Brüsszel

2013. szeptember 10.
2013. augusztus 7.
2013. július 11.
2013. június 18.
2013. június 5.
2013. május 17.
2013. május 15.

Hollande Brüsszelben magyarázza a bizonyítványát

sttropez_yachts2Legutóbb 1997-ben, több mint tizenöt éve került sor hasonló találkozóra a francia köztársasági elnök es az Európai Bizottság teljes testülete között. A mai beszélgetés rossz hangulatát az Európai Bizottság reggel közzétett gazdasági adatai garantáljak: Franciaország ismét recesszióba süllyedt. Ezért Barroso már a találkozó előtt bejelentette, hogy hiteles kilábalási programot várnak el Franciaországtól. Hollande erre valószínűleg azt fogja válaszolni, hogy a francia gazdaság lefulladásának oka az európai gazdaság gyengélkedése, és elsősorban a Németország, valamint az Európai Bizottság által erőltetett megszorító politika.

A francia problémák azonban egybehangzó (kivétel francia) vélemények szerint ennél jóval mélyebben gyökereznek. Az ország gyakorlatilag folyamatosan megszegi a maastrichti konvergencia kritériumokat, igaz a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítására 2015-ig újabb haladékot kapott a francia vezetés. A munkanélküliség is tartósan 10 százalék felett van, igaz ez meg mindig kicsit jobb adat, mint az eurózóna 11 százalékos átlaga. Az igazi probléma viszont az Európai Bizottság szerint az, hogy Hollande semmit nem hajtott végre a francia versenyképesség visszaszerzéséhez szükséges strukturális reformokból. A francia állami kiadások mértéke továbbra is kolosszális, a közszféra hatékonysága a béka segge alatt van, a vállalatok a rugalmatlan munkaerőpiacra és a 35 órás (!) munkahétre panaszkodnak, a munkavállalók meg arra, hogy a fizetésemelés nem tart lépést az infláció mértékével (utóbbi kapcsán a francia politikában mágikus erővel bíró, minden politikai kampányt átható pouvoir d’achat, azaz a vásárlóerő csökkenését emlegetik). Hogy Hollande helyzete még nehezebb legyen, gazdaságpolitikáját nem csak az Európai Bizottság támadja az egyik oldalról, hanem saját kormányának balos tagjai is nyilvánosan kritizáljak őt az eddig bevezetett, és a magyar megszorításokkal összemérve habkönnyű intézkedésekért.

Márpedig a francia gazdaság teljesítménye legálabb annyira fontos az eurózóna prosperitása szempontjából, mint a szintén gyengén teljesítő, de legalább minimális növekedést felmutató németé.

A híradások szerint a francia fogyasztók érezhetően visszafogták a kiadásaikat, ami további gazdasági lassuláshoz vezet. Szerencsére a válság a Cote d’Azurre még nem gyűrűzött be, így a holnap kezdődő Cannes-i Filmfesztivál közönsége jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedés erősítéséhez.

2013. május 14.

Európa fővárosa a legdugósabb

Brüsszeli dugó

Mondunk egy érdekes adatot, aminek kapcsán az EUrologus is meglepetten rebegteti a pilláit: Brüsszelben vannak a világ legdurvább közlekedési dugói.

Nem a szomszédos Hungária körút, nem is a három gyűrűs moszkvai elkerülő vagy a pekingi töfögés az autók végtelen tengerében, de még Bangkok sztrádaszörnyei sem viszik a prímet.

Az INRIX navigációs szolgáltató vállalat éves közlekedési eredménytáblája szerint, nem tévedés, hogy a világ 10 legjobban beállott közlekedésű városai közt az élen Belgium fővárosa végzett. Brüsszelben az INRIX szerint a világon a legrosszabbak a közlekedési dugók, egy naponta autózó évente átlagosan 83 órával többet van úton a torlódások miatt.

A lista második helyén a belga-holland határ melletti Antwerpen városa szerepel, s csak utána jön sorrendben Milánó, London, Párizs. A hetedik legdugósabb Honolulu után még további két európai nagyváros Rotterdam és Manchester fér fel a tízes listára, melyet San Francisco azért zár, mert lakói évi 49 órát ácsorognak a várost körülölelő sztrádákon és körgyűrűkön. Az INRIX vizsgálatai szerint a jelentős forgalom miatti időkiesés ellenére Európában 18 százalékkal csökkentek a dugók 2011-hez képest, mely tendencia idén tovább folytatódik. Az autóhasználat visszaesése a mérnökök szerint elsősorban a gazdasági válságnak és a magas benzináraknak köszönhető.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban két évi visszaesés után az első negyedévben ismét 6,4 százalékkal nőttek a fennakadások a forgalomban.

