Google

2013. május 30.
2013. május 23.

Zavarosban halászik a Google, a Microsoft és a Yahoo?

 

A megtévesztő European Privacy Association (kb. Európai Magántitok Szövetség, EPA) név alatt lobbizik saját érdekeiért a Microsoft a Google és a Yahoo - állítja az uniós transzparenciáért küzdő Corporate Observarory Europe (CEO). A brüsszeli civil szervezet szerint a három technológiai óriás az uniós adatvédelmi szabályozás kapcsán a fent nevezett szövetség mögé bújva iparági érdekeiket képvisel. Teszi ezt annak ellenére, hogy az EPA nem tüntetett fel egyetlen céges támogatót sem tagjai közt az uniós lobbi regiszterben.

Kép: slane.co.nz

Mindez azért kifogásolható, mert a regiszterben szereplő érdekképviseletek vállalják, hogy felfedik ki pénzeli őket, milyen célokat szolgálnak és milyen ügyfeleknek végeznek lobbi tevékenységet. Az EPA az agytrösztök, kutató intézetek és akadémiai szervezetek között van számon tartva a lobbi regiszterben és azt állítja magáról, hogy mindössze 10 magán (nem céges) tagja van. Ezzel szemben a EPA igazgatója Pietro Paganini újságírói kérdésre megerősítette, tagjaik közt tartják számon a Googlet, a Yahoot és a Microsoftot.

Olivier Hoedeman, a CEO képviselője szerint átnézve a EPA tevékenységét világosan látszik, hogy a személyes adatok védelmének enyhe szabályozása mellett szállnak síkra, ami arra utal, hogy az informatikai cégek érdekében lobbiznak. Mint ahogy az is, hogy a szervezet oldalán nemrég még évi 10 ezer eurós tagsági díj szerepelt, amiről nehéz elképzelni, hogy aggódó magánszemélyek fizetnék ki.

Az átláthatóságért harcoló szervezet vezetője szerint az EPA neve megtévesztő módon azt a benyomást kelti, hogy a magántitok és a személyes adatok védelmét támogatja, miközben valójában éppen ellenkező érdekeket képvisel. Ráadásul a CEO-nak bizonyítékai vannak arra is, hogy az EP szoros kapcsolatokat ápol két másik lobbi céggel, a Competere Geopolitical Managementtel és a DCI Group-al, amelyekkel karöltve iparágbarát adatvédelmi szabályozáson dolgoznak. Ez a jogvédők szerint aláássa az európai polgárok online szabadságjogait.

A EPA vezető Paganini ezzel szemben visszautasítja a vádakat, szerinte az EPA ugyan figyel a tagjai ötleteire és aggodalmaira, de jelentéseit függetlenül készíti el. A lobbiszervezet képviselője szerinte az, hogy a uniós lobbi regiszterben nincsenek feltüntetve a támogató cégek, mindössze tévedés. A fentieket ráadásul a három tech óriás közül egyik sem óhajtotta kommentálni a sajtó megkereséseire.

Az EUrologus pedig azon mereng – miközben maga is elkötelezett a magántitok online védelme mellett – hogy vajon hány olvasója nézte át pl. a Facebook, vagy a Google ingyenes szolgáltatásainak adatvédelmi nyilatkozatait, vagy az internetes webáruházak felhasználási feltételeit. Ugyanis fontos, hogy a civil szervezetek aggódnak adataink védelméért, de azért mégiscsak az lenne a jó, ha egy kicsit mi is odafigyelnénk, hogy kivel milyen adatot osztunk meg.

2013. március 11.

“Nem a multiknak készítünk játékot”

WrrrrAz e-Bay és az Amazon lobbistái írják az EU új adatvédelmi szabályait címűfebruári anyagunk óta tovább folytatódott a küzdelem, melynek tárgya alapvetően az, hogy az internetes vállalatok mit és milyen mértékben ismerhetnek meg minket. Számos tagállam, például Nagy-Britannia szerint a javaslat túlszabályoz, mert egyebek mellett arra kötelezné a kereskedelmi céllal személyes adatokat gyűjtő és használó cégeket mint a Google, a Facebook vagy a Microsoft, hogy ehhez megszerezzék felhasználóik hozzájárulását.

