. A korábbi strasbourgi vitákkal kapcsolatban ugyanakkor - amelyeken ő is részt vett - úgy fogalmazott: az EP “nem egy európai hely”, ugyanis ott a tények másodlagosak voltak, “dühös, dagadt erekkel, vastag nyakkal ordibáló baloldali, liberális, zöld, szocialista képviselők, akik azt sem tudták talán, hol van Magyarország, nyilvánvalóan nem olvasták azokat a jogszabályokat, amelyeket bíráltak. De egy dolog biztos volt, gyűlölnek valamilyen okból bennünket”. 

Az EUrologus szerint világosan látszik, hogy a kormányfő hónapok óta tudatosan készíti elő a terepet arra az esetre, ha esetleg nem engedik ki Magyarországot a túlzottdeficit eljárás alól. Már előre kettős mércével vádolja a Bizottságot, az Európai Parlamentet pedig úgy festi le, mint egy alapvetően tájékozatlan, de a magyarokkal szemben erősen elfogult társaságot. A cél a hazai közönség (leginkább saját táborának) felhergelése, a politikai kudarcokért viselt felelősség áthárítása.

Nyilván nem örülnek a külföldi tulajdonú bankok és energiacégek a magyar bankadónak és rezsicsökkentésnek. De azt sugallni a kormányfő részéről, hogy az Európai Bizottság nem más, mint ezeknek a cégeknek furkósbotja, olyan, mintha azt feltételeznénk, hogy Orbán Viktor Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnökének ügynöke lenne. Nem szerencsés.

Az is tény, hogy az EP tavaly februárban rendezett vitáján voltak heves hangvételű felszólalások, és felkészületlen képviselők, akik vélhetően nem végeztek alkotmányjogi elemzést a magyar alaptörvényről. Attól azonban, hogy valaki hangot ad tiltakozásának még nem gyűlöli a magyarokat, legfeljebb elítéli a magyar miniszterelnök politikáját. Meglehetősen rossz emlékeket idéz az a gyakorlat, amikor a vezető azonosítja magát a néppel.

Mindenesetre az EUrologus reméli, hogy Orbán Viktor tiszteletét teszi Strasbourgban, mert mindig érdekes - bármennyire is szomorú - amikor bepillantást enged európai partnereinek a magyarországi párhuzamos valóságba. 

2013. március 25.

Európára immunis a magyar kormány

Szeletel...Megint gyűlnek az európai viharfelhők a magyar kormány feje felett. Kérdés, hogy megindul-e az „áldás”, vagy némi égzengést és villámlást követően megint kitisztul az európai égbolt és minden megy tovább, úgy ahogy eddig. Orbánék helyzete annyiban romlott az elmúlt két évben, hogy európai szövetségeseik elfogytak. A magyar politikai vezetés már saját párttársai körében sem kívánatos   -, a ‘magyar ügy’ az Európai Bizottság elnökének asztalán landolt, miközben az EP április 17-én két év alatt immár negyedik alkalommal foglalkozik a magyar demokrácia állapotával.


Az előzmények ismeretében egyáltalán nem volt szükségszerű az események ilyetén alakulása. Úgy tűnik, hogy a kormány súlyosan tévedett, amikor a várható európai reakciókat mérlegelte az alaptörvény módosításra készülve. Az is lehet persze, hogy Orbánékat nem érdekelte a várható kritika. Pedig bizottsági forrásaink szerint Barroso legszívesebben szabadult volna a magyar ügyektől, hogy saját politikai karrierjének megkoronázására, az európai gazdasági kormányzás kiépítésére koncentráljon (erről itt írtunk részletesen). A februári Orbán-Barroso találkozót, és a Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzést követően még az is valószínűnek tűnt, hogy május végén Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól és Orbánék a választásokig mentesülnek a költségvetés folyamatos brüsszeli ellenőrzése alól.