De, hogy hazai adatok nélkül se hagyjuk a kedves olvasót, az eredménytáblából az is kiderül, hogy a magyarok évi 15 órát ültek 2012-ben a dugóban, 5 órával kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezzel az eredménnyel azonban az európai top 10-be sem kerültünk be, mindössze a 12-ek lettünk Írország után és Portugália előtt.

Akit pedig még több részlet érdekel az böngéssze magát az interaktív eredménytáblát:
http://scorecard.inrix.com/scorecard/

(Az EUrologus ezúton is köszöni a témát K.Á.-nak)

2013. május 1.

Éljen május 1-e!

zaszlo_europai_unio_magyaroMa kilenc éve vagyunk tagjai az Európai Uniónak, miután a csatlakozásról tartott 2003. áprilisi népszavazáson a résztvevők 83%-a igent mondott erre. Három évvel később tagjai lettünk a szabad utazást lehetővé tevő schengeni övezetnek, egyszerűbbé vált a munkavállalás és a letelepedés külföldön, ezermilliárdokban mérhető fejlesztési támogatás érkezett az országba, a magyar mezőgazdaságra hulló áldást nem is számítva. Kilenc éve teljesen megnyílt a hazai piac a külföldi vállalatok előtt, a magyar vállalkozásoknak pedig már nem csak a hazai, de az uniós piacon is nyílt versenyben kell megállniuk a helyüket a versenytársakkal szemben. Megjelent a hazai közbeszédben a misztikus ’Brüsszel’, amely hétfejű sárkányként, vagy igazságos jótündérként osztja az áldást, vagy az átkot. Egy áprilisban végzett közvélemény kutatás szerint a magyar lakosság többsége úgy véli, hogy a tagság inkább hátrányos, mint előnyös. Magyarországgal szemben kettős mércét alkalmaznak Brüsszelben, az EU nem korrekt az országgal szemben, és kapcsolatainkat nem kellene tovább erősíteni a közösséggel.

2004 előtt az ország EU csatlakozását - a szélsőjobbot, és a szélsőbalt leszámítva - politikai konszenzus övezte. A csatlakozást követően, de különösen az elmúlt néhány évben ez a konszenzus megbomlott. A kilépés gondolatát egyelőre határozottan elutasítja a politikai közép. De a kormánypárt egyes kérdések kapcsán (pl. euróövezeti csatlakozás, bankunió) lényegében kizárja a szorosabb együttműködés lehetőségét, miközben számos kérdésben politikai hidegháború folyik Brüsszel és Budapest között.

A tagsággal járó előnyök és hátrányok részletes felsorolása és összemérése jóval nagyobb lélegzetű írást igényelne, mint ez. Ráadásul még a legrészletesebb elemzés sem mond igazán semmit arról, hogy ezek az előnyök és hátrányok mit jelentenek az egyén szintjén. Így aztán a nyájas olvasónak be kell érnie egy nem túl meglepő és szubjektív állásfoglalással: az EUrologus bizony a messzemenőkig támogatja Magyarország uniós tagságát. Nem azért, mert vakok lennénk, és ne látnánk az uniós tagságból fakadó nehézségeket és kihívásokat. A kevésbé tőkeerős, képzetlenebb munkaerővel és gyengébb technológiával bíró magyar cégeknek nehéz versenybe szállni az évszázados kapitalista múlton edződött nyugatiakkal. Az uniós standardok bevezetése egyrészt egy rakás adminisztrációt rakott a nyakunkba, másrészt bizonyos területeken csökkentette a minőségi elvárásokat (persze más területeken meg növelte). És valóban kellemetlen érzés, hogy lassan minden második héten beszólnak Brüsszelből: Viktor ne túrd az orrod, mert rávágunk a kezedre.

