„Baudelaire forogna a sírjában” – Szabályozná az abszintot az EU

Picassot és Toulouse-Lautrec-et is megihlette

Mióta létezik az LSD és hozzáférhető a pszilocibin gomba, az abszint hallucinogén vonzereje ugyan csökkent. A rövidital azonban töretlen népszerűségnek örvend a mámort az alkoholban kereső úri közönség köreiben. De mi az abszint? Némileg ironikus, hogy a valamikori rendszerkritikusok, szürrealisták, szimbolisták, impresszionisták és dadaisták múzsájaként segítségül hívott, zöld mesének becézett ital meghatározására most az európai bürokrácia vállalkozik.

Baudelaire, Apollinaire, Toulouse-Lautrec és a többi Párizsban alkotó bohém itala kalandos utat járt be, mire kereskedelmi forgalomba hozatalát Európa-szerte engedélyezték. Európa jelentős részén tilos volt az árusítása a 20. század elejétől, s csak azt követően kezdett el széles körben elterjedni a ’zöld mese’, hogy a britek a 90-es években elkezdték nagy tételben importálni az italt Csehországból. Az ital meghatározása körüli vita az erős mámorért és a vélt hallucinációkért felelős tujon nevű hatóanyag mennyisége körül forog. A latin nevén Artemisia absinthium egy mérgező vegyület, melyet a fehér ürömből nyernek ki, s amely egyes uniós jogalkotók szerint nagy koncentrátumban veszélyes lehet.

Ki más állna szemben egymással a parlamenti vitában, mint a nedű hagyományai miatt aggódó franciák, és az egészség megőrzését mindenek felett képviselő németek? Párizs azt szeretné elérni, hogy csak azt az italt lehessen abszintnak nevezni, amely tartalmaz tujont, míg a németek azt szeretnék, ha az akár tujon tartalom nélkül is a boltok polcaira kerülhetne.

Ez ügyben össze is csaptak múlt héten az EP képviselők, és végül meggyőző többséggel elutasították azt az európai bizottsági javaslatot, amely minimum 5, maximum 35 milligramm tujon-tartalom esetén engedélyezte volna az abszint elnevezés használatát. A jelenlegi szabályok szerint egyébként a tujont nem tartalmazó italok is viselhetik a nevet, míg a maximális tujon-tartalom nem lehet magasabb, mint 35 milligramm kilogrammonként.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az abszint körül hasonló kereskedelmi névvita zajlik, mint amilyen Magyarország és Szlovákia között a tokaji bor kapcsán is kialakult. Svájc azt állítja, hogy termelői még a 18. század végén, a kontinensen először állították elő az italt, ezért aztán csak a Svájcban és hagyományos módszerekkel előállított nedűt lehessen abszintnak nevezni. Mára azonban a spanyoloktól az olaszokon át a csehekig számos országban gyártják, egyebek mellett vörös és kék színben, mangó, sőt akár kannabisz ízesítéssel is (igaz utóbbiak közül sok egyáltalán nem tartalmaz tujont). Márpedig a francia érdekeket képviselő néppárti EP-s honanya, Francoise Grossetete szerint az ilyen abszinttól “Baudelaire forogna a sírjában”.