Az “uniós forgóajtó” a brüsszeli lobbiszabályozás rákfenéje

  • Brüsszelben rengeteg a lobbista, amivel önmagában még nem lenne gond
  • Néhányan viszont ide-oda ingáznak az uniós intézmények és a nagyvállalatok között
  • Sorra kerülnek nyilvánosságra az újabb esetek
  • Mégsem várható szigorú szankció, mert béna az uniós lobbiszabályozás

Brüsszelben évek óta problémát jelent az uniós forgóajtónak nevezett jelenség, amikor az üzleti szabályozási környezet kialakításáért felelős korábbi uniós alkalmazottak szerződésük lejártával jól fizető iparági lobbistaként folytatják karrierjüket. Az ilyen összefonódásokat vizsgáló Corporate Observatory Europe (CEO) nyár végi beszámolója ismét újabb eseteket leplezett le, felhívva a figyelmet az uniós lobbiszabályozás súlyos hiányosságaira.

Kép: Karussel

A CEO „forgóajtó figyelő” szolgáltatása ezúttal az Európai Bizottság energia és klímapolitikai szakértőivel foglalkozott.

A CEO állítása szerint az, hogy az EU energia és klímapolitikáját egyre inkább az iparági érdekek határozzák meg, annak köszönhető, hogy a szabályozó és az iparági érdekeket képviselő lobbisták között feltűnően gyakori az átjárkálás.

Erre több példát is hoznak. Fanny-Pomme Langue 2009 és 2012 között az Európai Bizottság energetikai főigazgatóságán dolgozott, egyebek mellett a biogáz és biomassza fenntarthatósági kritériumainak meghatározásán. S láss csodát, az ifjú hölgy mindössze négy hónappal EB-s munkaszerződése után már az Európai Biomassza Szövetség (AEBIOM) jogalkotásért felelős igazgatói tisztségében ült. A szervezet honlapja szerint Langue feladata az európai bioenergia szektor érdekképviselete.

Magyarán eddigi bizottsági kollégáinál kilincsel az AEBIOM érdekében, illetve lobbista belépővel a nyakában győzködi az Európai Parlament e témára fogékony képviselőit.

Hasonló eset Poppy Kalesi-é aki, szintén az Európai Bizottság energetikai főigazgatóságán dolgozott 2008 és 2010 között az ellentmondásos "széndioxid megkötését és geológiai tárolását" (CCS) szolgáló technológiák jogszabályi keretein. Szerződése lejárta után a norvég Statoil energiavállalat vette alkalmazásba, ahol kevéssé meglepő módon az EU-s szabályozási kapcsolatokért lett felelős. A norvég állami energiavállalaton belül 2012-ben aztán előléptették, és egyebek mellett a “világ vezető CCS programjának” felelőse lett. Utóbbi azért különösen durva, mert korábban az Európai Bizottságban éveken át éppen azon ügyködött, hogy további pénzügyi támogatásokat kapjanak a CCS projektek.

Szintén tanulságos Mårten Westrup esete. Westrup előbb 2007 és 2010 között a személyautók CO2 kibocsátására dolgozott ki szabályozást, majd gyorsan átmentette magát az egyik legnagyobb uniós lobbiszervezet, a BusinessEurope ipari ügyekért felelős bizottságába. Itt olyan kliensekkel volt dolga, mint a Hyundai, a Toyota, a BP vagy az ExxonMobil. Sőt konkrét bizonyítékok vannak rá, hogy volt kollégáinál lobbizott sikeresen a EB klímapolitikai főigazgatóságának javaslatai ellen. Ennek ellenére Westrup 2011-ben visszatért az EB kötelékébe, egyenesen az energetikai főigazgatóságra, ahol az EU 2050-ig szóló energia ütemtervén dolgozhat.

homaly_1280

Westrup esetét jelenleg az Európai Ombudsmani hivatal is vizsgálja, ám a vizsgálat megindítása azt is világosan mutatja, hogy a Bizottság nem veszi komolyan a “forgóajtó eseteket”, és nem tesz eleget azok kiszűrésére. A Bizottság egyébként idén júniusban fogadott el új személyzeti szabályozást, azt követően, hogy tavaly John Dalli egészségügyi biztos korrupciós botrányba keveredett és lemondásra kényszerült. A megszigorított összeférhetetlenségi szabályok azonban továbbra sem vonatkoznak a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott bizottsági tisztviselőkre, márpedig ők azok, akik esetében a legvalószínűbb, hogy néhány éves bizottsági kiruccanás után valamelyik vállalatnál kötnek ki.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.