Nem is csak azért támogatjuk az uniós tagságot, mert az alternatíva egyszerűen nem létezik, vagy ha igen, akkor abba nem szívesen gondolunk bele. Képzeljük el, milyen nagyszerűen boldogulnánk frissen visszanyert nemzeti szuverenitásunkkal, miközben az otthonainkat fűtő földgáz 80%-a az oroszoktól jön, az általunk fogyasztott termékek minőségét meghatározó szabályokat Brüsszelben írják, a magyar állampapírok negyede pedig egy nemzetközi befektetési alap kezében van. A 21. században a nemzeti szuverenitás meglepően sok szempontból és erősen korlátozott egy olyan kis ország számára, mint Magyarország. Az uniós tagsággal ugyan bizonyos szempontból csökken a nemzeti szuverenitásunk, de számos területen meg is nő, pl. éppen az energetika, a belső piacon alkalmazott kereskedelmi szabályok, vagy a pénzügyi világ szabályozása kapcsán.

Hanem elsősorban azért támogatjuk az uniós tagságot, mert történelmi, gazdasági, politikai és kulturális értelemben Magyarországnak nem az ázsiai határmezsgyén húzódó bizonytalan szürke zónában, hanem az Európai Unióban van a helye. Mert Szent Istvántól Mátyáson át Széchenyiig és Deákig a magyar történelemben a nyugati orientáció testesítette meg a haladást, a gazdasági és politikai felzárkózást. Mert a Nyugat, bár veszít befolyásából és talán már kevésbé vonzó, mint 20 éve, még mindig sokkal gazdagabb, élhetőbb és fejlettebb mint mi, és azt szeretnénk, ha egyszer Magyarország is legalább ennyire gazdag, élhető és fejlett lenne. Az uniós tagsággal ez rengeteg munka, kitartás és küzdelem árán elérhető. Nélküle sosem.

2013. április 15.

EP pletykák: Bánki Erik nem megy sehova

Kép: mohacsiujsag.hu

Európai parlamenti forrásaink szerint tévesek azok az információk, amelyek Bánki Erik fideszes EP képviselő idő előtti távozásáról jelentek meg (pl. itt). A tévedés oka az lehet, hogy a Mohácsi Újság.hu-nak adott interjú valóban kétértelműen ír Bánki jövőjével kapcsolatban, a leírtakat pedig az MTI (és az MTI forrásaiból dolgozó magyar sajtó) már úgy értelmezte, hogy Bánki júniustól lemond.

Őszintén szólva az EUrologus furcsállta volna a Fidesz képviselőjének lemondását, aki az Országgyűlés Sport- és Turizmusbizottságának elnöki posztjáról érkezett kevesebb, mint egy éve Brüsszelbe. Bánki a köztársasági elnökké avanzsált Áder János képviselői helyét vette át és az EP közlekedési és környezetvédelmi szakbizottságaiban dolgozik. A VoteWatch.eu adatai szerint a név szerinti szavazások 82 százalékán vett részt, és az esetek 99 százalékában a Fidesz által képviselt párt-álláspontot képviselte. Tizenkilenc parlamenti jelentéshez adott be módosító indítványt, ami újonnan érkezett képviselőhöz képest kifejezetten soknak számít.

Bánki egyébként úgy fogalmaz az interjúban, hogy júniustól feladják brüsszeli albérletüket, a család hazaköltözik, ő pedig a Fidesz kampányára összpontosítja erőit. Reméljük, hogy ez nem megy majd az európai parlamenti munka rovására, hiszen az EP képviselők havi nettó 6200 eurós fizetésüket, továbbá napidíjukat és 4000 eurót meghaladó költségtérítési keretüket azért kapják, hogy az európai ügyekkel foglalkozzanak.

Végül néhány kevésbé hasznos információmorzsát szeretnénk megosztani a Mohácsi Újság.hu interjújából (figyelem, spoiler alert):

- Bánkit rég látták Mohácson, kihagyta az idei Busójárást;

- Azt a következtetést vonta le a Vajszlón és Harkányban rendezett helyi választásokon elszenvedett vereségből, hogy ha valamit elhibáznak, akkor azon változtatni kell;

- A Fidesz EP képivselőjének továbbra is olyan jó a kapcsolata a megyei és az országos Fidesz vezetőkkel, mint régen;

- A család kutyája, Annabelladonna mindenképpen Mohácson marad.

2013. március 22.

