Egyéb

2013. szeptember 27.
2013. szeptember 24.
2013. július 18.
2013. április 10.

Milyen egy átlagos .eu domain használó?

image

Forrás: www.eurid.eu

Hét éve 2006. áprilisában indult a .eu domain végződések nyilvános regisztrációja, mely a kevés európai online sikerek egyikének tekinthető.

A németek .de domain végződését ugyan egyenlőre nem sikerült maga mögé utasítania, de például az amerikaiak .us címét már megelőzi a mostanáig bejegyzett 3,74 millió .eu végződésű internet cím.

Egy friss összesítésből az is kiderül, hogy az igénylők többsége csak egy-egy címet jegyeztetett be, ami arra utal, hogy a lehetőséggel a kis- és középvállalatok éltek elsősorban. A legtöbb bejegyzést Németországban, Hollandiában és Franciaországban regisztrálták. Magyarországról eddig 45.000 .eu domain-igénylés érkezett, többek között az eurologus.eu is ezt a statisztikát  gazdagítja.

Nem meglepő, hogy a .eu végződésű honlapok tulajdonosai a felmérés szerint elsősorban üzleti céllal jegyeztetik be a honlapot. S hogy miért választják a .eu domaint? A legtöbbször azért, hogy európai imázst építsenek, a vállalat komolyságát, vagy határokon átnyúló működését hangsúlyozzák, illetve más országokból is ügyfeleket szerezzenek. Mi például azért választottuk az európai domain név-végződést, hogy ezzel hangsúlyozzuk: az Unió nem valami távoli és elvont jelenség, hanem a magyar mindennapok része. Persze az sem utolsó szempont, hogy egy .eu domain bejegyzése olcsóbb, mint például egy .hu-s címé, mely a kis, innovatív és piacot kereső vállalkozások számára szintén nem utolsó szempont.

Az ezer fős mintán végzett felmérés alapján végül az is kiderült, hogy a regisztrálók 60 százaléka 45 év alatti és háromnegyedük férfi. Az EUrologus ezért csak arra tudja bíztatni az európai lányokat, asszonyokat, hogy fogjanak saját weboldaluk, online üzletük építésébe tartalommal töltve meg a hangzatos nemek közti egyenlőségről szóló lózungokat.

2013. április 8.

Virtuális valutába menekül a pánikoló európai tőke

Az elmúlt három hónapban tízszeresére nőtt a Bitcoin nevű virtuális pénzeszköz árfolyama, mindenekelőtt az eurózóna válsága és a ciprusi bankpánik nyomán. De miért fektet valaki jelentős összegeket a virtuális valutába?

A kalandor lelkű európai befektetők olyan pénznembe menekülnek, melyet nem központi bank szabályoz, hanem egy számítógépes algoritmus, és amely így közvetítőket (bankokat) nélkülözve közvetlen tranzakciókat tesz lehetővé két számítógéppel rendelkező személy között. A Bitcoint négy éve egy vélhetően japán, de csak álnéven ismert programozó, Satoshi Nakamoto találta ki. A rendszert eredetileg játékból hozták létre, ám idén tavaszra 1 milliárd dollár értékű pénzügyi alap jött létre belőle, és ehhez mérten megnőtt a számítógépek és okostelefonok között bonyolódó pénzügyi tranzakciók száma.

A virtuális pénz nem kötődik egyetlen központi bankhoz vagy kormányhoz sem, sőt a hagyományos valutákkal szemben semmilyen fizikai alapja nincs (pl. arany). Értékét a kereskedők megítélése határozza meg, amely azonban a nagy hangulatingadozások okán rendkívül nagy árfolyamingadozásokhoz vezet. A pénzügyi szakemberek szerint emiatt rendkívül kockázatos. Olyannyira, hogy az utóbbi 22 hónapban árfolyama egy dollár és negyven dollár között mozgott, s az előző három hónapban 13 dollárról egyenesen 130 dollárra ugrott.

Ennél komolyabb aggályokat kelt azonban, hogy a Bitcoin rendszer titkosítása és anonimitást biztosító virtuális működése miatt az utóbbi években a globális feketekereskedelem kedvelt pénznemévé vált. Becslések szerint havonta kétmillió dollárnyi értékű drogkereskedelem bonyolódik Bitcoin-ban, az anonim internetet biztosító Freeweben át elérhető Silk Road online-on keresztül, amelyet nemes egyszerűséggel csak ”narkó e-Bay-nek” hívnak.

Az utóbbi hetek brutális Bitcoin árfolyam-emelkedését azonban nem a drogpiaci erősödéssel, hanem az aggasztó ciprusi és a spanyol pénzügyi kilátásokkal kötik össze az elemzők. Jon Matonis, a Bitcoin Alapítvány igazgatótanácsának vezetője szerint azonban túlzás azt álltani, hogy csak a ciprusi válsággal magyarázható a Bitcoin szárnyalása. Az Euobservernek adott nyilatkozatában Matonis  kifejtette, szó sincs róla, hogy annyira sok Bitcoin használó lenne Cipruson, amely ekkora árfolyamnövekedéshez vezetne. A Bloomberg hírügynökség értelmezésében arról van inkább szó, hogy az európai befektetők azért fektetik megtakarításaikat Bitcoinba, mert nem bíznak az európai bankokban és menekülőutat keresnek pénzüknek.

Márpedig a Bitcoin nagy előnye a hagyományos valutákhoz képest, hogy az államcsőd, a bankbezárások és a kereskedés felfüggesztése esetében nem létező fogalmak. Matonis szerint ezért a Bitcoin használata nem kockázatosabb, mint amikor online bankolunk, vagy aranyat tartunk egy páncélszekrényben melyet rablók törhetnek fel.

Globális szinten mindenesetre a legtöbb pénzt Bitcoin valutában az oroszok, amerikaiak és a németek tartják, bár az egy főre jutó valuta mennyisége a finneknél a legmagasabb.

2013. április 6.

HELLO Európa!

image

Nagy ötlet, kevés pénz. Ezzel a problémával küzd három belga fiatal, akik nemrég indították HELLO Europe nevű kezdeményezésüket. A céljuk egész egyszerűen az, hogy az EU különböző országaiban, forgalmas pontokra hatalmas képernyőket tegyenek ki, amelyek kétoldalú kommunikációt tesznek lehetővé. Így az Európa legtávolabbi pontjain élők is bármikor “összefuthatnak az utcán”. Mondjuk bepillanthat egy portugál járókelő abba, hogyan tanítanak néptáncot a Szent Imre Gimnázium diákjai a Moszkva Szél Kálmán téren a népnek. Vagy egyszerűen csak beszédbe elegyedhet két idegen ember, mintha éppen akkor találkozna az utcán. Vagy megszervezhető a világ legnagyobb flashmobja egyszerre, egész Európában az összes képernyő előtt. Az értelmes és kevésbé értelmes lehetőségek határtalanok. Egy biztos: az ötlet nekünk nagyon tetszik, mert a mindennapok szintjén próbál kapcsolatot teremteni az európaiak között. Kulturális sokszínűség a gyakorlatban.

 

HELLO Europe! from Senne Dehandschutter on Vimeo.

Az első ránézésre meglehetősen szerencsétlennek tűnő kezdeményezők zseniális kampányt indítottak az interneten. Céljuk, hogy támogatót szerezzenek, aki részben, vagy egészben megfinanszírozza az ötlet megvalósítását. Ebben te is segíthetsz, és egy filléredbe se kerül. Látogass el a weboldalukra, nyomj egy lájkot a Facebook oldalukon, vagy oszd meg, ha még jobban tetszik!

2013. február 27.

Három órát késik a repülő? - pénzbeli kártérítés jár

Három az igazság - kezdhet magyar népmesei elemmel az EUrologus napi mondókájába, mely ezúttal nagyon is gyakorlatias, sokunkat érintő kérdéssel, a késő légi járatok utaskompenzációval foglalkozik. Harmadszor mondta ki ugyanis az Európai Bíróság kedden, hogy azon utasok akiknek a repülőjárata több mint 3 órát késik, anyagi kártérítésben kell, hogy részesüljenek s ez vonatkozik a csatlakozó járatok miatti késedelemre is. 

