És lőn valódi tranzakciós adó

Két fő sodron haladnak a közösségi politika legizgalmasabb eseményei Brüsszelben: formálódik a közös 2014-2020-as uniós keretköltségvetés és a jövő heti EU csúcs előtt ismét erőltetett menetre kapcsol az euróválságból arccal kifelé lépkedés. Van viszont a kettőnek egy olyan metszete, amelyről az angol sajtó csak negatívan, a magyar pedig befejezett múltban ír: a tranzakciós adóé (FTT).


A hét elején Luxemburgban ülésező pénzügyminiszterek kedd estére világossá tették: tizenegyen mennek előre, és az európai tranzakciós adót “megerősített együttműködésben” hozzák létre. A német-francia tengelyhez kilenc eurózóna ország csatlakozott. A tagállamok egyharmadának támogatása lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság már novemberben konkrét javaslatot tegyen arról, hogyan is kellene működnie az európai tranzakciós adónak a megerősített együttműködés keretében.
De miért épp most történt elmozdulás, ha a pénzügyi tranzakciós adó lassan egy éve az asztalon van? A válaszhoz egy másik szálon kell elindulnunk. Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke múlt hónapban tett közzé egy vállaltan vitagerjesztő javaslatot, amelyben felvetette egy külön eurózóna költségvetés lehetőségét is. A felszínen az ötlet heves támadásokat váltott ki, mondván az csak újabb törésvonalat képezne a már amúgy is szétszabdalt (Schengen, euró) közösségben. Jól értesült diplomaták azonban már más képet festenek a háttérben zajló folyamatokról. Úgy vélik, hogy  nagyobb az egyetértés az eurózóna-költségvetésről számos régi tagállam (eurózónán kívüliek és belüliek) között, mint az várható volt. A tervezet egy teljes értékű fiskális unió keretein belül közös európai kincstárat vizionál, a hozzá csatlakozó büdzsé feladatait és működését pedig részleteiben dolgozná ki.
Logikusan adódik a kérdés: mégis miből lesz bevétele az eurózóna büdzséjének? Erre a franciák (a németek által támogatott) válasza a pénzintézetek közti ügyletekre kivetendő 0,1 százalékos, illetve a származékos piaci ügyletekre kirótt 0,01 százalékos adóból származó bevétel.
Akárhogyan is alakulnak azonban az eurózóna büdzsé és a FTT körüli alkudozások, egy ponton, vélhetően a 2013. szeptemberi német parlamenti és a 2014. júniusi EP választások után módosítani fogják az uniós alapszerződést, és rögzítika föderatívberendezkedés irányába tett lépéseket. Kérdés, vajon hol lesz Magyarország helye az új rendszerben?


Addig is álljon itt egy év elejei infografika a tagállamok álláspontjáról: