Lesz-e nagy európai sebességblokkoló?

A brit bulvársajtó szellőztette meg, hogy az Európai Bizottság berkeiben nemrég felmerült az Intelligens Sebességszabályozó Rendszerek alkalmazásának európai bevezetése. Az ilyen rendszerek a gépjármű GPS pozíciója és a helyi KRESZ szabályok figyelembe vételével maximálja a gépjármű haladási sebességét, így a sebességkorlátozások átléphetetlenné válnak.

Forrás: Wikipedia

Brüsszel a brit sofőrök szabadságát akarja korlátozni! A brüsszeli bürokraták lába a fékünket taposná!” – dörögték bele a mikrofonba brit konzervatív politikusok, akik mindjárt közölték, hogy ha az Európai Parlamentben szembetalálkoznának egy ilyen szabállyal, akkor természetesen ők ellene szavaznának. Az Európai Bizottság mindjárt sietett közölni, hogy felesleges aggódni, mert ilyen jogszabály egyelőre nem lesz, igaz a téma valóban felmerült a Bizottság és a közúti közlekedésben érintett ágazati szereplők egyeztetésein. És miért is ne merülhetne fel? A gyorshajtás a mai napig a halálos és súlyos sérüléssel járó közúti balesetek leggyakoribb kiváltó oka.

Hiába csökkent ugyanis az uniós statisztikák alapján 1999 és 2009 között 40 százalékkal, 57600-ról, 34500-ra a halálos kimenetelű közúti balesetek száma, a közlekedési balesetek áldozatainak 90 százaléka még mindig közúton veszíti életét (a tíz százalék hajón, vonaton, repülőn stb.). Ezek felében pedig szerepet játszik a gyorshajtás, a bódult vezetés és a biztonsági öv be nem kötése.

A KSH 2012-es statisztikája, abból is kiemelve a gyorshajtás miatti balesetek száma

A sebességkorlátozás betartását a teherautókon és buszokon már a 90-es évek óta úgy igyekeznek elérni, hogy egy szerkezet rögzíti a jármű sebességét, és azt a rendőr igazoltatásnál jogosult visszanézni. Mivel a szerkezet nem tudja, hogy hol mennyi volt a sebességkorlátozás, ezért leginkább az autópályán megengedett maximális sebesség túllépésének kiszűrésére alkalmas. De a statisztikákból világosan látszik, hogy a „tachográf” kötelező bevezetése így is jelentősen javította a közúti biztonságot és csökkentette a balesetek számát. Egy nemrég elfogadott uniós jogszabály hasonló korlátozást vezetne be a kisteherautók és mikrobuszok esetében is. Logikus lépés, hogy a technológiai fejlődés adta kereteken belül továbbfejlesszék ezeket a rendszereket, adott esetben összekapcsolják a jármű pozícióját rögzítő GPS-egységgel, esetleg arra is képessé tegyék, hogy beavatkozzon a vezetésbe, és szépen lelassítsa a száguldó autót. Kevesebb baleset lenne, és csökkenne a gépjárművek által okozott légszennyezés.

electric-skateboard (1)
Korlátozza-e ez a személyes szabadságot. Persze. Annak idején a biztonsági öv kötelező bevezetése ellen is a személyes szabadság korlátozásával érveltek. Az is igaz, hogy borzalmasan unalmas úgy vezetni, hogy minden sebességkorlátot betart az ember. De aki izgalmakra vágyik, az vehet egy autósjátékot, kimehet a versenypályára, vagy választhat más közlekedési eszközt magának, például elég izgalmasnak tűnik ez alapján a TED video alapján az elektromos gördeszka. Gyorshajtani egyébként is egyre nehezebb. Az európai városokban az autós közlekedés átlagsebessége 20 km/óra körül alakul. Vezetési élményről ilyen tempó mellett nem nagyon beszélhetünk.

Ezért aztán az EUrologus úgy gondolja, hogy az Európai Bizottságnak fel kellene vennie a kesztyűt, amit a brit konzervatívok dobtak. Ideje értelmes vitát kezdeményezni arról, hogy miként csökkenthetőek az autós közlekedés ártalmai, lehetőleg úgy, hogy az abból fakadó előnyöket megőrizzük. A kötelezően kikényszerített sebességkorlátozás ilyen szemmel nézve nem tűnik ördögtől való ötletnek.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.