Mesterházy Brüsszelben: Az MSZP nem támogatja a hetes cikkely beindítását

Mesterházy Attila, a legnagyobb magyar ellenzéki párt vezetője Brüsszelt választotta arra, hogy bejelentse, az MSZP nem támogatja a Magyarországgal szemben esetleg bevezethető hetes cikkely alkalmazását, és más szankciót sem fogad el az EU-tól. - Az Európai Unió semmilyen formában sem büntetheti Magyarországot és a magyar embereket a kormány hibás lépései miatt – ez volt az üzenete a pártelnök-frakcióvezetőnek Brüsszelben, s állítólag ezt tolmácsolta annak a hat biztosnak, akikkel kedden-szerdán találkozott, illetve ezt közölte Martin Schulzal, az Európai Parlament elnökével, és a szoci frakcióvezetővel, Hannes Swobodával is. (Mesterházy melletük Andor László magyar, Neelie Kroes holland, Maros Sefcovic szlovák, Michel Barnier francia, Johannes Hahn osztrák és Stefan Füle cseh EU-biztosokkal tárgyalt.)

A Magyar Szocialista Párt semmilyen szankciót nem támogat az Európai Parlamentben, amely Magyarországtól bármilyen forrásokat vonna meg, bármilyen szavazati jogot vonna meg. Egyetlen eurócentet sem lehet Magyarországtól elvenni azért, mert a kormány téves politikai döntéseket hoz – szögezte le a pártvezető Brüsszelben sajtóhírek szerint. Mesterházy Attila arra kérte a szocialista EP-delegáció tagjait, hogy ne támogassanak semmilyen olyan kezdeményezést, amely akár a hetedik cikkely alkalmazására vonatkozik, akár bármilyen formában a kohéziós források, vagy más támogatások megvonására irányul.

Az EUrológus némileg csodálkozik azon, hogy miért pont most (a hetes cikkelyről már több éve szó van Magyarországgal kapcsolatban), és miért pont Brüsszelt választotta a pártelnök-frakcióvezető ahhoz, hogy bejelentse ezt a szoci álláspontot, amely egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy kifogja a Fidesz vitorlájából a szelet, s ne lehessen többet az ellenzéki pártot azzal vádolni: aláássák Magyarország érdekeit és tekintélyét külföldön. Az üzenet átjutott ugyan a magyar sajtóba, de - talán, mert Brüsszelben hangzottak el ezek a szavak - mérsékelt arányban kapták fel a fejüket a szerkesztők a hírre.


A jobboldal korábban hazaárulónak nevezte a szocialista EP-delegció egyes tagjait, amiért Magyarországot elítélő EP-határozatot támogattak. Tették ezt annak ellenére, hogy a magyar szoci EP delegáció feje, Tabajdi Csaba már korábban a kohéziós források megvonásának elutasítása mellett tette le a garast. A Fidesznek láthatóan most is nehézséget okozott a valóság és a fikció közti különbségtétel, hiszen Mesterházy brüsszeli útjával kapcsolatban kiadott közleményük “ízléstelen képmutatásnak” nevezi az utat. A Fidesz szerint Bajnai Gordon után az MSZP elnöke is brüsszeli szocialistákkal Magyarország “szavazatának megfosztásáról” és “támogatásának megvonásáról diskurál”. Azt azonban a Fideszt jól ismerő, és értesülések szerint Mesterházyt Brüsszelbe is elkísérő Ron Werber “spin doctornak” is tudnia kell: a szerdán elhangzott kijelentésektől a jobboldalon senkit nem fognak meggyőzni arról, hogy a szocialista EP-képviselők nem Magyarország sírját ássák Strasbourgban és Brüsszelben, és valószínűtlen, hogy a bizonytalankodók ez alapján szavaznak majd az MSZP-re.

2013. március 15.

Százötvenen tüntettek Orbán Viktor ellen Brüsszelben

Nagyjából 150 tüntető jelent meg Brüsszelben az Albertine téren péntek délután három órakor az Európai Tanács ülésén részt vevő Orbán Viktor magyar miniszterelnök, illetve a magyar alaptörvény negyedik módosítása ellen szervezett megmozduláson. A tüntetők magyar és uniós zászlókkal felszerelkezve érkeztek, az egyik magyar zászlón a BRÜSSZEL felirat volt olvasható. A tüntetőkön szinte kivétel nélkül van kokárda, többen jelentős tartalékokkal érkeztek, és a külföldieknek is osztogatnak.