Az alaptörvény negyedik módosítása azonban végleg kivágta a biztosítékot. Bizottsági forrásaink szerint nem is feltétlenül a módosítások tartalmával van problémája az európai intézményeknek, mint inkább a módszerrel, illetve a demokratikus fékek és ellensúlyok két és fél éve tartó következetes lebontásával. Kérdés persze, hogy mit tud kezdeni Brüsszel, és a többi európai főváros a láthatóan minden érdemi együttműködéstől elzárkózó magyar kormánnyal. Az egyik lehetőség az igazságügyi eredménytáblának nevezett új uniós mechanizmus bevezetése lehetne, amelynek értelmében a Bizottság ajánlásokat tenne a tagállamoknak arra, hogyan tehetnék függetlenebbé az igazságszolgáltatásuk működését és ezzel demokratikusabbá az állam működését. Ezen dolgozik már jó fél éve Vivianne Reding. Hasonló eljárás bevezetését vizionálta négy meghatározó európai tagállam (dán, finn, holland, német) külügyminisztere is a. A probléma ezzel a módszerrel az, hogy az ajánlások nem kötelezőek, szankciórendszert pedig szerződéses jogi alap hiányában nem dolgozhat ki a Bizottság. Aztán ott van még a brüsszeli zsargonban atombomba néven emlegetett 7. cikk életbe léptetése, amelyet Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető minapi cikkében újra emlegetett. Ennek életbe léptetésére azonban vajmi kevés esély van. Az eljárásnak ugyan az Európai Parlamentben hangos támogatói vannak, de az Orbánt sorai között tudó Néppárti Frakció biztosan nem állna egy ilyen kezdeményezés élére, az erősorrendben második szocialistákat pedig a minap Brüsszelbe látogató Mesterházy Attila kifejezetten kérte, hogy ne támogassanak Magyarország ellen irányuló szankciókat - igaz ezzel ellentmondásba került saját pártja eddig követett irányvonalával.

A legvalószínűbbnek ezért az tűnik, hogy a Bizottság az eddigiekhez hasonlóan elsősorban kötelességszegési eljárásokat kezdeményez és visz végig azon magyar jogszabályok kapcsán, amelyek konkrétan ellenkeznek az uniós joggal. Ilyen például a már folyamatban lévő és a témában jártas bizottsági szakértők szerint Magyarország szempontjából biztosan negatív ítélettel végződő eljárás a telekom-különadó ügyében. De kötelességszegési eljárás indulhat hamarosan a hallgatók ‘röghöz kötése’ kapcsán, vagy a kiskereskedelmi különadó miatt is. A magyar kormány azonban úgy tűnik, hogy a kötelességszegési eljárások ellen is immunizálta magát. A politikai szlogenek szintjén a véget nem érő, ki tudja mi ellen vívott szabadságharc adja a keretet. Ezt jól kiegészíti a Bizottság kéréseinek esetenként eleget tevő húzd meg - ereszd meg taktika. A pénzügyi terén pedig a kormány a negyedik alaptörvény módosítással alkotmányos lehetőséget teremtett magának arra, hogy az uniós eljárásokból fakadó terhek miatt különadókat vessen ki a lakosságra. Hatékony, de végtelenül cinikus politika ez, amelyet Európában láthatóan se lenyelni, se kiköpni nem tudnak.

2013. március 15.

Százötvenen tüntettek Orbán Viktor ellen Brüsszelben

Nagyjából 150 tüntető jelent meg Brüsszelben az Albertine téren péntek délután három órakor az Európai Tanács ülésén részt vevő Orbán Viktor magyar miniszterelnök, illetve a magyar alaptörvény negyedik módosítása ellen szervezett megmozduláson. A tüntetők magyar és uniós zászlókkal felszerelkezve érkeztek, az egyik magyar zászlón a BRÜSSZEL felirat volt olvasható. A tüntetőkön szinte kivétel nélkül van kokárda, többen jelentős tartalékokkal érkeztek, és a külföldieknek is osztogatnak.

A résztvevők többségükben magyarok. A nem magyar résztvevők általában magyar ismerőseik biztatására jöttek el, de voltak, akik önállóan döntöttek így. A kérdésre, hogy mi motiválta őket általában az a válasz érkezik, hogy nem értenek egyet azzal, ha egy uniós tagállam alaptörvénye lehetetlen helyzetbe hozza a hajléktalanokat, hátrányosan megkülönbözteti az élettársi kapcsolatban élőket, vagy korlátozza a frissen diplomát szerzők szabad mozgását az unió területén.

„Nem szeretném, ha az én országomban valaki ötletet merítene ezekből az intézkedésekből. Ezért tiltakozom most” – hangzik el egy jellemző válasz egy külföldi résztvevőtől.

A szervezők hangsúlyozottan távol kívánták tartani a rendezvényt az összes magyar politikai párttól és szervezettől. A rendezvényen a hajléktalanok ügyével foglalkozó európai szervezet (FEANTSA) képviselője, a melegek jogaiért fellépő ILGA elnevezésű szervezet és az Európai Szakszervezeti Szövetség képviselője mondott rövid beszédet. A felszólalók a magyar alaptörvény vonatkozó rendelkezései ellen emeltek szót, kifejtették, hogy az véleményük szerint ellenkezik az uniós alapértékekkel, illetve esetenként az uniós joggal.

A résztvevők a rendezvény végén közösen elénekelték a Himnuszt, a tüntetés 4 órakor ért véget.

