Merkel beáldozza a törököket

Egyre inkább kitűnik: Németország nélkül, vagy ellenében semmi sem történik az EU-ban. Még akkor sem, ha azt mindenki más akarja. Ettől aztán igen nehéz lesz az élet Európában, főleg mert szeptemberben választások lesznek Németországban, és addig kábé semmi nem történhet, nehogy bezavarjon a kampányban.

Erdogan mint világpolitikai tényező (Kép: Európai Bizottság)

Legutóbb ennek a törökök lettek áldozatai - bár ehhez kellettek ők is. Hétfőn ugyanis az uniós külügyminiszterek tartottak tanácsülést Luxemburgban. És bár úgy volt, három év kihagyás után szerdán újraindulnak a csatlakozási tárgyalások Törökországgal, méghozzá a regionális politikákról szóló fejezettel, Berlin az utolsó pillanatban behúzta a kéziféket.

Ankara és Berlin már múlt héten megcsörgették a kardokat.

Angela Merkel kancellár közölte, megdöbbentette őt Recep Tayyip Erdogan török kormányfő kemény válasza az elmúlt hetek tüntetéssorozatára. Szombaton aztán Ankarában behívatták a német, Berlinben pedig a török nagykövetet a külügyminisztériumokba, hogy tisztázzák, ki mit mondott, és gondolt. A tüntetések leverése a holland és osztrák külpolitikának sem tetszett, és csatlakoztak a német állásponthoz. Lehet ezt elvi kiállásnak is felfogni, de az tény, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU),

Merkel pártja hétfőn bemutatott programja szerint ők Törökország nélkül képzelik el az EU-t. Forever.

A németek ezért szerda helyett októberig várnának a regionális fejezet megnyitásával. Minő véletlen, ez pont a szeptember 22-i választások után lesz. Persze így a tanács megvárhatja a rendes őszi jelentést az aspiránsokról Stefan Füle bővítési EU-biztostól - ez a németek szerint jó kompromisszum.

Szakértők szerint viszont nem az. Szerintük Törökországra akkor lehet a legnagyobb hatással az EU, ha minél szorosabb viszonyt ápol vele, így  lehet valami szava a török politikában.

Félő viszont, hogy most a tüntetőkre hivatkozva a keményvonalas törökök ürügynek használják a tüntetéseket, hogy véletlenül se kelljen megfelelni az EU elvárásainak. Carl Bildt, svéd külügyminiszter tweetelt is az ügyben. Bildt szerint a reformereknek az jelentené az igazi támogatást, ha az EU tovább tárgyalna Törökországgal.

Important that EU now takes the key decision to open Chapter 22 in Turkey accession talks. Exact timing was never key issue in this regard.

— Carl Bildt (@carlbildt) June 25, 2013

Döntés végül is nem született hétfőn arról, hogy mi legyen, de valószínűleg a szerdai tárgyaláskezdés elmarad. A külügyminiszterek még visszatérnek a kérdésre kedden este az úgynevezett általános ügyek tanácsán.

Törökország és az EU 2005-ben nyitotta meg a tárgyalásokat, 18 évvel azután, hogy Ankara jelentkezett tagnak. A 35 tárgyalási fejezetből azóta egyet sikerült lezárni.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.