Németország

2013. szeptember 20.
2013. augusztus 20.
2013. augusztus 15.

Baj van: elfogyott a görög mentőcsomag

Forró ősz jön Európában: egy kiszivárgott német jegybanki jelentés szerint ugyanis még több pénz kell a görögöknek ahhoz, hogy elkerüljék az államcsődöt. A problémát amolyan nyílt titokként kezelik Brüsszelben, de a szeptember 22-i német választások előtt senki nem mert róla beszélni. Eddig.

2013. július 23.
2013. június 25.
2013. április 19.

A németek megint szerződést módosítanának

Kép: toonpool.com

Az egységes európai bankfelügyeleti hatóság felállítását követően ugyanis júniusban az Európai Bizottság javaslatot tesz az uniós bankfelügyelet újabb elemeire. A következő lépésben a közös felügyeleti rendszerhez csatlakozó országoknak (az eurózónának és az önkéntesen csatlakozó nem eurózóna tagoknak) arról kellene megállapodniuk, hogyan működjenek együtt a bankmentés költségeinek finanszírozásában. Vagyis olyan helyzetekben amikor a bajba jutott pénzintézet csődje az adott ország határain túl is éreztetné hatását. Az összefonódott európai bankrendszerben ugyanis egy nagyobb bank összeomlása más uniós tagállamok bankrendszerét is veszélybe sodorhatja. A kockázat közös, ezért logikus, hogy a megoldás is tartalmazzon közös elemeket.

Megszavazta a bankárok fizetési bónuszainak maximálásáról is szóló javaslatot csütörtökön az Európai Parlament Strasbourgban. Az új banki tőkeszabályokról szóló megállapodás részeként az EP által elfogadottak (melyek továbbra is várják a tagállamok jóváhagyását) azonban, mindössze egy elemét képezik annak, amit Brüsszelben a gazdasági válságra adott átfogó válasznak neveznek.

Több uniós tagállamban léteznek a pénzintézetek, illetve részben az állam által finanszírozott bankmentő alapok, amelyet pont az ilyen helyzetekre találtak ki. A bizottsági javaslat egyrészt az ilyen alapok tevékenységét hangolná össze, másrészt arról is szó van, hogy felállítanak egy központi hatóságot, amely az európai bankrendszer egészét, vagy jelentős részét érintő problémás esetekben járna el. Eljárás alatt itt azt kell érteni, hogy ez a hatóság döntené el: megmaradjon, vagy bukjon el a bank, illetve melyik tagállam mennyivel szálljon be a mentés költségeibe. A megoldás azonban nem problémamentes. Egyrészt egyelőre nem minden tagállamban létezik ilyen bankmentő alap. Másrészt még az alapok létezése mellett is előfordulhat, hogy a bankmentés költségeinek finanszírozására további közpénzt kell bevonni.

Ez utóbbi szempontra pedig különösen érzékenyek a németek. Érthető módon nehezen mennek bele abba, hogy a német adófizetők pénzéről egy nem német, adott esetben közös, európai hatóság döntsön. Ezért azzal a javaslattal álltak elő, hogy módosítsák az EU alapszerződését, amelyre legutóbb 2009-ben a lisszaboni szerződés elfogadásakor került sor. Az uniós szerződésmódosítás bonyolult és kockázatos folyamat. Különösen az akkor, ha idén szeptemberben Németországban általános választásokat, egy év múlva európai parlamenti választásokat tartanak, ha Nagy-Britannia uniós tagságának felülvizsgálatát fontolgatja, és egyébként is emelkedőben van az euroszkeptikus, vagy az EU működésével erősen kritikus pártok támogatottsága.

Éppen ezért egyes megfigyelők szerint a németek csak az időhúzás szándékával dobták be a szerződésmódosítás ötletét, és a szeptemberi választásokat követően már nem fogják ilyen határozottan követelni azt.

2013. március 4.

Euró-ellenes párttal a német márkáért

Úgy látszik, hiába állapodott meg az égig érő bankár-bónuszok korlátozásáról az Unió és intett be a deficites EU büdzsének az Európai Parlament elnöke a napokban. Német polgárok egy nosztalgiára nyitott csoportja a napokban bejelentette: áprilisban megalakítják az euróellenes pártot. Az “Alternatíva Németországnak” nevet viselő politikai formáció nagyrészt akadémikusokból áll, de tagja lesz a BDI német munkáltatói szövetség korábbi vezetője, a szókimondásáról híres Hans-Olaf Henkel is.

A Deutsche Wirtschafts Nachrichtenben megjelent bejelentés szerint a párt nagyon is valós igényt képviselhet a politikai palettán. A németek egy jelentős része kritikusan szemléli az eurózóna országainak kisegítését (jórészt német adófizetői pénzből). Egy friss felmérés szerint a Ciprusnak beígért hitelcsomagot a német polgárok 63 százaléka ellenzi. Még messzebb ment a Bertelsmann Kiadó megrendelésére tavaly ősszel készült felmérés, amely arra jutott, hogy a németek kétharmada szerint jobban járna az ország, ha továbbra is a német márka lenne az európai gazdaság motorjának tekintett szövetségi állam fizetőeszköze.

