internet

2013. április 10.

Milyen egy átlagos .eu domain használó?

image

Forrás: www.eurid.eu

Hét éve 2006. áprilisában indult a .eu domain végződések nyilvános regisztrációja, mely a kevés európai online sikerek egyikének tekinthető.

A németek .de domain végződését ugyan egyenlőre nem sikerült maga mögé utasítania, de például az amerikaiak .us címét már megelőzi a mostanáig bejegyzett 3,74 millió .eu végződésű internet cím.

Egy friss összesítésből az is kiderül, hogy az igénylők többsége csak egy-egy címet jegyeztetett be, ami arra utal, hogy a lehetőséggel a kis- és középvállalatok éltek elsősorban. A legtöbb bejegyzést Németországban, Hollandiában és Franciaországban regisztrálták. Magyarországról eddig 45.000 .eu domain-igénylés érkezett, többek között az eurologus.eu is ezt a statisztikát  gazdagítja.

Nem meglepő, hogy a .eu végződésű honlapok tulajdonosai a felmérés szerint elsősorban üzleti céllal jegyeztetik be a honlapot. S hogy miért választják a .eu domaint? A legtöbbször azért, hogy európai imázst építsenek, a vállalat komolyságát, vagy határokon átnyúló működését hangsúlyozzák, illetve más országokból is ügyfeleket szerezzenek. Mi például azért választottuk az európai domain név-végződést, hogy ezzel hangsúlyozzuk: az Unió nem valami távoli és elvont jelenség, hanem a magyar mindennapok része. Persze az sem utolsó szempont, hogy egy .eu domain bejegyzése olcsóbb, mint például egy .hu-s címé, mely a kis, innovatív és piacot kereső vállalkozások számára szintén nem utolsó szempont.

Az ezer fős mintán végzett felmérés alapján végül az is kiderült, hogy a regisztrálók 60 százaléka 45 év alatti és háromnegyedük férfi. Az EUrologus ezért csak arra tudja bíztatni az európai lányokat, asszonyokat, hogy fogjanak saját weboldaluk, online üzletük építésébe tartalommal töltve meg a hangzatos nemek közti egyenlőségről szóló lózungokat.

2012. szeptember 19.

A kínai cenzúra Brüsszelben is működik

Évek óta rutin, hogy hiába érkezik csúcs szintű kínai delegáció Brüsszelbe, a pekingi vezetés nem, vagy csak szigorú feltételekkel áll kötélnek közös sajtótájékoztatóhoz. Ezt persze az egész brüsszeli sajtóközösség teljes joggal nehezményezi. Hiába, az eheti EU-Kína csúcs után sem történt másképp: elmaradt Ven Csia-pao és José Manuel Barroso, valamint Herman van Rompuy közös szerdai sajtótájékoztatója.

A hivatalos EB szöveg szerint persze: “nem sikerült annak formátumáról megegyezni”. Név nélkül nyilatkozó intézményi források szerint ellenben a kínaiak azt akarták, 25-25 kínai és nem kínai újságíró vegyen részt mindössze a tájékoztatón és ők is összesen négy kérdésen kellett volna, hogy megosztozzanak. Jogos tehát az újságírók - szándékosan némileg populista - kérdése: ha egy közös sajtótájékoztató kérdésében nem képesek kompromisszumra jutni az EU és Kína vezetői, akkor vajon milyen megállapodások köttetnek a különböző bilaterális dossziék kapcsán?