A bíróság nagyon is gyakorlati esetre alapozva erősítette meg korábbi döntését. A szóban forgó esetben L. Folkerts a németországi Brémából repült a paraguayi Asunciónba párizsi és são paulói átszállásokkal. A Brémából Párizsba tartó, az Air France által üzemeltetett járat késve indult, és az eredetileg tervezett indulási időponthoz képest mintegy 2 és fél óra késéssel szállt fel. Következésképpen L. Folkerts lekéste a szintén Párizsból São Paulóba tartó csatlakozást, melyet szintén az Air France üzemeltetett, amely ezt követően átfoglalást biztosított egy ugyanezen célállomásra tartó későbbi járatra. L. Folkerts a São Paulóba való késedelmes érkezése miatt lekéste az eredetileg tervezett, Asunciónba tartó csatlakozó járatot is, így Asunciónban csak az eredetileg tervezett érkezési időponthoz képest tizenegy órát késve landolt.

Miután az Air France-ot arra kötelezték, hogy L. Folkerts számára fizessen – kamatokkal együtt – kártalanítást, mely többek közt a rendelet alapján járó 600 eurós összeget foglalta magában, e  légitársaság a német szövetségi bíróság előtt felülvizsgálati kérelmet  terjesztett elő. Ez a bíróság azt kérdezte tehát az Európai Bíróságtól, hogy jogosult-e a légi utas a kártalanításra, ha az indulás három óra alatti időtartamot késett, de az utolsó célállomásra történő érkezés időpontja a menetrend szerinti érkezési időpontnál legalább három órával későbbi. A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a rendeletnek az a célja, hogy biztosítsa a légi utasokat megillető minimális jogokat arra az esetre, ha az ilyen utasok három különböző típusú helyzetbe kerülnek: ha a beszállásukat az akaratuk ellenére visszautasítják, ha a járatukat törlik, vagy végezetül, ha a járatuk késik.

Az Európai Bíróság konklúziója tehát az, hogy kártalanítás jár a csatlakozást magában foglaló olyan repülőút utasának, amelynek esetében az indulásnál a rendeletben meghatározott küszöbértékeknél kisebb mértékű késés merült fel, de amely tekintetében a végső célállomásra való érkezés a tervezett érkezési időponthoz képest legalább három órát késett. E kártalanításnak ugyanis nem feltétele, hogy az indulásnál késés álljon fenn.

A történet előzménye, hogy 2004. óta létezik ugyan az utasok kártérítésére érvényes szabályozás a járatok törlése esetére, melyet azonban csak egy 2009-es bírósági határozat nyomán terjesztettek ki a jelentős késésekre. Mondván: végső soron az utóbbiak is időveszteséget és megkésett érkezést vonnak maguk után.

A kártérítés a következőképp alakul alapesetben:

- 250 euró az 1500 km-es vagy rövidebb utaknál és 400 euró az EU-n belüli, de 1500 km-nél hosszabb utaknál és minden 1500-3500 km távolságú repülés esetén

- 600 euró minden 3500 km-nél nagyobb távolságra induló járat esetében

2013. február 11.

Diáktüntetések Európa-szerte - régen és ma

Nem egyszer előfordult már, hogy a felhergelt diákok tömegmegmozdulásai a társadalom más rétegeit is lázba hozták, és ezzel nagyszabású változásokat indítottak el egy-egy európai országban. Anélkül, hogy az EUrologus bármit megelőlegezne a magyarországi diáktüntetések kapcsán, összegyűjtöttünk néhány emlékezetes pillanatot az elmúlt évtizedekből.

A 68-as diáktüntetés – minden modern társadalmi- politikai és kulturális mozgalom alfája és omegája.

A 89-es bársonyos forradalom nyitánya a prágai diákok tömegtüntetése volt.

A szerb diákok az 1999-es belgrádi tüntetéseken az ország NATO bombázása ellen tiltakoztak. A szerb diákság azonban ekkor már évek óta folyamatos tüntetésben volt, 96-ban a helyi választások eredményének elismeréséért, 97-ben a mindent átszövő korrupció ellen, 98-ban az egyetemi autonómia szűkítése ellen vonultak az utcára

2011 májusában Madrid főteréről indult a Los Indignados mozgalom, amely előbb a spanyol nagyvárosokban vezetett több tízezres megmozdulásokhoz, majd Európa számos országára átterjedt.

2012 novemberében egész Nagy-Britanniában diáktüntetések voltak, ahol a konzervatív kormány tandíj javaslata, és az ifjúsági munkanélküliség példátlanul magas szintje ellen tiltakoztak

2013. január 17.