Az ötlet persze távolról sem eredeti. Korábban hasonló pártokat gründoltak Ausztriában, Németországban és Finnországban is.

Az Alternatíva Németországnak céljai közt szerepel, hogy Németország a jövőben ne vállaljon hitelgaranciát más tagállamok adósságaiért. Követelik továbbá az euró, mint fizetőeszköz kettéosztását egy északi és egy déli euróövezetre. A csatlakozásról az országok önállóan dönthetnének, illetve úgy is határozhatnának, hogy saját nemzeti valutájukat használják a jövőben. Végül a politikai populizmus jegyében bevetik a szokásos lózungot: az ország tartson szövetségi népszavazást az ügyben, mielőtt szuverenitásának egy további jelentős szeletéről mond le az EU javára.

Az új pártnak nincs sok esélye az öt százalékos parlamenti küszöb megugrásához, különösen, hogy egy kiszivárgott levelezés szerint az euró-ellenességgel kacérkodó bajorországi “Szabad választók” (Free Voters) mozgalom sem áll a Alternatíva Németországnak mellé.

2012. november 19.

Putyin: nekem te nem mutogatol

Aránytalanul súlyosnak nevezte a Pussy Riot punk banda két tagjának két éves börtönbüntetését a minap Angela Merkel egy moszkvai üzleti fórumon. A német kancellárasszony szerint a pravoszláv templomban kormányellenes tüntetést celebráló csajbandát soha nem sújtanák két éves börtöntáborban letöltendő szabadságvesztéssel Németországban. Angela azt sem ejtette véka alá: nem nézi jó szemmel, hogy új orosz törvények megvágták a civil szervezetek támogatását, miközben a moszkvai vezetés tovább szigorította az utcai tiltakozókkal szemben alkalmazható büntetési tételeket Oroszországban.

Természetesen Vlagyimir Putyin sem volt rest, kézenfekvően s persze “szép udvariasan“ leantiszemitázta a NDK-ból, ráadásul lelkészcsaládból származó kolleginát. Hogy nem is akarja érteni a szimbolizálást, művészetet és hasonló elvont fogalmakat Vlagyimir, azt világosan tudtára adta beszélgetőpartnerének: “nem tudom tisztában van e vele a Kancellárasszony, hogy a banda egyik tagja korábban felakasztotta egy zsidó képmását és Moszkvát felszólította a zsidóktól való megtisztításra … nem támogathatjuk őket Önnel együtt, olyanokat akik antiszemita nézeteket vallanak”.

Az egyik bebörtönzött Pussy Riot tag, Nadezhda Tolokonnikova ugyanis 2008-ban olyan provokatív tiltakozáson is részt vett ahol magukat zsidóknak, melegeknek és bevándorlóknak tettető performerek - az orosz szélsőjobb tipikus célpontjai - felakasztották magukat szimbolikusan.

Hiába azonban a hűvös hangulat Moszkva és Berlin között évek óta, Németország Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere az EU-ban s az évi 60 milliárd eurós üzletet a rossz kémia sem képes tönkretenni.

2012. november 6.

Merkel in da house

Kétség kívül a hét politikai eseménye lesz Brüsszelben, hogy Angela Merkel német kancellár, minden európaiak úrnője és parancsolója szerdán tiszteletét tesz az Európai Parlamentben, és elmondja, mit is gondol valójában az EU jövőjéről. (Persze minket magyarokat nem ez, hanem az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése köt le szerdán, amiből sejteni lehet majd, hogy kikerülünk-e belátható időn belül a túlzott deficit eljárás alól, és lesz-e harmadik Matolcsy-csomag.)

Mivel az EP brüsszeli plenáris ülésterme életveszélyes, másik teremben hallgatják meg az EP képviselők a kancellár-asszonyt. Az újságíróknak külön akkreditálniuk kell az eseményre, s még így sem biztos, hogy bejut mindenki, csak harminc firkásznak jut hely. Halandó emberek itt követhetik az élő közvetítést.

Merkel egyébként elég embert próbáló szerdát nyom: reggel kormányülés Berlinben, beszéd az EP-ben Brüsszelben, majd irány London, ahol David Cameron kormányfőt próbálja majd jobb belátásra téríteni a hétéves uniós költségvetéssel kapcsolatban.

A hétvégén Merkel jelezte: még öt évig is eltarthat, míg túljutunk az euróválságon. Erre mindenki felkapta a fejét, pedig nem beszélt mellé. Ha csak azt vesszük, hogy a Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke által fémjelzett tervezetben szereplő integrációs feladatok közül mit, mennyi idő alatt lehet megcsinálni, Angelanak valószínűleg igaza van. A szerkezeti átalakítások időbe telnek, főleg úgy, hogy az uniós szerződést a jövőre esedékes német választás előtt biztos nem nyitják meg.

Merkelt egyébként Martin Schulz, az Európai Parlament német szociáldemokrata elnöke hívta meg Brüsszelbe. Schulz talán kihívásnak tekinti a felkérést, talán valóbban az EP demokratikus kontrollját próbálja ezzel erősíteni. Az biztos azonban, hogy politikai nagyágyúval tüzel.