A zombibankok támadása

Az Economist szerint zombibankok szívják el az európai gazdaság erejét. A zombibank ahhoz még nincs elég rossz állapotban, hogy tönkremenjen, ahhoz viszont már túl gyenge, hogy normális bankként hiteleket folyósítson a gazdaság számára.

A gazdasági hetilap szerint a bankrendszer félhalott állapota fékezi leginkább az európai gazdaságot. Az IMF szerint idén 0,6 százalékkal csökken az eurózóna gazdasági teljesítménye.

Tavaly nyáron úgy sikerült elkerülni az eurózóna összeomlását, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke vállalta, korlátlan hitelt ad az övezet bankjainak, szinte ingyen.

Az EKB azt is vállalta, hogy bevásárol az európai periféria-országok állampapírjaiból, ha azok nem tudnák finanszírozni magukat a piacról. Akkor ennek mindenki nagyon örült. Hirtelen lett egy csomó pénz, amit a gyengélkedő bankok felszippantottak. Az EKB vett valamennyi görög és portugál állampapírt is, a befektetők pedig ettől megnyugodtak, mert látták, hogy ha nagyon nagy a gáz, akkor megnyílik egy feneketlen tarisznya, és elkezdi önteni a pénzt. Az európai vezetők visszatértek a jól megérdemelt nyaralásukhoz, majd más dolgokkal foglalkoztak, és egyszer csak azt vették észre, hogy eltelt egy év, a probléma viszont nem múlt el.

Kép: Schrank/ The Independent on Sunday

Az olcsó pénz ugyanis zombi-üzemmódba kapcsolta az életképtelen bankokat. A pénzintézetek ahelyett, hogy tovább hitelezték volna a kapott összeget a gazdasági szereplőknek, arra fordították azt, hogy betömködjék a saját mérlegükben tátongó lyukakat, és ezzel elkerüljék a csődöt. Ez sikerült is nekik, de ettől még nem váltak életképessé: papíron ugyan léteznek, sőt megfelelnek a válság után megszigorított európai bankfelügyeleti előírásoknak, csak éppen nem csinálnak semmi gazdasági szempontból hasznosat.

A problémára három megoldás van, egyik rosszabb, mint a másik. Az első, hogy az EKB elzárja a pénzcsapot, és a zombibankok kimúlnak. Ezzel a megoldással az a gond, hogy nagy valószínűséggel becsődölne a két legnagyobb olasz, a három legnagyobb spanyol pénzintézet, a teljes görög és portugál bankszektor, sőt jó néhány regionális német takarékszövetkezet is. Ezzel a perifériaországok gazdasága végleg leállna, az eurónak pedig annyi lenne. A második megoldás, hogy az érintett országok megint megsegítik a bankjaikat. Erre csekély esély van, mivel az európai költségvetések jelentősen el vannak adósodva, néhány tagállam pedig csak a többiek által összedobott mentőcsomaggal tudta elkerülni a csődöt. A harmadik megoldás, hogy az eurózóna közös adósságrendezésbe fog, például úgy, hogy az államadósságok fedezésére eurókötvényt bocsátanak ki. Az ötlet már több éve kering Európában (korábban itt írtunk róla), és eddig azért nem lett belőle semmi, mert a németek nem akarták. Az ősszel esedékes német választások előtt erre nincs is esély, úgyhogy egyelőre ebből se lesz semmi.

A zombibankok tehát egyelőre maradnak, és élő (halott?) példáját adják az európai politikusok tehetetlenségének. A megoldás ugyanis sok szempontból a status quo felrúgását jelentené, amire egyszerűen képtelenek rászánni magukat az európai vezetők.

Ennek legfőbb oka, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet az eurózóna központi országaiban még mindig nem olyan rossz, hogy a radikális változás politikailag könnyen eladható lenne. A közelmúlt eseményei pedig világosan mutatják, hogy az európai vezetők hajlamosak a könnyebb ellenállás felé haladni.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.