A résztvevők többségükben magyarok. A nem magyar résztvevők általában magyar ismerőseik biztatására jöttek el, de voltak, akik önállóan döntöttek így. A kérdésre, hogy mi motiválta őket általában az a válasz érkezik, hogy nem értenek egyet azzal, ha egy uniós tagállam alaptörvénye lehetetlen helyzetbe hozza a hajléktalanokat, hátrányosan megkülönbözteti az élettársi kapcsolatban élőket, vagy korlátozza a frissen diplomát szerzők szabad mozgását az unió területén.

„Nem szeretném, ha az én országomban valaki ötletet merítene ezekből az intézkedésekből. Ezért tiltakozom most” – hangzik el egy jellemző válasz egy külföldi résztvevőtől.

A szervezők hangsúlyozottan távol kívánták tartani a rendezvényt az összes magyar politikai párttól és szervezettől. A rendezvényen a hajléktalanok ügyével foglalkozó európai szervezet (FEANTSA) képviselője, a melegek jogaiért fellépő ILGA elnevezésű szervezet és az Európai Szakszervezeti Szövetség képviselője mondott rövid beszédet. A felszólalók a magyar alaptörvény vonatkozó rendelkezései ellen emeltek szót, kifejtették, hogy az véleményük szerint ellenkezik az uniós alapértékekkel, illetve esetenként az uniós joggal.

A résztvevők a rendezvény végén közösen elénekelték a Himnuszt, a tüntetés 4 órakor ért véget.

[gallery]

Gyülekeznek a tüntetők Brüsszelben. Eddig kb 80 résztvevő, magyar és uniós zászlók.

UPDATE - Az Orbán Viktor ellen szerveződő brüsszeli tüntetés helyszíne megváltozott

A tüntetésre végül a belvárosban található Place Albertin-en kerül sor, délután három órakor. A brüsszeli időjárás kiszámíthatatlansága világhírű, de egyelőre nem szakad a hó, és az előrejelzés szerint délután sem fog, így a rendezvényt valószínűleg nem kell lemondani a rossz idő miatt. A rendezvény Facebook oldalán már több mint 400-an jelezték részvételüket.

2013. március 14.

Brüsszeli tüntetés március 15-én Orbán Viktor ellen

Az EUrologus megtudta, hogy civil kezdeményezésre március 15-én, 15 órakor tüntetés lesz Orbán Viktor ellen Brüsszelben. A tüntetésre az Európai Tanács közelében, - amennyire a rendőrség engedi -, a Schuman téren kerülhet sor. Úgy, hogy a Tanács Justus Lipsius nevű gránittömbjében valószínűleg még ott tartózkodik majd Orbán Viktor is. A tüntetés Facebook eseménye itt érhető el

A felhívásban a szervezők sorba veszik az Orbán kormány antidemokratikus lépéseit az Alkotmánybíróság hatásköreinek megvonásától, az új alaptörvény elfogadásának és módosításának körülményein át, a hallgatók röghöz kötéséig bezárólag. A felhívásban hangsúlyozzák, hogy a tüntetés „pártoktól és pártideológiáktól független”.

A szöveg úgy fogalmaz: „Orbán Viktor az e hét pénteki EU-csúcsra Brüsszelbe látogat. Ez alkalomból, az európai demokratikus értékek és a szolidaritás jegyében békés megmozdulást szervezünk. A célunk felhívni a figyelmet a magyar demokrácia fokozatos visszaszorítására.”

Hozzáteszik: „Budapesten, Londonban és Berlinben a hét folyamán már számos, több ezres tömegeket megmozgató tiltakozásra került sor. A tüntetők a magyar demokratikus államrend visszaállításáért és megőrzéséért, a jogállamiságért és a társadalmi igazságosságért álltak ki, ellenezve a diktatúrába hajló, a Fidesz hatalmát bebetonozó és jogfosztó rendelkezéseket.”

A rendezvényre eddig 200-an jeleztek vissza.

Az EUrologus ott lesz a tüntetésen, és elvégzi a közmédia feladatát.

2013. március 10.

(Sz)épül tovább Európa!

Régen mutatta meg az EUrologus a Brüsszeltől távol élő kíváncsi tekinteteknek, hogy is áll mostanság az Európai Tanács legújabb csodapalotájának építkezése! Annyi biztos, egyre több acélt és betont nyel el a monstre, melyet a végén fényes üvegfalakkal fednek el a serényen dolgozó derék munkásemberek. Hogy aztán belakják a fekete öltönyös - kosztümös eurokrata hangyák, a betonkeverők és daruk zaját pedig átvegye a fénymásolók és pecsételők üzemes zakatolása! Épül Európa, akárki láthatja - s az EUrologus is csak halkan kuncog!

image

2013. február 7.

