Magyarok! Halra fel!

Az EUrologus indulásakor elhatároztuk: olyan témákról is írunk majd, amitől valószínűleg nem akad ki a kattintásszám-mérő, de fontosak és a magyar közönség valószínűleg igen keveset tud róluk. Ez most egy ilyen cikk. Nem olyan izgi, mint Angelina Jolie mellplasztikája, de a tengerről szól, meg a halakról, és messze szórakoztatóbb, mint 30 fokban dolgozni.

Kép: The Economist

Bármennyire is meglepő így a Duna-Tisza-közéből szemlélve, a harcsán és a hortobágyi tükrös pontyon túl is van világ. A magyarok fogyasztják az EU-ban a második legkevesebb halat. Az átlagos európai fogyasztás a magyar ötszöröse, a listavezető portugálok nálunk tizenkétszer több halat esznek. Az európai halkészletek jelentős része túlhalászott, magyarán a halászflották nagyobb ütemben fogyasztják a halállományt, mint ahogy az újratermelődik. A Földközi-tengeren tízből nyolc, az Atlanti-óceánban minden második halászmező az összeomlás szélén áll. Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a halászat, akkor rövid időn belül egyszerűen eltűnnek a halászott fajták. Hogy ez nem túlzás, azt jól illusztrálja az alábbi ábra az európai vizekben korábban és jelenleg halászható fajtákról.

guesswhatsleftposter

Az EU 1970 óta szabályozza, hogy melyik ország flottája mennyi halat vehet ki a tengerekből, 1983-ban pedig Közös Halászati Politika néven a Közös Agrárpolitikához hasonló szabályozó-támogatási rendszert állított fel. Az igazán nagy bajok ekkor kezdődtek, ugyanis az uniós támogatásokból egyre nagyobb halászflották épültek, és elkezdték túlhalászni az európai vizeket. A 90-es évek elején a partra hozott zsákmány mennyisége jelentősen kisebb lett. Tíz éven belül a mediterrán térségben a hagyományos, partmenti halászat tönkrement, az uniós támogatásokon felfejlesztett európai (elsősorban spanyol) halászflották pedig az afrikai vizek felé vették az irányt. Jelenleg az EU halfogyasztásának felét a környező afrikai vizekből importálja, a túlhalászás első jelei már ott is mutatkoznak.

Ennek a folyamatnak vetett véget idén az EU a Közös Halászati Politika meglepően határozott reformjával. Akit érdekelnek a reform részletei, ide kattintson. A lényeg röviden az, hogy a halászati jogok korlátozásával a tervek szerint 2020-ra az európai halászmezők többsége ismét egyensúlyba kerül. Meglepő módon mi magyarok akár a döntés haszonélvezői is lehetünk. A tengeri halászat korlátozásával érezhetően emelkedett a hal ára, ami egyrészt vonzóbbá teszi a folyami fajtákat, másrészt gazdaságossá az édesvízi halgazdálkodást. Az utóbbihoz pedig ideálisak a magyar adottságok.

fish_europe_hu

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.