Mobil appokon át támad az Európai Unió

Körülbelül két évvel ezelőtt nagy újításként emlegette az Európai Bizottság sajtószolgálata, hogy ezentúl egy URL-en át okostelefonokon is nézhető a Europe by Satellite (EBS) sajtóeseményeket közvetítő szolgáltatás. A tanácsi sajtótájékoztatók, a brüsszeli napi deles sajtóközvetítések, a parlamenti összefoglalók és társaik azonban ezentúl ínyenceknek külön alkalmazáson keresztül is élvezhetőek - jelentette be a minap az EB.

Nyilván nem sok európai polgár tapsol állva most e hír hallatán, mégsem érdektelen, hogy a temérdek uniós kommunikáció kiadás közé bepasszírozták az EU Newsroom leprogramozását. Hiszen ha a tamagocsi-etetéssel és egyméteres újjfutással el lehet tölteni némi időt alkalmazásokban, akkor miért ne lenne pár tíz-száz ezer európai vagabond aki pont az uniós döntéshozatalra zoomol.

Az európai digitális térben oly jártas Európai Bizottság azonban az EUrologus szerint bakot lőtt azzal, hogy miközben az okostelefonok többségén az Android valamelyik verziója fut, egyelőre csak az iPhone változat jött ki. Igaz hamarosan még Windows Phone verziót is ígérnek harmadikként.

Az EU Newsroomra az uniós témákról szóló színes-szagos anyagokat egyelőre kiegyensúlyozatlan frissülési rendszerességgel teszik fel, de megtekinthetőek, kereshetőek a legfrissebb EB sajtóközlemények sőt, uniós politikai eseménynaptár segíti a tájékozódást. Élőben nézhető továbbá a fent említett EBS és EBS+ adása, de vannak felvett korábbi videók adrenalinrobbantó eseményekről is. A kor követelményeinek megfelelve persze minden, mindenféle szociális médiacsatornán át megosztható.

image

Az ír kormány is mobil alkalmazással vértezte fel magát az előtte álló soros uniós elnökségi féléve csatáihoz. Az találó nevű
Irish Presidency of the Council of the European Union nevet viselő szoftver az eseményeik követését és a diplomaták, sajtó és egyéb bennfentesek munkájának segítését célozza. Viszont fondorlatos módon a félév alatt Dublinba látogató nemzetközi potentátok és tollforgatók tájékozódásához országimázsépítésként is értelmezhető mankót is nyújt a szoftver. Igaz a soros elnökség szezonnyitó európai újságíróknak szervezett dublini sajtótúrájának fénypontja részt vettek szerint a Guinneess sörház volt, melynek hollétét odafelé kevesen vétik el az ír fővárosban.

S ha már az EUrologus beszorult az Unió és a mobil alkalmazások metszetébe, ne menjünk el az Eurostat statisztikai appja mellett sem. A gyakorlati haszon (tagállami és uniós adatok összehasonlíthatósága) mellett ezen alkalmazás kapcsán meg kell említenünk az Eurostat szórakoztató faktorát is. Brüsszeli eurokraták ugyanis az EUrologus becsület szavára, ahogy máshol YouTube videó nézős összejöveteleket szerveznek, képesek a disznótenyésztési mutatókat huszonhetes és tizenötös összevetésben böngészni vagy az egy főre jutó hazai össztermék és az elhízottak arányának összefüggéseit vizsgálni.

Végül mielőtt promó gyanánt leírnánk, hogy mindhárom alkalmazás ingyenes, jegyezzük meg: a háromból kettőt a mi adóeuróinkból fejlesztették.

2013. január 7.

A téli álom vége

Ébredezik lassan ünnepléssel vegyes téli álmából az EUrologus. Az uniós intézmények újraindulásával belecsapunk a 2013-as lecsóba, hogy Brüsszel olyan pikantériákkal bűvölje el olvasóinkat már az év elején, mint az első két hónap fordulópontján a közös 2014-2020-as uniós költségvetés késleltetett csúcsra jutása. 2013 első félévében az ír soros EU elnökség zászlaja alatt futó Európai Tanács emellett mindenekelőtt a közös valuta mögötti gazdasági integráció vasbetonba öntözésével lesz elfoglalva. A zöld sziget további prioritásairól pedig álljon itt Enda Kenny miniszterelnök videóüzenete. Félévük politikai horizontjáról a napokban szöveges összefoglalót is kínál majd az EUrologus.

2012. november 23.