2013. március 14.

Brüsszeli tüntetés március 15-én Orbán Viktor ellen

Az EUrologus megtudta, hogy civil kezdeményezésre március 15-én, 15 órakor tüntetés lesz Orbán Viktor ellen Brüsszelben. A tüntetésre az Európai Tanács közelében, - amennyire a rendőrség engedi -, a Schuman téren kerülhet sor. Úgy, hogy a Tanács Justus Lipsius nevű gránittömbjében valószínűleg még ott tartózkodik majd Orbán Viktor is. A tüntetés Facebook eseménye itt érhető el

A felhívásban a szervezők sorba veszik az Orbán kormány antidemokratikus lépéseit az Alkotmánybíróság hatásköreinek megvonásától, az új alaptörvény elfogadásának és módosításának körülményein át, a hallgatók röghöz kötéséig bezárólag. A felhívásban hangsúlyozzák, hogy a tüntetés „pártoktól és pártideológiáktól független”.

A szöveg úgy fogalmaz: „Orbán Viktor az e hét pénteki EU-csúcsra Brüsszelbe látogat. Ez alkalomból, az európai demokratikus értékek és a szolidaritás jegyében békés megmozdulást szervezünk. A célunk felhívni a figyelmet a magyar demokrácia fokozatos visszaszorítására.”

Hozzáteszik: „Budapesten, Londonban és Berlinben a hét folyamán már számos, több ezres tömegeket megmozgató tiltakozásra került sor. A tüntetők a magyar demokratikus államrend visszaállításáért és megőrzéséért, a jogállamiságért és a társadalmi igazságosságért álltak ki, ellenezve a diktatúrába hajló, a Fidesz hatalmát bebetonozó és jogfosztó rendelkezéseket.”

A rendezvényre eddig 200-an jeleztek vissza.

Az EUrologus ott lesz a tüntetésen, és elvégzi a közmédia feladatát.

2013. március 6.

Miben téved Martin Schulz?

Frankenstein Európa – így jellemezte az európai intézményrendszer jelenlegi állapotát Martin Schulz egy, a hét elején rendezett konferencián. Schulz, aki jelenleg az Európai Parlament elnöke, és egyben az európai baloldal legesélyesebb bizottsági elnökjelöltje arról beszélt, hogy az európai intézményrendszer demokratikus legitimitáshiánnyal küzd.

Ennek legsúlyosabb tünete, hogy az Európai Bizottság az általa gyakorolt hatalom mellett nem eléggé elszámoltatható. Schulz szerint az elmúlt évtizedek során, ahogy az EU újabb és újabb hatásköröket vett át a tagállamoktól, úgy nőtt folyamatosan a Bizottság szabályozói hatalma. Ehhez azonban nem társultak megfelelő ellenőrzési jogosítványok. Ezeket az ellenőrzési jogosítványokat természetesen az Európai Parlamentnél szeretné látni, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy ennek az intézménynek az elnöke, abból a szempontból pedig akár bátor politikai húzásnak is tekinthető, hogy a másik intézmény elnöke szeretne lenni.

Bár tudjuk, hogy divatos az EU demokrácia-deficitjére hivatkozni (amiben sok igazság is van), az EUrologus szerint a konkrét esetben még sincs igaza Schulznak. Az EP-nek ugyanis szinte ugyanolyan kiterjedt ellenőrzési joga van a Bizottság felett, mint például a Magyar Országgyűlésnek a kormány felett. Az Európai Bizottság elnökét a tagállamok jelölik, és személyét az EP hagyja jóvá, ahogy a Bizottság egészének összetételét is. A következő választáson a győztes európai pártszövetség elnökjelöltjéből lesz bizottsági elnök, ahogy egy nemzeti választáson a miniszterelnök-jelöltből miniszterelnök lesz. A biztosokat jóváhagyásuk előtt meghallgatják, szakmai felkészültségüket felmérik, előássák a szennyest a múltból (a bolgár biztos-jelölt így vérzett el 2009-ben). Arra is volt példa, hogy a parlament kikényszerítette a posztok átrendezését (a Barroso-1 csapatból a szélsőséges nézeteiről elhíresült olasz jelölt hazament, Kovács Lászlónak új tárcát osztottak). Ráadásul az EP bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet a Bizottság elnöke ellen. Ennek kilátásba helyezésével buktatta meg a parlament 1999-ben a Santer-bizottságot.