Brüsszelben bingóznak a kormányfők

Ki üti meg a főnyereményt?

 Az EU fővárosát egy jó ideje, de a legutóbbi hetekben végérvényesen hatalmába kerítette a közös hétéves költségvetés számainak tippelgetése.A bingót mától a kormányfők tárgyalóasztalánál a Justus Lipsius tanácsépület ötödik emeletén is elkezdik, ahol nagyban pörög a zseton. Ezer milliárd eurót a tét bár hallani már 900 milliárd közeli számokat is ha az ember túl sok brit újságírót hallgat.

A találgatás azonban az egész uniós negyedben eluralkodott, s tendenciaszerűen megfigyelhető, hogy minden ország fiai és lányai a saját számaikat ismételgetik önbeteljesítő jóslatként.

Lesz megállapodás az uniós büdzséről - adott bizakodásának hangot a magyar uniós biztos, Andor László aki azt is elismerte, hogy nemhogy az Európai Bizottság eredeti 2011-es javaslatánál, de a novemberi a közös büdzsének szentelt első csúcson felvetettnél is kisebb lesz a boríték. Vagyis a novemberi 972 milliárd eurónál 15 milliárddal kevesebb, 957 milliárd lenne a főösszeg. Ez 35 milliárd euróval kevesebb mint a jelenlegi 2007-2013-as időszak büdzséje.

Ezek a számok azonban találgatások délután 3 óráig maguknak a kormányfőknek is, mert ahogy egy diplomata megfogalmazta: nem akarják van Rompuyék, hogy Twitteren előbb legyen elérhető a javaslat dokumentuma, mint a kormányfők asztalán.

A tanácselnök célja a kiadások lefaragását nyomató britek és németek beleegyezésének megszerzése. Másrészről persze ott vannak az uniós intézmények elsőként az EB, mely nem nézi jó szemmel, hogy a közösségi projektekből akarnak lefaragni a tagállamok. Hasonló a helyzet az EP-vel, melynek ráadásul a beleegyezése a Lisszaboni szerződés óta még fontosabb. Megy is az ágálás az EP képviselők közt, hogy csak méltányos ajánlatot fogadnak majd el. Ezzel együtt nehezen eladható politikai portéka sok tagállam EP képviselői számára a nagyobb büdzsé követelése, ha közben a szavazóik a válság terheit nyögik és tesznek az kohéziós politikára meg a francia parasztra.

Magyarországról nézve eközben  - relatíve - megnyugtatólag hathat, hogy Andor szerint valószínűtlen a nekünk fontos kohéziós keret kárára történő további vágás. Igaz hazánk számára az eredetileg 8 milliárd mínusz volt az ajánlat, s most némi kompenzáció után 5 milliárd körüli számokról hallani. A felzárkóztatási pénzek mellett diplomaták szerint érintetlen marad várhatóan a közös agrárpolitikára szánt pénz, melyek együtt a büdzsé 70 százalékát teszik ki.

De például megnyeshetik az amúgy a közösségi infrastruktúra fejlesztési - s ezáltal versenyképességi - szempontból fontos európai energia-, távközlési-, közlekedési-, és egyéb hálózatokat összekötő eredetileg 50 milliárd eurós alfejezetet.

Lesz viszont például mindössze a minap van Rompuy varázscilinderéből előhúzott ifjúsági foglalkoztatást segítő alap. Andor szerint erre az EB körülbelül 8-10 milliárd eurót adhat, míg a pénz másik felét a tagállamoknak kell bedobni, hogy négy hónapig kaphassanak pénzt az álláskereső frissen végzettek.

Nagya robaj még a közös adminisztratív tervek alias eurokraták fizetése és az uniós intézmények működése körül. A populista retorika szerint drága az EU, ami persze a legtöbb tagállami közigazgatásával összevetve távolról sem fair kijelentés. Mindenesetre nagy a nyomás, hogy a válság kurtításából vegye ki a részét az EU adminisztrációs gépezete is, mely nyilván felmerül majd a kormányfők tárgyalóasztalánál is.

A történet folytatását elolvashatja a következő napokban az EUrologuson!

2012. november 9.

