Utolsó esélyt kap az uniós karbon-piac

Kép: Európai Parlament

Haldoklik az európai kibocsátás-kereskedelmi piac,

miközben a kontinens igyekszik továbbra is az éghajlatváltozás elleni küzdelem élharcosaként feltüntetni magát. A szén-dioxid kibocsátást visszafogását szolgáló európai rendszer létrehozása óta rosszul működik, az Európai Parlament most tesz még egy kísérletet a megjavítására.

Az EU területén működő nagy ipari létesítmények és erőművek minden évben nagyjából

100 milliárd euró értékben adnak és vesznek szén-dioxid kibocsátási kvótát

egymás között. Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) lényege, hogy azokat az ipari egységek, amelyek sok CO2-t és más üvegházhatású gázt pöfögnek ki, kibocsátásuk visszaszorítására sarkallja. Ezt úgy érné el, hogy a gyáraknak és erőműveknek a kibocsátásuknak megfelelő CO2 kvótát kell vásárolniuk. Ha viszont kevesebbet szennyeznek, akkor a felszabaduló kvótát eladhatják.

Nem kell közgazdasági Nobel díj ahhoz, hogy lássuk: a rendszer akkor ösztönöz kibocsátás-csökkentésre, és az ehhez szükséges drága környezetvédelmi beruházások elvégzésére, ha a kvóták sokba kerülnek. Ha olcsón meg lehet őket venni, akkor a cégek inkább kvótavásárlással oldják meg a házi feladatot, a kibocsátási szint pedig alig fog csökkenni. Jelenleg pontosan ez történik.

Az ETS kvóták ára 30-40 euró helyett a 3-4 eurós szinten mozog.

Ennek oka szakértők szerint az, hogy túl sok kvóta van a piacon. A kézenfekvő megoldás tehát az, hogy ki kell vonni bizonyos mennyiségű kvótát, és erre idén év elején már javaslatot is tett az Európai Bizottság. A javaslatot áprilisban támogatta az EP környezetvédelmi bizottsága, ám a teljes plénum az ipari lobbi nyomásának engedve elutasította a javaslatot. Tegnap kis változtatásokkal újra megszavazta a javaslatot a környezetvédelmi bizottság, remélhetőleg júliusban az EP plénuma is áldását adja a tervre, és megkezdődhet a kvóták kivonása.

A témát évek óta követő szakértők szerint ez az ETS utolsó esélye, ha nem sikerül működőképessé tenni a rendszert, akkor néhány éven belül magától elhal, vagy az uniós tagállamok zárják be. Ez igen nagy kár lenne, ugyanis az ETS a világ legnagyobb és minden hibája ellenére az egyetlen olyan éghajlatváltozás elleni intézkedése, amely piaci alapon kimutatható eredményeket produkál.

Olyan véleményeket is lehet hallani, hogy a jelenlegi helyzet valójában az ipari szereplőknek kedvez.

A kvótaárak ugyanis nem olyan magasak, hogy valóban költséges környezetvédelmi beruházásokra ösztönözzenek, ahhoz viszont elegendőek, hogy néhány piaci szereplő jelentős profitra tegyen szert a kvótaértékesítésből. Másrészről viszont az ETS adminisztratív macerát jelent a cégeknek, amitől szívesen szabadulnának.

Az EUrologus szerint a jelenlegi helyzet mindenkinek rossz, az ETS alternatívái pedig még rosszabbak.

Vannak, akik szerint az egész ETS-t be kellene csukni, és helyette az adó- és vámrendszeren keresztül hatást gyakorolni a gyárakra. Ezzel csak az a gond, hogy képtelenség az Európában forgalmazott több milliárd termék esetében meghatározni, hogy azok előállítása során mekkora szennyezés történt. Persze módszert mindenre lehet találni, de azt ugyanúgy szétszednék a lobbi érdekek, ahogy az ETS-el tették. Ráadásul rendkívül nehéz lenne egy ilyen rendszert elfogadtatni az Egyesült Államokkal és Kínával, úgy, hogy mindeközben az EU a globális szabadkereskedelem leghangosabb szószólója.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.