Az EP jóval rövidebb pórázon tarthatja a Bizottságot, mint egy nemzeti parlament a kormányát. Gondoljunk bele például, hogy vajon mennyiben él az Alaptörvényben is rögzített kormány-ellenőrzési jogkörével a magyar parlament, amelyben a kormány kényelmes kétharmados többséget élvez. Az Európai Parlamentben a 7 frakció közül még a legnagyobb is közel 100 szavazatnyira van az abszolút többségtől, a kormánytöbbség tehát nem létező fogalom. Egy másik példát idézve: a mai napig nem került elő semmilyen bizonyíték arról, hogy a posztjáról lemondott máltai biztos, John Dalli egyáltalán tudott-e arról a korrupciós ügyről, amely miatt mennie kellett. Mégis, a gyanú felmerülését követően a pletykák szerint 2 órát kapott Barrosotól arra, hogy bejelentse saját lemondását, különben a Bizottság elnöke maga kezdeményezte volna felmentését. Próbáljuk meg felidézni azon magyar miniszterek sorát (pártállástól függetlenül), akik az elmúlt években a korrupció, vagy a hatalommal való visszaélés gyanúja miatt távoztak posztjukról… Nem könnyű ilyet találni, mert egyetlen ilyen alkalom volt, pedig ügyekben nem volt hiány. Ilyen alapokon állva különösen hiteltelen Brüsszelt Moszkvázni, vagy az EU demokráciahiányáról beszélni.

Pedig az utóbbi létező probléma, ennyiben igaza van Martin Schulznak. Csakhogy a megoldást máshol kell keresni. Az Európai Bizottság átláthatatlan, bürokratikus behemótként működik. A belső működése a külvilág számára rejtély, a választókkal folytatott kommunikációja siralmas, és a gazdasági válságra adott erőtlen válaszlépései miatt sokak bizalmát elvesztette (pedig viszonylagos tehetetlenségének oka épp a megfelelő döntési jogkörök hiánya volt). Az európai döntések a színfalak mögött születnek, kicentizett kompromisszumok eredményei. E kompromisszumok megkötésében az EP ugyanúgy részt vesz egyszerűen azért, mert egy ennyire kiegyensúlyozott politikai környezetben ezt máshogy nem lehetne csinálni.

image

Az EUrologus szerint ezért Schulznak inkább arról kellene beszélnie, hogyan tenné átláthatóbbá, érthetőbbé és érdekesebbé az EU legfontosabb intézményét. Hogyan érné el, hogy az emberek érdeklődjenek az iránt, mit kezd a Bizottság a ráruházott rendkívül jelentős hatalommal. Végül pedig arról, hogyan adna leadershipet Európának, mit tenne az európaiakat, köztük a magyarokat leginkább aggasztó problémák megoldásáért. Martin Schulz személyében hosszú idők óta az első olyan politikus tölthetné be az EU legfontosabb vezetői posztját, aki képes szót érteni az átlag európaival. Lehet, hogy egyszerűen azért, mert olyan figurának tűnik, akivel meg lehet inni egy sört (pedig absztinens). Ehhez viszont Schulznak a valódi, tartalmi kérdésekre kell értelmes válaszokat adnia. Ha ez sikerül, akkor a Bizottság legitimációjával kapcsolatos hangok is elcsendesednek majd.

2013. február 28.

Kérdezd meg Herman Van Rompuytól, miről beszélgetett Orbán Viktorral!

Az EUrologus úgy érzi, hogy MTI-ből és a HVR által kiadott közleményből épp a lényeg nem derül ki. Hogyan szeretne, vagy nem szeretne részt venni a magyar miniszterelnök  az egyre inkább kézzel fogható európai gazdasági kormányzásban. Miként viszonyul a nemzeti szuverenitás egy újabb szeletkéjének esetleges átruházásához? Mikor lesz (lesz-e) Magyarországon euró?

Ha a ti kebleteket is ilyen, vagy ehhez hasonló kérdések feszítik, akkor erre a linkre kattintva emailben, vagy videoüzenetben eljuttathatjátok az Európai Tanács elnökéhez, aki azt ígéri, hogy videoüzenet formájában reagál az összegyűjtött kérdésekre.

Nem ez az első alkalom, hogy az európai intézmények a választók közvetlen megszólításával igyekeznek közelebb kerülni az emberekhez. Tavaly ősszel, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke vállalkozott egy hasonló kérdezz-felelekre, amelynek témája az EU helyzetéről tartott éves értékelő beszéd volt.

2013. február 25.