Munkabeszüntetés az EU-ban

Persze, persze, tudjuk sosem dolgoznak, de ma kollektív munkajogi alapon nem, magyarul sztrájkoltak. Persze úgy, mint ahogy Moszkvában a moszkvicsokat nem osztogatták, hanem fosztogatták. Úgyhogy volt is sztrájk, meg nem is - nem mindenki és nem mindenütt sztrájkolt.

Akkor most mi van?

A Tanács dolgozói hirdették meg a sztrájkot, melyhez néhány bizottsági szakszervezet csatlakozott csak, a Parlamentben pedig összesen egy kis érdekképviselet hívott fel a munka beszüntetésre.

Mi a bajuk?

A 2011 végével javasolt költség-csökkentéssel ellentétben – hét tagállam kérése egy milliárd euró helyett 2020-ig 15 milliárdot spóroljanak.  A legnagyobb szakszervezet (FFPE) szerint ez működésképtelenné tenné az uniós végrehajtó testületet.

Miről kéne lemondaniuk?

Állítólag a fizetésük 16 százalékáról, a gyermekeiknek juttatott ingyenes anyanyelvi oktatásról, illetve a nyugdíjuk egy részéről.

Mire jó sztrájkolniuk?

Jön a népharag, hogy “jódogotokban nem tudtok mit csinálni”, örüljetek, hogy itt dolgozhattok és van munkátok.

Ugyanakkor kérdéses, hogy érdemes-e az európai tisztviselői állásokat jóval kevésbé vonzóvá tenni és ezzel az európai közigazgatás minőségét veszélyeztetni, legalábbis néhány ország polgárai tekintetében, akik azt fogják mondani, hogy na ennyiért nem. Persze lesz elég jelentkező a helyükre.

2012. október 18.

EU csúcs első éjjel: unalmas az árokból nézni az állóháborút

Az EUrologus sokat látott gárdájának eddigi legunalmasabb csúcsának első napja lassan véget ér. A konklúzió tervezetben forrásaink szerint az egységes bankfelügyeletre vonatkozó részben egyetlen szót változtattak. De ez sem módosított azon, hogy az erre vonatkozó jogszabály-alkotásnak be kell fejeződnie év végére.

Ami Magyarországot érinti, az Európai Bizottság jogi szolgálata azt súgta nekünk, hogy megoldható az eurózónán kívüli tagállamok részvétele a felügyeletre vonatkozó törvényhozásban. Ennek lényege, hogy az EKB felügyelő bizottságában helyet kapnának a zónán kívüli országok és a gyakorlatban ez a testület hozná meg a döntéseket a felügyeletről.

Az EKB kormányzó tanácsában ugyan az uniós alapszerződés miatt továbbra sem kapnának helyet az eurózónán kívüliek. Mégis úgy tudjuk, hogy az EB szerint nem gond olyan megoldást találni, amely lehetővé teszi a felügyeleti kérdésekben csak formálisan legyen az EKB kormányzó tanácsa a végső döntéshozó.

A kötélhúzás tehát továbbra is  németek és a franciák (+déli államok) között zajlik arról, hogy mikor váljon valósággá a bankok feltőkésítése. Frau Merkel persze azt szeretné, ha ez csak a 2013 őszi német választások után következzen be. A németek ezért azt szeretnék, hogy “hatékony” legyen a bankfelügyelet. Ezután már csak az a kérdés ki mit ért hatékony alatt.

Az EUrologus reméli, mindettől mindannyian kellően elálmosodtatok. Holnap folytatjuk.

Bónusz: a kormányfők családi fotója.

2012. október 12.

Kockába zárt kristálygömb - épül az Unió jövője

Nem, nem atomreaktor épül Brüsszel uniós központjában. Ez itt az Európai Tanács új épületének torzója. Mikor elkészül, az akkor már 28 állam- és kormányfő egy üvegkockába zárt betonváza belsejében folytatja az alkudozást Európa jövöjéről. Az EUrologus folyamatosan nyomon követi eme építeszeti csoda fejlődését.

Mivel ez az első beszámolónk az Európa jövőjét rejtő kockába zárt kristálygömb építéséről, alább ízelítőül álljon itt az épület látványterve is.

2012. október 11.

Ácsokért kiált az Európai Parlament

Legalább hat hónapig zárva lesz az Európai Parlament brüsszeli plenáris tanácsterme - na nem azért mert a képviselők szabadságra mennek. Az EP a héten jelentette be, hogy a 750 fős ülésterem horizontális tartógerendái törékenyek, öregednek és repedezéseikkel a többi gerendát is jobban megterhelik. A Hemicycle nevű gigantikus termet ezért, egy eddig ki nem választott építési cégnek kell statikailag rendbe hoznia, mielőtt azt újból birtokba vehetik a jogalkotó honatyák.


