2013. április 30.
Megy a pánikoltatás a schengeni utazási övezet miatt isEddig tartott az alpesi freeride - mondhatnánk síelős hasonlattal. A burzsuj alpesi ország ugyanis a napokban úgy határozott, hogy ismét szigorít az uniós állampolgárokkal szemben alkalmazott bevándorlás-politikáján. Azonban nem minden uniós állampolgárra vonatkozna a szigorítás, csak a 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai országokra, így többek között Magyarországra. Ez pedig kivágta a biztosítékot Brüsszelben. Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője szerint legalábbis a munkavállalási céllal érkező bevándorlókról szóló 1999-es EU-Svájc megállapodás alapján nem tehető különbség a régiek és újak között.
A nyolcmillió lakosú Svájcban minden ötödik lakos bevándorló, kétharmaduk uniós állampolgár. A svájci kormány azt tervezi, hogy mindössze 2180 ötéves tartózkodási engedélyt ad ki a következő 12 hónapban nyolc kelet-európai állam, köztük hazánk polgárai számára. További 53700 engedély jár a többi 17 tagországnak, míg a románokra és a bolgárokra egészen 2016-ig teljesen külön bevándorlási szabályok érvényesek.
A kormány, ahogy ilyenkor lenni szokott a szélsőjobboldal hatékony bevándorlás-ellenes kampányának hatására döntött úgy, hogy szigorít a bevándorlás-politikán. A szélsőjobb fő érve az, hogy az EU-s bevándorlók egy része “jóléti csaló”, akik kihasználják, sőt túlterhelik a svájci szociális rendszert.
Mindenesetre nehéz azt elképzelni, hogy bárki túl tudná terhelni a svájci jóléti rendszert, különösen úgy, hogy a kormány értékelése szerint a külföldi munkavállalók javították az ország gazdasági teljesítményét, megemelték a lakossági fogyasztást és jót tettek az építőiparnak is.
Kíváncsian várjuk, hogy az EU valóban ujjat húz-e a zseb-Tell Vilmosokkal.
2013. április 29.

A luxembourgi biztos egy hónapja adott interjút a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, amiben a Francis Ciarán Tobin ellen 2002-ben hozott ítélet kapcsán azon lamentált, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlensége a közelmúltban romlott. A két dolognak nyilván semmi köze nincs egymáshoz, és Reding valószínűleg saját politikai céljai miatt tette ejtette el a megjegyzést. Az, hogy a magyar kormánypárt egy sajtónyilatkozat miatt országgyűlési határozatot fogad el, szintén nem az ügy megoldását szolgálja. A két lépés ugyanannak a politikai játszmának a része, erről írtunk reggel.
Jobb lett volna, ha Reding inkább arról beszél, hogy a Lisszaboni szerződés hatályba lépésével, és a vonatkozó ír jogszabály megváltoztatásával az a joghézag, amelyre hivatkozva Tobin mentesülni igyekezett a büntetés alól bezárult. Jobb lett volna, ha a magyar kormány elégedetten nyugtázza, hogy Tobin végül beleegyezett az ítélet letöltésébe, és nem csinál a Tobin-ügyből Reding-ügyet. De nem lett jobb.
Nem szeretné...
Érdekes elemmel színesedhet a Fidesz 2014-es kampánya, ha a Heti Válasz által Európa bulldogjaként ábrázolt Viviane Reding lesz az Európai Néppárt bizottsági elnök-jelöltje 2014-ben. Egy Európai Parlament által most tárgyalt tervezet ugyanis kimondaná, hogy az EP kampányban a pártoknak össze kell hangolniuk üzeneteiket az elnökjelölt mondandójával, sőt az elnökjelöltnek lehetőséget kell biztosítani a nemzeti kampányban való részvételre.
Most akkor arról van szó, hogy Európa megint összeesküdött ellenünk? Hát persze, hogy nem. A probléma ennél mélyebben gyökeredzik. Az embereket általában egyre kevésbé érdekli az európai választás, az Európai Parlament, vagy úgy általában az, hogy mi van a saját országuk határain túl. Ezért a politikusok kitalálták, hogy érdekesebbé teszik az európai parlamenti helyekért folyó versenyt, és több demokratikus elemet építenek a rendszerbe. Ettől a választó nemcsak jobban érzi magát, de jobban is szórakozik az egészen - tiszta nyereség.
Így 2014-ben az állam- és kormányfőknek az európai választáson győztes párt jelöltjét kell bizottsági elnöknek felterjeszteniük, akit aztán az Európai Parlament minősített többséggel megválaszt. Az európai pártszövetségeknek előre meg kell nevezniük azt, hogy kit szeretnének az Európai Bizottság elnöki székében látni. Erre valamikor 2014 április elején kerülhet sor, míg a választás május 25-én lesz, minden valószínűség szerint a magyar parlamenti választásokkal egy időben. A legnagyobb európai politikai erő egyik esélyes jelöltje a luxembourgi bel- és igazságügyi biztos. Ha ő lesz a jelölt, és vele kell kampányolni, az kínos helyzetbe hozhatja a Fideszt.
Reding ugyanis többek között azzal próbálja politikusi karrierjét építgetni, hogy lépten-nyomon belerúg egyet Orbánba, hol az Alkotmánybíróság jogainak megnyirbálásáért, hol a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódva. Ráadásul az EUrologushoz elguruló hírmorzsák szerint ezt több nagy tagállam jobboldali vezetése hangos, vagy halk elégedettséggel nyugtázza. Reding tehát nem fog meghátrálni ezen a téren, és abban is biztosak lehetünk, hogy a nemzeti együttműködés rendszere is folyamatosan szállítja neki a nyersanyagot a választásokig hátralevő időben. Az, hogy a kölcsönös sárhajigálásban egy kicsit összekoszolódik Magyarország is láthatóan egyik felet sem zavarja. Így aztán mi sem tehetünk mást, mint hátradőlünk, és megpróbálunk szórakozni az egészen.