Hallgat a magyar kormány Van Rompuy budapesti látogatásáról

Legalábbis furcsa, hogy a magyar kormány semmilyen formában nem tájékoztatta a sajtót arról, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke Magyarországra látogat holnapután. Pedig feltűnő, hogy a Van Rompuy honlapján szereplő heti program szerint az elnök reggel találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd közös sajtótájékoztatót is tartanak. Ezután 10-kor találkozik Kövér László házelnökkel, majd 11-kor Áder János köztársasági elnökkel. Délben pedig már indul is tovább Lengyelországba, ahol Donald Tuskkal és Bronislaw Komorowskival folytatja a programot.

Ezzel szemben a kormany.hu eseménynaptárában mindössze egyetlen, bár nem kevésbé színvonalas esemény szerepel, a HungaroControl új irányító központjának ünnepélyes felavatása.

A nagy hallgatózásnak talán az lehet az oka, hogy az EUrologus információi szerint Van Rompuy az Európai Monetáris Unió, az euró, mint fizetőeszköz és az európai gazdasági kormányzás erősítéséről kíván szót ejteni Orbánnal. Márpedig a magyar miniszterelnök, akinek döntése nyomán Magyarország kimaradt az Euró Plusz Paktumból, nem támogatja a közös európai tranzakciós illeték bevezetését, és továbbra sem rendelkezik semmiféle euró-bevezetési céldátummal. Pedig a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló hatos csomagot Orbán Viktor saját értékelése szerint is a magyar soros elnökség vitte el a célvonalig, a lengyeleknek már csak be kellett pöccenteni a labdát.

Kérdés, hogy lesz-e más témája is a tárgyaló feleknek, például a túlzottdeficit-eljárás megszűntetése kapcsán. Különös tekintettel a múlt pénteken publikált európai bizottsági előrejelzésre, amely szerint a magyar gazdaság jelenlegi recessziója jövőre stagnálásba fordul. Vajon a találkozón ott lesz-e Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és ha igen, akkor az EMU megerősítése mellett emelne szót, vagy a magyar gazdasági szabadságharc jelszavait skandálná. Az biztos, hogy Brüsszel és Budapest elmúlt két és fél éves kapcsolatáról hosszas eszmecseréket lehet folytatni.

Herman Van Rompuy egyébként több uniós fővárosba ellátogat a március 14-i, a témának szentelt Európai Tanácsülés előtt. Van Rompuy mindenestre nem gyakori utazásairól vált híressé elnöksége alatt, ezért a látogatásnak feltehetően nagy jelentőséget tulajdonít.

UPDATE - A hvg.hu rákérdezett a kormány sajtószolgálatánál a látogatásra, akik később ígértek tájékoztatást.

2012. november 14.

Ami kimaradt a tegnapi Orbán tudósításokból

Az EUrologus megkérdezte Orbán Viktort Brüsszelben hogyan tervezi a büdzsének szentelt csúcs hétvégéjét: “a nagyobbik baj az, hogy fél 7-kor van a Videoton-Genk labdarúgó mérkőzés, mi meg itt éppen áldozatokat hozunk a nemzet érdekében. Annak befellegzett, az a legnagyobb baj. Nem különösebben civilizált megoldás.”

A miniszterelnök azután így folytatta:

“Na jó mire kiváncsiak…bocsánat… ahha, hogy mi volt!”


“Magyarország azt tudja mondani, hogy a pénzügyi konszolidáció befejezve az unió által is elismerten. Ugyan nem tetszik nekik a gyerek. - és most jön a dumája - a szerk. - hmmm hmmm, mert ők nem a zöld szeműt szeretik, hanem a kék szeműt, és nem a fekete hajút, hanem a szőkét, és azt szeretik, hogyha kétméteresre nő. A mi gyerekünk meg nem ilyen, hanem, amilyen minden magyar gyerek szokott lenni. Tehát nem szeretik azt a gazdasági modellt, amiben a közteherviselésben benn vannak a bankok és a multik, és amikor szükség van, akkor terítjük a közterheket, akkor ezt mind nem szeretik. De ellenére el kell ismerni, hogy a gyerek olvas, ír, jár, mozog, fut, még az is lehet, hogy végül Olimpiát nyer. Ez egy nagyon erős pozíció a mi számunkra, hogy annak a két éves munkának, pénzügyi konszolidációs munkánknak az eredménye, amit elvégeztünk, el kell ismerni. Ez a legerősebb ütőkártya a kezünkben.”


Ez nem ‘a bajban lévő ország segítséget kér, adjatok egy kicsivel több pénzt’ pozíciója, hanem azt mondja, hogy uraim vannak európai elvek, európai szempontok. Ha mi teljesítettünk, miért nem tartja be más a megállapodást.”


“Nagyon optimista vagyok a 22-i találkozóval kapcsolatban. Nagy harc lesz. Kötszert hozok! Sebtapasz kell! Timsó jó ha lesz nálam!”