Vita van továbbá arról, hogy kötelező legyen-e a személyes adatokat kezelő vállalatoknál a német gyakorlathoz hasonlóan kinevezni egy adatvédelmi felügyelőt, amely a társaság működése során ellenőrzi az adatvédelmi szabályok betartását. A britek fenti siralmaik kapcsán levelet is küldtek az illetékes uniós biztosnak, Viviane Redingnek, aki tárgyilagosan de vélhetően kellő cinizmussal annyit válaszolt: az Európai Bizottság az egységes piac erősítésén fáradozik (beleértve az egységes adatvédelmi szabályokat), pontosan úgy, ahogy azt David Cameron brit miniszterelnök kérte. Reding azonban azt is tudja, hogy nem érdemes elmennie a falig az ügyben, különben a javaslat a kukában landolhat. Éppen ezért úgy tűnik, hogy a kompromisszumos megoldás a magas, közepes és alacsony adatvédelmi kockázatú besorolás bevezetése lenne. Ezek a besorolások az egyes cégekre vonatkoznának, akikkel szemben ennek megfelelően eltérő szigort alkalmaznának.

Egyet azonban világosan megüzent Reding: “nem a multinacionális vállalatok jogászainak készítünk játékot, a kulcsszó az egyszerűség kell, hogy legyen”. Kérdés, hogy a végén ezt a tagállamok is így látják e s, hogy ez a lózung kielégíti-e az EP képviselőket. S végül az sem mellékes, hogy a több Európa zászlaja alatt felsorakozó tagállamok túlnyomó többségével szemben álló magyar-brit-dán-belga négyes végül beadja e a derekát és elfogadja, hogy az egész EU területén egységesen végrehajtott rendelet formájában szülessen meg a jogszabály.

2012. november 5.

Versenytorzító Google

Egy Google logo elhelyezése a “saját márkás” találatok mellett nem jelent garanciát a felhasználóknak arra, hogy fogyasztói jogaikat hatékonyabban védi a keresőóriás - figyelmeztet cinikusan az európai fogyasztóvédelmi szervezet, a BEUC. Az Európai Bizottságnak küldött levelében a szervezet a Google egy őszi javaslatára reagált, melyet azután tett közzé a keresővállalat, hogy az EB túlzott piaci befolyással való visszaélés ügyében régóta előtetes vizsgálódásokat folytatott.

A történet hátterét az adja, hogy számos weboldal tulajdonosa panaszt tett a Google találatai kapcsán: szerintük ugyanis hiába az oldalaik jó page rankje, az Google saját márkás szolgáltatásait eleve feljebb sorolja például az éttermek vagy utazási oldalak találatainak megjelenítésekor. A Mountain Viewban székelő vállalat reakciója erre az volt, hogy jó akkor a jövőben a Google termékek találatai mellé feltünteti, hogy azok a Google sajátjai a listán (kvázi reklámként stigmázva).

Az EB-t viszont emellett egy ideje négy témakör is aggasztja a Google machinációi kapcsán: 1. a saját vertikális (tematikus) keresőknél a Google szolgáltatásainak előnyben részesítése; 2. a versenytárs tematikus keresők tartalmainak beemelése saját; 3. a Google által megkövetelt kizárólagosság a hirdetőitől reklámjaik; 4. a Google adWords hirdetési platformjának hordozhatóságára vonatkozó kifogások.

EB források szerint a Google által nyáron megküldött módosítási javaslatok messze nem győzték meg az illetékes Joaquin Almuniát. A szőr mentén simogatásnak most tehát úgy látszik vége, a versenyjogi biztos többszöri figyelmeztetése nyomán ugyanis megindul az első fázisa egy esetleges erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó uniós vizsgálatnak.

A BEUC mindenesetre világossá tette, hogy fontos az informált választás lehetőségének biztosítása (értsd a Google logo feltüntetése a keresési találatok közt) az azonban távolról sem jelent megoldást a a problémára, vagyis arra, hogy a cég feltételezésük szerint durván visszaél überdomináns piaci helyzetével.