Öröm az ürömben, hogy az EP plenáris üléseinek többségét a parlament strasbourgi épületében tartják. Mégis vissza kellett mondani a soron következő novemberi és várhatóan a 2013 februári mini plenáris ülést és más helyszínt sakkozni ki azoknak. Továbbá a parlament 200 dolgozóját ideiglenesen áttelepítették más irodákba az érintett épületrészből.
Eközben EP-s pletykák szerint az épületcsoport Paul Henri Spaak részében még komolyabb gondok vannak az épülettel. Ezen feltételezéseket azonban az EUobserver megkérdezésére az EP vezető szóvivője, Jaume Duch visszautasította.
Annyi mindenesetre biztos, hogy az EP strasbourgi plenáris üléstermének plafonjából a 2008-ban a nyári szünet alatt egy nagy kiterjedésű, 2009-ben pedig egy kisebb darabja szakadt le.
Lehet, hogy itt lenne az ideje, a tudományos összefüggések feltárásának a hazudozás és a plafonok leszakadása között?

2012. október 10.

Előregisztráció belga módra

Molnár Nagy Klára személyében magyar képviselőjelöltje is van a közelgő belga helyhatósági választásoknak Brüsszel Etterbeek kerületében.

Kovács László volt magyar uniós biztos egykori munkatársának indulása első hallásra meglepőnek tűnhet, a körülményeket megismerve viszont már inkább természetesnek számít. A helyi szocialisták listáján huszonnegyedikként szereplő Klára ugyanis valódi nemzetközi forgatagban, 16 nemzetiség társaságában indul. A jelöltek közt ugyanúgy akad olasz, török és lengyel, mint vallon vagy flamand. Mivel a rádió-, tévé- és óriásplakát hirdetések tiltottak, a jelöltek közvetlen kampánnyal igyekeznek elnyerni a lakók szavazatait. Klárát például kifejezetten azért kérték fel jelöltnek, mert a kampány során igyekeznek a városrészben szép számmal élő magyar és más kelet-európai lakosokkal szót érteni.

Van azonban egy tényező, ami ezt jelentősen megnehezíti. Az előzetes regisztráció. Az október 14-i választásokon csak azok járulhatnak az urnához, akik június végéig regisztráltak a választói regiszterbe. Akik ezt elmulasztották, mondjuk azért, mert rosszkor mentek nyaralni, vagy mert még nem hallottak a magyar jelöltről az akkor csak két hete tartó kampányban, vagy egyszerűen csak elfelejtették a határidőt, azok most vasárnap nem szavazhatnak. A belga társadalom már hozzá van szokva az előregisztrációs rendszerhez. A belgák többsége nem kési le a regisztrációs határidőt, mert tudja, hogy az jogvesztő, és nem felejt el szavazni, ha regisztrált, mert tudja, hogy távolmaradását pénzbírsággal büntetik. Vajon a magyarok is felkészültek erre?

2012. szeptember 19.

A kínai cenzúra Brüsszelben is működik

Évek óta rutin, hogy hiába érkezik csúcs szintű kínai delegáció Brüsszelbe, a pekingi vezetés nem, vagy csak szigorú feltételekkel áll kötélnek közös sajtótájékoztatóhoz. Ezt persze az egész brüsszeli sajtóközösség teljes joggal nehezményezi. Hiába, az eheti EU-Kína csúcs után sem történt másképp: elmaradt Ven Csia-pao és José Manuel Barroso, valamint Herman van Rompuy közös szerdai sajtótájékoztatója.

A hivatalos EB szöveg szerint persze: “nem sikerült annak formátumáról megegyezni”. Név nélkül nyilatkozó intézményi források szerint ellenben a kínaiak azt akarták, 25-25 kínai és nem kínai újságíró vegyen részt mindössze a tájékoztatón és ők is összesen négy kérdésen kellett volna, hogy megosztozzanak. Jogos tehát az újságírók - szándékosan némileg populista - kérdése: ha egy közös sajtótájékoztató kérdésében nem képesek kompromisszumra jutni az EU és Kína vezetői, akkor vajon milyen megállapodások köttetnek a különböző bilaterális dossziék kapcsán?